Önfolyadék kezelés a vesekövek megelőzésében: PRISMA-kompatibilis szisztematikus áttekintés és a megfigyeléses vizsgálatok dózis-válasz meta-elemzése

Absztrakt

Epidemiológiai vizsgálatok szerint a napi folyadékbevitel, amely napi legalább 2,5 liter vizeletmennyiséget ér el, véd a vesekövek ellen. A folyadékbevitel és a vesekő kockázat közötti összefüggés pontos mennyiségi jellege, valamint az egyes folyadéktípusok ilyen kockázatra gyakorolt hatása nem teljesen világos.

Szisztematikus áttekintést és dózis-válasz metaanalízist végeztünk a folyadékbevitel és a vesekő kockázat összefüggésének kvantitatív értékelésére. A PubMed, az Embase és a Cochrane Library adatbázisainak szakirodalmi keresése alapján 15 releváns vizsgálatot (10 kohorsz és 5 eset-kontroll tanulmány) választottak ki a metaanalízisbe való felvételre 9601 eset és 351 081 résztvevő összesen.

A dózis-válasz metaanalízis során azt találtuk, hogy a vízfelvétel minden 500 ml-es növekedése a vesekő kialakulásának szignifikánsan csökkent kockázatával jár (relatív kockázat (RR) = 0,93; 95% CI: 0,87, 0,98; P 1 Jelenleg, a vesekő előfordulási aránya világszerte körülbelül 1,7–8,8%. 2,3 A 60–69 éves férfiaknál nagyobb valószínűséggel alakul ki vesekő. 4 A veseköveknek súlyos klinikai és gazdasági következményei lehetnek. Valóban, azok a betegek, akik szenvednek a nagy kövekből származó műtétek általában műtéti kezelésre szorulnak, és 2000-ben a vesekövek költségei csak az Egyesült Államokban megközelítőleg 2,81 milliárd dollárt tettek ki 5.

A megnövekedett folyadékbevitel segíthet megakadályozni a kövek képződését a vizelet koncentrációjának hígításával, a vizelet savasságának csökkentésével és a felesleges só eltávolításával. 6,7 Ezeket a jótékony hatásokat ellensúlyozhatja a megnövekedett folyadékfogyasztás tendenciája a kőinhibitorok, például magnézium, pirofoszfát és glikozaminoglikán hígítására. 8,9 Egy nemrégiben végzett metaanalízis, 10 2 randomizált vizsgálat eredményei alapján arra a következtetésre jutott, hogy a magas vízfogyasztás körülbelül 60% -kal csökkentette a vesekő megismétlődésének hosszú távú kockázatát. Mindössze 2 vizsgálat összesített bizonyítéka azonban nem meggyőző. Ezenkívül ritkák az adatok az egyes italtípusok és a kőképződés veszélye közötti összefüggésről.

Ennek megfelelően ez a tanulmány kiterjedtebb, szisztematikus áttekintést és metaanalízist végzett a folyadékbevitel és a vesekő kockázata közötti kvantitatív összefüggésről, különös hangsúlyt fektetve az asszociáció lineáris vagy nemlineáris trendjeinek vizsgálatára. Ez a tanulmány megvizsgálta a specifikus italtípusok összefüggését a vesekő kockázatával is.

ANYAGOK ÉS METÓDUSOK

Ezt a szisztematikus áttekintést és metaanalízist a Preferred Reporting Items for Systematic Review and Meta-analysis elemzés (PRISMA) szerint hajtották végre. 11 A tanulmányunkban nincsenek etikai kérdések, mivel adataink publikált tanulmányokon alapultak.

Keresési stratégia

A támogatható vizsgálatokat a PubMed, az Embase és a Cochrane Library adatbázisaiban kerestük meg a folyadékbevitel és a vesekő kockázata közötti összefüggés releváns vizsgálata céljából. A keresés olyan tanulmányokat tartalmazott, amelyeket 2015. február 15-ig tettek közzé. A letöltött cikkek referenciáinak kézi keresését és a vonatkozó áttekintéseket is elvégezték. Az érdeklődésnek (folyadékbevitel) releváns információkkal ellátott tanulmányok azonosítása érdekében az adatbázisokat a következő kifejezésekkel kerestük meg: „víz”, „folyadék ∗”, „folyékony ∗”, „ital”, „tea”, „alkohol”, „Bor”, „sör”, „ital ∗”, „szóda”, „tej”, „diéta”, „kávé”, „gyümölcslé”. Az érdekes eredmény (vesekő) szempontjából a keresési kifejezések a következőket tartalmazták: „vesekő”, „vesekő”, „vesekő”, „vesekő”, „vesekő”, „vesekő” és „nephrolithiasis”. Az „Emberek” kifejezést a keresési eredmények korlátozására használták. A keresés során egyetlen nyelvet sem korlátoztak.

