Nyálkövek

(Sialolithiasis)

, MD, Yale Egyetem Orvostudományi Kar

3D modellek (1)
Audió (0)
Számológépek (0)
Képek (0)
Labor teszt (0)
Oldalsávok (0)
Asztalok (0)
Videók (0)

A fő nyálmirigyek a páros parotid, submandibularis és sublingualis mirigyek. A nyálmirigyek kövei a leggyakoribbak a felnőttek körében. A kövek 80 százaléka a submandibularis mirigyekből származik, és elzárja a Wharton csatornát. A többi része a fültőmirigyekből származik, és elzárja a Stensen-csatornát. Csak körülbelül 1% -a származik a nyelv alatti mirigyekből. A betegek kb. 25% -ában többféle kő fordul elő.

Etiológia

A legtöbb nyálkő kalcium-foszfátból, kis mennyiségű magnéziumból és karbonátból áll. Köszvényes betegeknél húgysavkövek lehetnek. A kőképződéshez olyan nidusra van szükség, amelyen a sók kicsapódhatnak a nyál pangása során. A stasis olyan betegeknél jelentkezik, akik legyengültek, dehidratáltak, csökkent az étkezésük vagy antikolinerg szereket szednek. A tartósan visszatérő vagy visszatérő kövek hajlamosak az érintett mirigy fertőzésére (sialadenitis).

Tünetek és jelek

Az akadályozó kövek mirigyduzzanatot és fájdalmat okoznak, különösen étkezés után, ami serkenti a nyál áramlását. A tünetek néhány óra múlva alábbhagyhatnak. A megkönnyebbülés egybeeshet egy nyálfolyással. Néhány kő időszakos vagy semmilyen tünetet nem okoz.

Ha egy követ distalisan helyeznek el, az látható lehet vagy tapintható a csatorna kimeneténél.

Diagnózis

Néha képalkotás (pl. CT, ultrahang, szialográfia)

Ha a kő nem látható a vizsgálat során, a beteg szialagógát kaphat (pl. Citromlevet, kemény cukorkát vagy valamilyen más anyagot, amely kiváltja a nyálfolyást). A tünetek reprodukciója szinte mindig diagnosztizálja a követ.

A CT, az ultrahangvizsgálat és a szialográfia rendkívül érzékeny, és akkor alkalmazzák őket, ha a klinikai diagnózis egyértelmű. A kontrasztos szialográfia elvégezhető a csatornába behelyezett katéteren keresztül, és megkülönböztetheti a követ, a szűkületet és a daganatot. Ez a technika alkalmanként terápiás. Mivel a submandibularis calculi 90% -a radiopaque és a parotid calculus 90% -a radiolucens, a sima röntgen nem mindig pontos. Az ultrahangvizsgálatot egyre inkább alkalmazzák, és az összes (radioplasztikus és radiolucens) kő érzékenysége körülbelül 60-95%, a specificitás pedig 85 és 100% között van. Az MRI szerepe fejlődik; a jelentett érzékenység és specifitás> 90%, és az MRI érzékenyebbnek tűnik a kis kövek és a disztális csatornakövek kimutatásában, mint az ultrahang vagy a kontrasztos szialográfia.

Kezelés

Helyi intézkedések (pl. Szialagógák, masszázs)

Néha kézi kifejezés vagy műtéti eltávolítás

A fájdalomcsillapítók, a hidratálás és a masszázs enyhíthetik a tüneteket.

Az antistaphylococcus antibiotikumok alkalmazhatók az akut sialadenitis megelőzésére, ha korán kezdenek.

A kövek spontán elmúlhatnak, vagy ha a nyál áramlását sialagógok stimulálják; a betegeket 2-3 óránként citrom ék vagy savanyú cukorka felszívására ösztönzik. A közvetlenül a csatorna nyílásánál lévő kövek néha manuálisan is kifejezhetők az ujjbegyekkel történő szorítással. A csatorna kis szondával történő kitágulása megkönnyítheti a kiutasítást.

A kövek műtéti eltávolítása sikeres, ha más módszerek kudarcot vallanak. A csatorna nyílásánál vagy annak közelében lévő kövek transzorálisan eltávolíthatók, míg a mirigy dombján lévő kövek gyakran megkövetelik a nyálmirigy teljes kivágását. Az 5 mm nagyságú kövek endoszkóposan eltávolíthatók (1, 2).

Kezelési referenciák

1. Marchal F, Becker M, Dulguerov P és mtsai: Intervenciós szialendoszkópia. Gégetükör 110: 318-20, 2000. doi: 10.1097/00005537-200002010-00026

2. Koch M, Zenk J, Iro H: Algoritmusok a nyálmirigy elzáródásainak kezelésére. Otolaryngol Clin North Am. 42 (6): 1173-92, 2009. doi: 10.1016/j.otc.2009.08.002

Főbb pontok

A nyálkő mintegy 80% -a a submandibularis mirigyekben fordul elő.

A klinikai diagnózis általában megfelelő, de néha CT-re, ultrahangvizsgálatra vagy szialográfiára van szükség.

Számos kő spontán, vagy szialagógok és kézi kifejezés alkalmazásával halad át, de néhány esetben endoszkópos vagy műtéti eltávolítást igényelnek.