kapcsolódó linkek
további kapcsolódó információk

rendellenes

Hol vannak a nyálmirigyek?

A mirigyek a szájban és a torokban és annak környékén helyezkednek el. A fő nyálmirigyeket parotid, submandibularis és sublingualis mirigyeknek nevezzük. (Lásd az ábrát)

Mindannyian nyálat választanak a szájba: a fültőcső a felső fogak közelében lévő csatornákon keresztül, submandibularis a nyelv alatti elülső részbe, és a nyelv alatti szájpadlás több csatornáján keresztül a nyelv alatti.

Ezen mirigyek mellett több száz apró mirigy, kisebb nyálmirigy, az ajkak, a belső orcaterület (bukkális nyálkahártya), valamint a száj és a torok egyéb bélései találhatók. A nyálmirigyek előállítják a száj nedvesítésére, az emésztés megindítására és a fogak szuvasodásának megóvására szolgáló nyálat.

Mi okozza a rendellenes mirigyeket?

A nyálmirigyek klinikai tüneteket okozó rendellenességei a következőképpen csoportosíthatók:

I. Akadályozás

A nyál áramlásának akadályozása a parotid és submandibularis mirigyekben fordul elő leggyakrabban, általában a kőképződés miatt. A tünetek általában étkezéskor jelentkeznek. A nyáltermelés megkezdődött, de nem tud kilépni a csatornarendszerből, ami az érintett mirigy duzzadásához és jelentős fájdalomhoz vezet, néha fertőzéssel.

A szomszédos nyirokcsomókból származó nyálmirigyek másodlagos fertőzése is előfordul. Ezek a nyirokcsomók a nyak felső mirigyei, amelyek gyakran gyengülnek meg egy gyakori torokfájás során. Ezen nyirokcsomók közül sok valóban a fültőmirigy anyagában, azon belül és annak mélyén található, a submandibularis mirigyek közelében. Amikor ezek a nyirokcsomók a fertőzés révén megnagyobbodnak, a beteg ezt piros, fájdalmas duzzanatként veszi észre a fültő vagy a submandibularis mirigyek területén. A nyirokcsomók a daganatok és a gyulladás miatt is megnagyobbodnak.

2. Gyulladás

Ha a kövek nem teljesen akadályozóak, a fő mirigyek evés közben megduzzadnak, majd evés után fokozatosan alábbhagynak, hogy a következő étkezéskor ismét megnagyobbodjanak. A kórosan összegyűlt nyálban gyakran alakul ki fertőzés, ami súlyosabb fájdalomhoz és duzzanathoz vezet a mirigyekben. Ha nem kezelik elég hosszú ideig, a mirigyek tályogulhatnak.

Egyes személyeknél a fő nyálmirigyek csatornarendszere rendellenes lehet. Ezek a csatornák apró szűkületeket okozhatnak, amelyek csökkentik a nyál áramlását, ami fertőzéshez és obstruktív tünetekhez vezet.

3. Fertőzés

A nyálmirigy leggyakoribb fertőzése a mumpsz, amely a parotid mirigyeket foglalja magában. Bár ez a leggyakoribb gyermekeknél, felnőtteknél előfordulhat. Ha azonban egy felnőttnek duzzanata van a fültőmirigy területén az egyik oldalon, akkor ez valószínűleg obstrukció vagy daganat következménye.

A csatornaelzáródás vagy a nyál lassú áramlása miatt előforduló fertőzéseket már említettük.

4. Daganatok

Az elsődleges jóindulatú és rosszindulatú nyálmirigy daganatok általában ezen mirigyek fájdalommentes megnagyobbodásaként jelentkeznek. A daganatok ritkán tartalmaznak egynél több mirigyet, és növekedést észlelnek a fültő, a submandibularis területen, a szájpadláson, a szájpadlón, az arcon vagy az ajkakon. Ezeket a megnagyobbodásokat otolaryngológus-fej-nyak sebésznek kell ellenőriznie.

A fő nyálmirigyek rosszindulatú daganatai gyorsan növekedhetnek, fájdalmasak és az arc egy részének vagy egészének mozgásvesztését okozhatják. Ezeket a tüneteket azonnal meg kell vizsgálni.