Tanulmány befogadásának és kizárásának kritériumai

A meta-elemzésbe tanulmányokat vontak be, ha: kohorsz, eset-kontroll vagy beágyazott eset-kontroll tervezés alapján készültek; a vesekő eseteit olyan betegekként definiálták, akiknél először vesekövet diagnosztizáltak nyilvánvaló csontbetegség nélkül; tartalmazott expozíciós információkat legalább az egyik érdekes folyadékról (víz, kávé, tea, alkohol, gyümölcslé, szóda, tej); és elegendő adattal rendelkezett. Ezen túlmenően, a dózis-válasz elemzésekben való részvételhez a releváns vizsgálatoknak tartalmazniuk kellett a mennyiségi adagméretre vonatkozó információkat, legalább 3 mennyiségi kategóriával. Kizártuk a keresztmetszeti tanulmányokat, a szürke irodalmat és a konferencia-absztraktot. A folyadékbevitel után 24 órás vizelet biokémiai változásokat jelentő tanulmányokat szintén kizárták.

Adatok kinyerése

Statisztikai analízis

A cikkben a „víz”, az „összes folyadék” kifejezést vízfogyasztásnak tekintették. A relatív kockázatot (RR) használták az italfogyasztás és a vesekő kockázata közötti összefüggés mérésére. Az esélyarányokat és a veszélyességi arányokat megközelítőleg egyenlőnek tekintették az RR-vel, mivel a vesekövek prevalenciája a kiválasztott vizsgálatokban körülbelül 10% vagy kevesebb volt. 13.

Nem minden vizsgálat számolt be dózis-válasz információkról bizonyos folyadékok esetében. Így elemzéseket végeztünk, amelyek elemezték a dichotóm változóként modellezett specifikus folyadékbevitel (1-2 adag, vagy kb. 110–240 ml bevitele, szemben a bevitel nélkül) összefüggését a vesekő kockázatával. Ha egy adott vizsgálat nem tartalmazott adagadatokat az 1-2 adagolási szinten, akkor az összevont elemzés során az adott szinthez legközelebb eső kategória eredményeit használták. További érzékenységi elemzéseket végeztek annak értékelésére, hogy ez befolyásolja-e az eredményeket. Az I 2 statisztikákat, amelyek 0% és 100% között változtak, a heterogenitás tesztelésére használták, és alacsony (0–40%), mérsékelt (30–60%), szignifikáns (50–90%) és jelentős kategóriákba sorolták. (75–100%). Rögzített hatású modellt alkalmaztunk enyhe heterogenitásig (I 2 2> 75% volt, a kombináció megszűnt. 21 Amikor a vizsgálatok nemenként vagy más altípusonként külön jelentették az eredményeket, az RR-eket fix hatású modell segítségével egyesítették, mielőtt hozzáadták volna az eredményeket. A teljes metaanalízis RR-je 22 Az inverz variancia módszert alkalmaztuk az egyes RR tömegének kiszámításához.

Egger regressziós tesztjét alkalmazták a lehetséges publikációs torzítás kimutatására. 23 alcsoport-elemzést alkalmaztunk a heterogenitás és az alcsoportok közötti potenciális különbségek lehetséges forrásainak kimutatására. Szenzitivitás-elemzéseket használtak annak megállapítására is, hogy az eredményeket befolyásolta-e az adatok átalakulása, a mellékelt vizsgálatok minősége és a lehetséges zavaró tényezők. Az összes P-érték kétoldalas volt.

