Vese- és mesenterialis artéria betegség

A vese (vese) és a mesenterialis (bél) artéria betegség olyan állapotok, amelyek akkor alakulnak ki, amikor a hasi artériák, amelyek vagy a vesét, vagy a beleket ellátják, beszűkülnek vagy eltömődnek egy plakknak nevezett zsíros anyag felhalmozódásával. Amint a plakk az artéria falain belül felgyülemlik, az artériák megkeményedhetnek és beszűkülhetnek (ezt ateroszklerózisnak nevezik). Az érelmeszesedés az amerikaiak akár 35 százalékát is érinti, és a test bármely artériájának szűkületét (más néven szűkületét) okozhatja. Mivel az érelmeszesedés az egész testet érinti, a vese- vagy mesenterialis artéria szűkületében szenvedőknek gyakran más kardiovaszkuláris betegségei vannak, például carotis carotis és szívbetegségek.

A vénás artéria betegségében a beszűkült artériák csökkentik a vesék véráramlását, és a betegek jelentős részében progresszív veseelégtelenséget vagy nehezen szabályozható magas vérnyomást okoznak. A mesenterialis artéria betegségében a beleket vért szállító artériák szűkülnek; az ilyen állapotú emberek fogynak és súlyos fájdalmat tapasztalnak, amikor esznek.

Kockázati tényezők és tünetek

A vese- és mesenterialis artériás megbetegedések kockázati tényezői közé tartozik a dohányzás - az összes szív- és érrendszeri betegség első számú rizikófaktora - az érelmeszesedés, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, az előrehaladott kor, az elhízás és a mozgásszegény életmód. A veseartéria betegség a fibromuscularis dysplasia (FMD) eredményeként is kialakulhat. Az FMD egy olyan állapot, amelyben a kóros sejtek szűkületet okoznak bizonyos artériákban, különösen azokban, amelyek vérrel látják el a vesét. Az FMD a carotis és a medence artériáit is befolyásolhatja. Ez az állapot bárkit érinthet, de gyakran előfordul 20 és 40 év közötti nőknél. Ritkábban a vese sérülései hegesedést eredményezhetnek, amely elzárhatja a vese artériáit.

Veseartériás betegség esetén a betegek magas vérnyomásban szenvednek, amelyet nagyon nehéz ellenőrizni, és szélsőséges esetben veseelégtelenséget. A mesenterialis artéria betegségében a betegek fogyás és súlyos hasi fájdalmak jelentkezhetnek étkezés közben.

Az orvosok a következő képalkotó tesztek közül egyet vagy többet használnak az artériás szűkület helyének és mértékének meghatározására:

Duplex ultrahang
Angiográfia
Mágneses rezonancia angiográfia (MRA)
CT vizsgálat

Kezelés

Minimálisan invazív eljárások

Azok a betegek, akiknek tünetei enyhék vagy közepesen súlyosak, gyakran kezelhetik betegségüket az életmód megváltoztatásával, például a dohányzásról való leszokással, a rendszeres testmozgással és az orvosaikkal az olyan kapcsolódó állapotok gondozásában, mint a cukorbetegség, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint. Az orvosok gyakran alkalmaznak minimálisan invazív eljárásokat, például ballonos angioplasztikát és stentet a vese és a belek szűkületének enyhítésére és a vérellátás javítására.

Angiogram: Az angiogram egy olyan diagnosztikai képalkotó teszt, amely lehetővé teszi az orvosok számára, hogy az egész testben lévő ereket megtekinthessék, és diagnosztizálják az elzáródásokat, megnagyobbodásokat, alvadékokat és rendellenességeket. Az artériák tanulmányozására szolgáló angiogramot arteriogramnak nevezzük; az egyiket a vénák vizsgálatára venogramnak hívják. E vizsgálatok elvégzéséhez az orvosok egy apró, puha műanyag csövet, az úgynevezett katétert helyeznek az artériába vagy a vénába, általában az ágyékba, és olyan festéket injektálnak, amely az ereket jól láthatóvá teszi a röntgenfelvételen. A New York-Presbyterian Kórház érrendszeri szakemberei gyakran képesek diagnosztizálni és kezelni az érrendszeri problémákat ugyanazon eljárás során, kombinálva az angiogramot az alábbiakban vázolt minimálisan invazív eljárások egyikével - ballonos angioplasztika vagy stentelés.