A nyálmirigy megnagyobbodása autoimmun betegségekben is megfigyelhető, amelyek jelentős gyulladást okoznak. A betegeknél gyakran szájszárazság vagy száraz szemek vannak. Ez más szisztémás betegségek, például rheumatoid arthritis esetén is előfordulhat. A cukorbetegség a nyálmirigyek, különösen a fültőmirigyek megnagyobbodását okozhatja. A nyálmirigy duzzanata (általában mindkét oldalon) alkoholistáknál is megfigyelhető.

Hogyan diagnosztizálja az orvos?

A nyálmirigy betegségének diagnózisa gondos kórelőzménytől, fizikális vizsgálattól és laboratóriumi vizsgálatoktól függ. Ha a fő nyálmirigyek elzáródása gyanúja merül fel, szükség lehet a nyálcsatornák nyílásának érzéstelenítésére a szájban, valamint a tapadás és a csatorna kitágításával az obstruktív kő átjutásának elősegítésére. Ilyen műszerezés előtt a fogászati ​​röntgensugarak megmutathatják a meszes kövek helyét.

Ha tömeg található a nyálmirigyben, akkor hasznos egy CT-vizsgálatnak nevezett röntgen felvétele. A CT-vizsgálatok megmutatják, hogy a tömeg a nyálmirigy tényleges része, vagy egy kapcsolódó nyirokcsomó.

Sok esetben hasznos az orvosi rendelőben végzett finom tűszívásos biopszia. Ennek a tesztnek a pontossága körülbelül 80–90%. Az irodában általában nem ajánlott egy nyitott biopszia, ahol bőrmetszést végeznek, és eltávolítják a mirigy egy kis mintáját. Ez egy metszett biopszia, és a parotid mirigyben lévő idegek sérülésének lehetősége miatt előfordulhat, hogy a műtőben kell elvégezni.

A nyálmirigy-betegség kezelése

A nyálbetegségek kezelését nagyjából két kategóriába sorolják: orvosi és sebészeti. A kezelés kiválasztása a probléma jellegétől függ. Ha szisztémás betegségek (olyan betegségek okozzák, amelyek az egész testet érintik, nem egy elszigetelt területet), akkor az alapproblémát kell kezelni. Ez konzultációt igényelhet más szakemberekkel. Ha a betegség folyamata nyálmirigy elzáródáshoz és az azt követő fertőzéshez kapcsolódik, antibiotikumokat alkalmaznak. Néha szükség lesz a csatornák műszerezésére.

Ha a nyálmirigyben tömeg alakult ki, akkor a tömeg eltávolítására lehet szükség. A fültőmirigy területén a legtöbb tömeg jóindulatú. Ha műtétre van szükség, nagy gondot kell fordítani arra, hogy elkerüljük a mirigyben található arcideg károsodását. Ha a parotid mirigyben rosszindulatú tömegek vannak, lehetséges lehet ezeknek a tömegeknek a műtéti eltávolítása és az arcideg nagy részének megőrzése. A műtét után gyakran javasoljuk a sugárkezelést. Ezt általában a műtét után négy-hat héttel adják be, hogy a besugárzás előtt megfelelő gyógyulást lehessen elérni.

Ugyanezek az általános elvek vonatkoznak a submandibularis területen vagy a száj és a torok felső nyálmirigyében lévő tömegekre. A jóindulatú betegségeket leginkább csak műtéttel lehet kezelni, míg a rosszindulatú betegségek műtétet és posztoperatív besugárzást igényelhetnek. Ha a nyálmirigy közelében lévő tömeg egy nyirokcsomó, amely egy másik helyről származó rák miatt megnagyobbodott, akkor nyilvánvalóan más kezelési tervre lesz szükség. Az ilyen kezelést nagyon hatékonyan irányíthatja egy otolaryngológus, fej- és nyaksebész.

Összefoglalva: a nyálmirigy betegségeinek sokféle oka van. Ezeket a betegségeket orvosilag és műtéti úton is kezelik. Az ilyen kezelést egy fül-orr-gégész-fej-nyak sebész kezeli, aki rendelkezik tapasztalattal ezen a területen.