Nincs elég gyümölcs és zöldség, vagy túl sok sütemény, cukorka, sós snack és üdítő?

Deborah A. Cohen

egy RAND Corporation, Santa Monica, Kalifornia

Sturm Roland

egy RAND Corporation, Santa Monica, Kalifornia

Molly Scott

egy RAND Corporation, Santa Monica, Kalifornia

Thomas A. Farle

b Tulane Egyetem Közegészségügyi és Trópusi Orvostudományi Kar, New Orleans, LA

Ricky Bluthenthal

egy RAND Corporation, Santa Monica, Kalifornia

c Kaliforniai Állami Egyetem, Dominguez Hills, Carson, Kalifornia

SZINOPSZIS

Célkitűzések

Az elhízásnak sok közreműködője van, ideértve a „diszkrecionális kalóriák” (magas cukor- és zsírtartalmú és alacsony esszenciális tápanyagtartalmú ételek) túlzott fogyasztását, a gyümölcs- és zöldségfogyasztás hiányát és az elégtelen fizikai aktivitást. Ez a tanulmány szembeállította a fizikai aktivitást, a gyümölcs- és zöldségfogyasztást, valamint a kiválasztott ételek diszkrecionális kalóriafogyasztását a 2005-ös étrendi irányelvekkel összehasonlítva.

Mód

Keresztmetszeti felmérést végeztünk 228 városi népszámlálási körzetben Los Angeles megyében (LAC) és Dél-Louisiana államban (SL), és becsültük az elmúlt 24 óra kalóriaértékét gyümölcsökből, zöldségekből, sütikből, cukorkákból, sós snackekből, édesített szóda és alkohol 2767 résztvevő között.

Eredmények

A lakosság által súlyozott átlagos kalóriafogyasztás cukorkákból, sütikből, sós snackekből, szódából és alkoholból LAC-ban 438, SL-ben 617 volt. Az alkohol az elfogyasztott kalóriák kis részét tette ki. A jelentett diszkrecionális kalóriafogyasztás egy kis tételből több mint 60% -kal haladta meg az irányelveket LAC-ban és 120% -kal SL-ben. Ezzel szemben a gyümölcs- és zöldségfogyasztás LAC-ban 10% -kal, SL-ben 20% -kal maradt el. Jelentős heterogenitás figyelhető meg a sütik, cukorkák, sós snackek és szóda fogyasztásában a jövedelem, a nem és a faj szerint.

Következtetések

A diszkrecionális kalóriák túlfogyasztása sokkal nagyobb volt, mint a gyümölcs- és zöldségfogyasztás. Ez a megállapítás azt sugallja, hogy ha nem korlátozzák a sós snackek, sütik, cukorkák és cukorral édesített italok túlzott fogyasztását, a fizikai aktivitás növelésére, valamint a gyümölcs- és zöldségfogyasztásra összpontosító egyéb beavatkozások korlátozottan befolyásolják az elhízás ellenőrzését. Politikailag célravezetőbb lehet az egészségtelen termékek fogyasztásának növekedését elősegíteni, mintsem az egészségtelen termékek fogyasztásának csökkenését, de jóval kevésbé hatékony.

A dohány, az alkohol és a tiltott kábítószerek elleni közegészségügyi kampányokban az üzenetek közvetlenek és egyértelműek voltak: ne dohányozzon, ne igyon és ne szedjen drogot. Ezzel szemben az elhízással foglalkozó kampányok arra ösztönözték az embereket, hogy több gyümölcsöt, zöldséget és alacsony zsírtartalmú ételt fogyasszanak, ahelyett, hogy bármilyen meghatározott ételtől való tartózkodást ajánlanák. Az elmúlt évtizedek során úgy tűnik, hogy az amerikaiak megfogadták ezt a tanácsot, mivel az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma (USDA) élelmiszer-eltűnési adatai szerint megnőtt a gyümölcs- és zöldségfogyasztás. Ugyanakkor ugyanakkor megnőtt az egyéb élelmiszerek, különösen a magas cukortartalmú termékek fogyasztása. A makrotápanyagok fogyasztásának legnagyobb növekedése a szénhidrátok volt, a zsírok növekedése kisebb volt, ami az összes elfogyasztott kalória százalékában is csökkent. 1

A táplálkozás javítására irányuló kampányokat indítottak, például az 5 napi kampányt (ma gyümölcs és zöldség - több kérdés ™ néven), 2 és különféle étrendeket népszerűsítenek minden médiumban, amelyek többsége (de természetesen nem mindegyik) stressz egészséges ételek fogyasztása és a kiegyensúlyozott étrend fenntartása. Ezek a stratégiák azon a feltételezésen alapulnak, hogy ha az emberek több gyümölcsöt és zöldséget esznek, akkor csökkentik az édességek, sós snackek és cukorral édesített italok fogyasztását. A szóda és az alacsony tápanyagtartalmú ételek ellen kifejezett üzenetek ritkák.