EREDMÉNYEK

Keresési eredmények és tanulmányi jellemzők

Egy kezdeti irodalomkutatás 2739 tanulmányt azonosított. Az ismétlődő és nem kapcsolódó vizsgálatok, 2 keresztmetszeti vizsgálat, 24,25 és 1 eset-kontroll vizsgálat 26 eltávolítását követően, amely csontbetegségben szenvedő vesekő-eseteket tartalmazott, 15 vizsgálat maradt a metaanalízis számára. A vizsgálatok kiválasztását szemléltető folyamatábra az 1. ábrán látható .

A tanulmány befogadásának folyamatábrája.

A bekerült 15 vizsgálat közül 10 volt kohorszos, 5 pedig esettanulmányos vizsgálat volt. A 15 vizsgálat együttesen 9601 esetet és összesen 351 081 résztvevőt tartalmazott (a különböző vizsgálatokból származó ismétlődő adatokat nem számolták). Az esettanulmány-tanulmányok közül 27–29-ben három olyan információt illesztettek le, amelyet a kontrollok és az esetek összehangolásához használtak, míg a másik 2 eset-kontroll vizsgálat 30,31 nem közölt ilyen információt. A kohorszos vizsgálatok esetében a követési időszak 4 és 20 év között mozgott. A vizsgálatok közül kilencet az Egyesült Államokban, négyet Kínában, 1 Finnországban és 1 az Egyesült Királyságban végeztek.

A vizsgálat minőségét a Newcastle Ottowa-Scale (NOS) szerint végeztük. 32 A skála 9 elemet tartalmaz, és minden tétel 1 pontot jelent. A mellékelt tanulmányok között a minőségi pontszám 3 és 8 pont között mozgott, az átlag pontszám 7,3 volt a kohorszos vizsgálatoknál és 4,2 az átlag az eset-kontroll vizsgálatoknál. Az egyes vizsgálatok főbb jellemzőit az 1. táblázat 1 mutatja .

ASZTAL 1

A mellékelt vizsgálatok részletes jellemzője

Vízbevitel és a vesekő kockázata

A teafogyasztás és a vesekő kockázata közötti összefüggés erdőterülete (1-2 adag).

Alkoholfogyasztás és a vesekövek kockázata

Az egyéb italfogyasztás és a vesekő kockázata közötti összefüggés erdei parcellája (1-2 adag).

Alcsoportelemzés és érzékenységelemzés

Alcsoportelemzéseket végeztek az ország, a vizsgálat megtervezése és más altípusok (ha jelentették, például a nem) alapján. A kávén és az alkoholon kívül az alcsoportok között nem találtak lényeges változást az eredményekben (táblázat (2. táblázat 2).

1. TÁBLÁZAT (folytatás)

A mellékelt vizsgálatok részletes jellemzője

2. TÁBLÁZAT

Az alcsoportelemzés eredményei

A kávéfogyasztás szempontjából a napi 1-2 adag kávéhoz kapcsolódó vesekő RR nem volt szignifikáns az eset-kontroll vizsgálatok alcsoportjában (RR = 0,85, 95% CI: 0,64, 1,13; P = 0,26; I 2 = 41,7 %). Egy alcsoport-elemzés kimutatta, hogy esettanulmány-kontroll vizsgálatokban az alkoholfogyasztás nem jár alacsonyabb vesekő kockázattal (RR = 0,76, 95% CI: 0,46, 1,25; P = 0,28; I 2 = 86,6%). A többi alcsoport közötti eltérést a kis létszám miatt nem lehetett megbízhatóan értékelni.

Az eredmények heterogenitását illetően az esetek-kontroll vizsgálatok a legtöbb esetben nagyobb heterogenitást mutattak, mint a kohorsz vizsgálatok. Ezenkívül az Egyesült Államokban végzett vizsgálatok enyhe heterogenitást mutattak, míg más országokban (Finnország, Nagy-Britannia) végzett vizsgálatokban lényegesen nagyobb mértékű heterogenitást figyeltek meg.

Az érzékenységi elemzéseket úgy végeztük, hogy egyszerre 1 vizsgálatot hagytunk ki, hogy lássuk, a tanulmány kihagyása befolyásolta-e az általános eredményeket. Megállapítottuk, hogy az alkoholfogyasztás (kb. 12 g) esetében 2 vizsgálat, 27,39, jelentősen befolyásolta az eredményeket, mivel bármelyik vizsgálat elhagyása az eredmények statisztikailag szignifikánssá vált (RRomit 27 = 0,78, 95% CI: 0,61, 0,99; RRomit 39 = 0,77, 95% CI: 0,61, 0,97). A tejbevitel esetében a vizsgálat mellőzésével 30 az eredmény statisztikailag szignifikánsan elért (RR = 0,90, 95% CI: 0,82, 0,98). Más folyadékok robusztus eredményeket mutattak.