Ballon angioplasztika: Az angioplasztika során az érrendszeri szakemberek egy speciális katétert használnak, amelynek végén egy kis léggömb található, amelyet fel lehet fújni és le lehet ereszteni. A leeresztett léggömb katétert az ágyékban lévő artérián keresztül vezetik be, és az artéria beszűkült szegmenséhez vezetik. Amikor a katéter eléri az elzáródást, a ballont felfújják, hogy kiszélesítsék a beszűkült artériát.

Stentelés: Bizonyos esetekben szükség lehet stent elhelyezésére. A sztent egy kis cső, amely nyitja az artériát az elzáródás helyén. A sztent összeomlik egy léggömb körül, amikor a katéter hegyére helyezzük és a testbe helyezzük. Amint a katéter eléri az elzáródást, az orvos a léggömb felfújásával kitágítja a sztentet. A sztentet állandóan az artériában hagyják, hogy megerősített csatornát biztosítson a vér áramlásához. Néhány sztentet (gyógyszer eluáló sztent) gyógyszeres kezeléssel vonnak be, amely segít megelőzni a hegszövet kialakulását.

Hagyományos sebészet

Ha a vese- vagy mesenterialis artéria-betegség nagyon előrehaladott állapotban van, vagy ha eltömődések alakulnak ki egy olyan artériában, amelyet katéterrel nehéz elérni, artériás bypass műtétre lehet szükség a véráramlás helyreállításához.

Artériás bypass műtét: Az artérián keresztül csökkent véráramlás műtéti korrekciójához az orvosok szintetikus anyagból készült bypass graftot vagy a test másik részéből vett természetes vénát helyeznek el. Az eljárás során a sebész metszést végez az artéria beteg szegmensének feltárására, majd egy bypass graft egyik végét az elzáródás feletti, a másik végét pedig egy alatta lévő pontra rögzíti. Ezután a vérellátást a grafton keresztül, az elzáródás körül terelik, hogy megkerüljék az artéria beteg szakaszát. A megbetegedett artériát a helyén hagyják.

Dialízis hozzáférés: A dialízis során a beteg vérét egy külső szűrőn (hemodializátoron) keresztül vezetik, amely ellátja a vese néhány funkcióját: eltávolítja a vérből a hulladékokat, a felesleges folyadékokat és sókat, valamint korrigálja a meghatározott vegyi anyagok szintjét. A dialízis alatt álló betegek vérét hetente többször szűrik; ennek a folyamatnak a megkönnyítése érdekében az orvosok egy ablakot hoznak létre a véráramba, amely lehetővé teszi a vér gyors, hatékony és biztonságos eltávolítását és visszajuttatását. Az ablak általában a karban van, és teljesen a bőr alatt van.

Az orvosok a két eljárás egyikével hozzák létre a dialízishez való hozzáférést, egy fistulát vagy graftot. Mindkét esetben egy artéria csatlakozik egy vénához, hogy növelje a vénán keresztüli véráramlást. Az idő múlásával a véna megnövekszik, több vért szállít, és megkönnyíti a dialízist végző szakemberek és ápolók számára a véráramba jutást.

Fistula létrehozásához a sebész csatlakozik egy artériához egy nagy, közeli vénához. A következő hetekben és hónapokban a véna növekszik. Ha a véna eltömődött vagy túl kicsi ahhoz, hogy használhassa, az orvosok a beteg saját erei helyett graftot, artéria-véna kapcsolatot hoznak létre szintetikus cső segítségével. Mivel a sipolyokat a beteg saját erei felhasználásával építik fel, általában tartósabbak és ellenállóbbak a fertőzésekkel szemben, mint az oltványok.