Az USDA irányelvei szerint az olyan élelmiszerekből (például sütik, cukorkák, sós snackek és üdítők) származó kalóriák nagy része (és néha az összes) „diszkrecionális”, és csak akkor szabad fogyasztani, ha az emberek már eleget tettek az alapvető tápanyagokról szóló irányelveknek a gyümölcs, zöldség, gabonafélék, hús vagy hüvelyesek és tejtermék-egyenértékek. A 2000 kalóriatartalmú étrendet igénylő átlagemberek számára ajánlott, hogy a diszkrecionális kalóriák ne haladják meg a 267-et (az összes kalória 13% -a) a napi energiamérleg elérése érdekében, ami nagyjából annyi mennyiség, amelyet napi 60 perces gyors sétával lehetne elégetni. Sőt, ajánlott, hogy azoknak, akiknek fogyniuk kell, lemondanak a diszkrecionális kalóriákról, valamint más ételekről a negatív energiaegyensúly elérése érdekében. 3

Melyek a legnagyobb hiányosságok az étrendi irányelvek megvalósításában? Hogyan viszonyul a gyümölcs- és zöldségfogyasztás a diszkrecionális kalóriák valószínű túlfogyasztásához? Azok az emberek, akik több gyümölcsöt és zöldséget esznek, kompenzálják, ha kevesebb kalóriát fogyasztanak kevésbé egészséges termékekből? Különbözik-e a diszkrecionális kalóriák, valamint a gyümölcsök és zöldségek relatív fogyasztása jövedelmi státus, faj vagy etnikai hovatartozás szerint? Elemeztük ezeket az empirikus összefüggéseket a kaliforniai Los Angeles megyében (LAC) és Dél-Louisianában (SL) gyűjtött felmérési adatokkal. Ezek a keresztmetszeti adatok hasznos pillanatfelvételt nyújtanak a viselkedésről, és segíthetnek azonosítani az olyan alcsoportok közötti különbségeket, amelyeknek előnyös lehet az elhízás megelőzésének különböző megközelítései.

MÓD

Két földrajzilag előírt területen végzett alkoholmarketing-tanulmány részeként gyűjtöttük az adatokat. A kiválasztott területek sűrűn lakott területek voltak (négyzetmérföldenként több mint 2000 lakos) egy órányi autóútra a Los Angeles-i Drew Medical Center-től és két órán belül a Louisiana-i New Orleans-i Tulane Egyetemtől. Ezekből a területekből (1 328 traktor Los Angelesben; 381 traktus Louisianában) egy véletlenszerű mintát választottunk ki, amely 114 népszámlálási traktust tartalmaz LAC-ban és 114 népszámlálási traktust SL-ben. A következő szakaszban telefonos interjúkat készítettünk a földrajzilag hivatkozott, telefonon szereplő háztartások felnőtteinek szisztematikus mintájával. A hívást New Orleans-ban korán leállították a Katrina hurrikán miatt, amikor 106 traktus elkészült. A résztvevőknek 15 dollárt ajánlottak fel egy 15–20 perces interjú elkészítéséhez. Az eljárásokat a RAND Intézményi Felülvizsgálati Testület hagyta jóvá.

SL-ben a népszámlálási traktusonkénti átlagos válaszarány 37,9%, az elutasítási arány 37,0%, az együttműködési arány 79,8% volt; LAC-ban a népszámlálási traktusonkénti átlagos válaszarány 34,4%, az elutasítási arány 39,0%, az együttműködési arány pedig 76,2% volt. Összehasonlításképpen: Kaliforniában a válaszarány a Viselkedési Kockázati Tényező Felügyeleti Rendszer (BRFSS) legújabb hullámában 36,9% volt. 4 Felmérésünkben 2885 válaszadó volt, ami 2767-re csökkent (LAC-ban 1480, SL-ben 1 287), amikor csak azokat a válaszadókat vontuk be, akiknek teljes adatai vannak az elemzésben használt összes változóról. Mivel a válaszarányok szubpopulációk szerint eltérnek (azaz általában magasabbak az idősebb nőknél és alacsonyabbak a fiatalabb férfiaknál, különösen a kisebbségi csoportokban), súlyokat dolgoztunk ki, hogy a becslések reprezentatívak legyenek a területek populációi számára (azaz a súlyozott eredmények a faji/etnikai, jövedelmi, életkori és nemi csoportok, amelyek megfelelnek az USA népszámlálásának százalékos arányának a mintában szereplő traktusok esetében).