Bias kiadvány

A víz-, tea- és alkoholfogyasztás metaanalízisének eredményeit megvizsgáltuk a publikációs elfogultság szempontjából (nem volt elegendő tanulmány más italok publikációs elfogultság-elemzésének elvégzéséhez). Egger regressziós tesztje a publikációs elfogultságról nem mutatott erőteljes bizonyítékot a publikációs elfogultságra (P víznél = 0,92, P tea esetében = 0,55, P alkoholnál = 0,76).

VITA

Ez az első metaanalízis, amely a különféle italok és a vesekő kockázatának összefüggését vizsgálta. A metaanalízis megerősítette, hogy a vízbevitel a vesekő kockázatának csökkenésével jár. Azt is megállapította, hogy a kávé, tea és alkoholfogyasztás csökkentheti a vesekő kockázatát. Ezzel szemben a gyümölcslé, a szóda és a tejbevitel nem társult a vesekő kockázatával. További alcsoportelemzések és érzékenységi elemzések instabil eredményeket mutattak a kávé és az alkohol esetében.

A kávé és a tea egyaránt jelen lévő koffein potenciális kockázati tényező a veseköveknél, mert növelheti a vizelet kalcium/kreatinin arányát. Vizsgálatunk során a kávé- és teafogyasztás a vesekő kockázatának csökkenésével járt együtt, ha folytonos változóként, de nem dichotóm változóként modelleztük. Ez arra utalhat, hogy a kövek megelőzésében dózisfüggő összefüggés van a kávé (és a tea) bevitele között. Lehetséges, hogy a kávéban és a teában található néhány hasznos anyag (például a kalcium) 34 ellensúlyozza a koffein hatását. De ezt az eredményt befolyásolhatja a különböző tanulmánytervek közötti ellentmondás. További vizsgálatokra volt szükség, különös tekintettel a kohorsztervezésre.

A teafogyasztás határon átívelő nemlineáris kapcsolatot mutatott a vesekő kockázatával, a kockázat csökkenése leginkább 250 ml/nap feletti beviteli szintnél tapasztalható. Az állatkísérletek alátámasztják ezt az eredményt. 45,46 Patkányokban a zöld tea fogyasztása jelentősen csökkentette a vizelet oxalát kiválasztását és a kalcium oxalát lerakódás képződését, valószínűleg az epigallocatechin gallát antioxidatív hatása és a szuperoxid dismutáz aktivitása révén. 45,46 Nehéz azonban megmagyarázni, hogy a vesekő kockázat csökkenése miért csak a teafogyasztás bizonyos küszöbértéke felett következne be, bár a megnövekedett vízfogyasztás részben megmagyarázhatja ezt a küszöbhatást.

Az alkoholfogyasztással kapcsolatos metaanalízisünk következetlen eredményeket mutatott. Noha 12 g alkoholfogyasztás nem mutatott megelőző hatást a kőképződésre, a dózis-válasz metaanalízis azt mutatja, hogy az alkoholfogyasztás csökkent vesekő-kockázattal jár. Alcsoport-elemzésünk tanulmánytervenként és országonként is következetlen eredményeket mutatott, jelezve a kőmegelőzés lehetséges előnyös hatását. Korlátozott számú tanulmány foglalkozik azzal a mechanizmussal, amelynek révén az alkoholbevitel befolyásolhatja a vesekő kockázatát. Az egyik lehetséges mechanizmus lehet az alkohol vizelethajtó hatása. 47 Ez a hipotézis részben megmagyarázhatja azt is, hogy a tea és a kávé miért kapcsolódik a vesekő csökkent kockázatához. De az alkoholra vonatkozó eredményeink nem voltak különösebben stabilak, ezért óvatosan kell értelmezni őket.

A lébevitel tekintetében az átfogó metaanalízis nem mutatott összefüggést a léfogyasztás és a vesekő kockázata között. De a korlátozott számú tanulmány elfogultságot eredményezhet. Ezenkívül a jelen tanulmány nem rendelkezett elegendő adattal a citromlé, az áfonyalé vagy a gránátalma leve és a vesekő kockázatának kapcsolatáról, bár korábbi tanulmányok szerint ezek a gyümölcslevek a vesekő kockázatának csökkenésével járnak. 48–51 További vizsgálatokra van szükség.

Ami az üdítőket illeti, Fink és mtsai 10 metaanalízise azt mutatta, hogy a csökkent üdítőital-bevitel csökkentette a vesekövek kockázatát azoknál a betegeknél, akiknél magas az alapszintű üdítőital-fogyasztás. Meta-elemzésünk szerint a napi 110-240 ml szódabevitel nem társult kőkockázattal. De a jelen tanulmány nem rendelkezett több adattal az egyéb adagok beviteléről és a kövek kockázatáról.

Metaanalízisünk során a tejbevitel (kb. Napi 1-2 adag) nem volt összefüggésben a vesekő kockázatával. Az alcsoport-elemzések során sem sikerült megtalálni a teljes vagy sovány tej és a vesekő kockázat összefüggéseit. A nagyobb adag tejfogyasztás hatása még mindig nem ismert. De Goldfarb és mtsai nagy kohorszvizsgálatában napi 5 vagy több csésze tejfogyasztás bevitele 39 nem társult kőkockázathoz.

Meg kell jegyeznünk, hogy zavaró tényezők befolyásolhatták eredményeinket. 52 A legfontosabb zavaró tényező a vízbevitel, mivel minden típusú ital nagy mennyiségű vizet tartalmaz. Nehéz ellenőrizni a víz zavaró hatását sem tanulmánytervvel, sem statisztikai kiigazítással. Ezért a kávé, a tea és az alkohol hatásait túlértékelhetjük, míg a gyümölcslé, a szóda és a tej hatásait alábecsülhetjük. Vagyis a kávé, a tea és az alkohol valójában kevésbé védhet a vesekő kockázata ellen, mint azt eredményeink sugallják. Ezzel szemben a gyümölcslé, a szóda és a tejbevitel jobban megnövelheti a vesekő kockázatát, mint azt az eredményeink sugallják, mivel a víz ellensúlyozhatja az italokhoz kapcsolódó kockázat egy részét. Más változók, például a genetikai tényezők, az ivóvíz keménysége 53, az italok koncentrációja, a testtömeg-index, a 35 és a földrajzi környezet 55 (például a sivatag) szintén potenciálisan megzavarhatják az összefüggést a folyadékbevitel és a vesekő kockázata között. Szenzitivitási elemzéseink azonban azt mutatták, hogy eredményeink robusztusak, ami arra utal, hogy a zavaró tényezők hatása vizsgálatunkban enyhe volt.

Erő és korlátozások

Jelen tanulmány átfogó szakirodalmi keresése és szigorú tanulmányterve hitelességet kölcsönöz a tanulmány eredményeinek. A lineáris és a nemlineáris dózis-válasz metaanalízis mennyiségi szempontból értékelte az italfogyasztás különböző szintjeinek összefüggését a vesekő kockázatával, finomabb elemzést nyújtva, mint néhány korábbi tanulmány. Ezenkívül az alcsoport- és érzékenységi elemzések azt sugallták, hogy tanulmányunk eredményei a legtöbb esetben megbízhatóak voltak, ami megerősíti tanulmányunk következtetéseit.

KÖVETKEZTETÉSEK

A megnövekedett víz a vesekő kialakulásának csökkent kockázatával jár; a fokozott kávé-, tea- és alkoholfogyasztás potenciális előnyöket mutatott a kövek megelőzésében, de további megerősítést igényel. Úgy tűnt, hogy a szóda és a tejbevitel nincs összefüggésben a kő kockázatával. A jelenlegi bizonyítékok nem elegendőek a gyümölcsléfogyasztás és a vesekő kockázata közötti kapcsolat végleges meghatározásához.

Lábjegyzetek

Rövidítések: CI = konfidencia intervallumok, HR = veszélyességi arányok, NOS = Newcastle Ottowa-skála, OR = esélyhányadosok, RR = releváns kockázatok.

CX, CZ és X-LW egyformán járult hozzá ehhez a munkához.

A szerzőknek nem áll fenn összeférhetetlenségük.