Tanulmányok azt mutatják, hogy a legtöbb ember alulbecsüli az elfogyasztott ételek mennyiségét és gyakoriságát, 5 így becsléseink konzervatívak. Abban az esetben azonban, ha az emberek túlbecsülik a fogyasztást, módosított érzékenységi elemzést végeztünk az alacsonyabb tartományban, figyelembe véve az adagonként 100 kalóriát sós ételek és sütik, 150 kalóriát cukorkák és 64 kalóriát vegyes italok/szeszes italok esetében (csak a alkoholtartalom, amely a tipikus kevert italok, például a margariták kis része).

Az emberek beszámoltak a közepes és erőteljes fizikai aktivitás (MVPA) gyakoriságáról, valamint a munkamenetenkénti percekről (a munkával kapcsolatos tevékenységek nélkül). A heti napok és a napi percek számának szorzatával megbecsültük az MVPA heti perceit, amelyek az étrendi irányelvek képletének felhasználásával szükségesek az ajánlott diszkrecionális kalóriák kiszámításához. Ha az emberek túlságosan jelentenék a fizikai aktivitást, akkor azt is túlbecsülnénk, hogy mennyi diszkrecionális kalóriát engedtek meg nekik, és az ajánlás és a jelentett fogyasztás közötti valódi különbség növekedni fog. A leíró statisztikákban megmutatjuk azoknak a százalékos arányát, akik legalább 150 perc fizikai aktivitással rendelkeznek. A felhasznált elemek a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) BRFSS-ből származnak, és azokat validálták. 6 A felmérés további változói között szerepelt a nem, az életkor, a jövedelem, az ételbélyegző-programban való részvétel, a faj/etnikai hovatartozás, valamint a testtömeg-index kiszámításához használt testmagasság és súly.

Kiszámítottuk az egyes válaszadók napi energiaigényét, az ajánlott diszkreciós kalóriákat és azt, hogy túllépte-e az energiafogyasztásra vonatkozó ajánlást, az Étrendi irányelvek tanácsadó bizottság jelentésének Tudományos bázis szakaszában közzétett képlet és a táblázat szerinti diszkrecionális kalóriákra vonatkozó ajánlás felhasználásával. a diszkrecionális kalóriákra vonatkozó étrendi útmutatóban 7 Ezek a számítások figyelembe veszik az életkort, a nemet és a fizikai aktivitás szintjét.

Az általunk használt fő analitikai megközelítés a leíró statisztikákat tartalmazta, helyszín, nem, faj, etnikai hovatartozás és jövedelmi szint szerint rétegezve. Statisztikai szempontból az egyes válaszok mérési hibája nem okoz olyan torzításokat a leíró statisztikákban, amelyek átlagos válaszokat adnak. Néhány kérdést azonban leíró statisztikákkal nem lehet megvizsgálni. Többváltozós regressziót is alkalmaztunk, bár ezek a modellek érzékenyebbek az egyes elemek mérési hibájára. Regisztráltuk a sós snackek, sütik, cukorkák és cukorral édesített italok kalóriabevitelét a szociodemográfia, a fogyókúra, a gyümölcs/zöldség fogyasztása, a helyszín és a fizikai aktivitás szempontjából. A béta együttható úgy értelmezhető, mint az egységnyi kalória számának változása a magyarázó változóban, az összes többi magyarázó változó állandóan tartása mellett.

EREDMÉNYEK

Amint az 1. táblázat mutatja, a két helyszín mintái számos demográfiai jellemzőben különböztek egymástól. Több latin-amerikai lakos volt a LAC-ban, míg az SL nagyobb afrikai-amerikai lakossággal és kissé idősebb demográfiával rendelkezett. A sütikből, cukorkákból, sós rágcsálnivalókból, szódából és alkoholból származó kalóriák átlagos napi bevitele, súlyozva az alappopulációt reprezentálva, LAC-ban 438, SL-ben 617 volt, a férfiak és a nők. Az alkohol kizárása a férfiaknál 90 kalóriával csökkentette a mennyiséget (több SL-ben, kevesebb LAC-ban), de a nőknél csak 25 kalóriával. Ez a kalóriafogyasztási szint 1,61-szerese volt a diszkrecionális kalóriáknak a LAC-i étrendi irányelvekben ajánlott bevitelénél (figyelembe véve a nemet, az életkorot és a fizikai aktivitást), és az SL-ben ajánlott 2,20-szorosa.

Asztal 1.

A Los Angeles megyei és dél-Louisiana-i férfiak és nők vizsgálatának résztvevőinek jellemzői, 2004–2005