Oroszország ellenezte Montenegró csatlakozását a NATO-hoz

oroszország

A NATO-külügyminiszterek az ülésre gyűlnek össze, hogy hivatalosan befogadják Montenegrót a NATO brüsszeli központjában, 2015. december 2-án, szerdán.

Orosz politikusok és elemzők erőteljesen reagáltak arra, hogy a NATO Észak-atlanti Tanácsa december 2-án tárgyalásokat kezdeményezett Montenegróval, a katonai szövetséghez való csatlakozásáról. Moszkva néhány éve következetesen álláspontot képvisel a NATO Montenegróval való bővítésével kapcsolatban, Szergej Lavrov külügyminiszter 2011-ben kijelentette, hogy a NATO-tagság nem növeli sem a régió, sem pedig a szövetség egészének biztonságát. 2014-ben Lavrov "felelőtlennek és provokatívnak" minősítette Montenegró esetleges csatlakozását a NATO-hoz.

Az orosz állami duma november közepén felhívást intézett a montenegrói parlamenthez, valamint a NATO és az EBESZ tagországainak kormányaihoz. A szöveg rámutatott, hogy "a biztonság garantálásának blokk megközelítése", "az államok bevonása katonai szövetségekbe, különösen népük akarata ellenére, a hidegháború korának politikai eszközei".

Az orosz parlament közleményében kijelentette, hogy "a Montenegrót 25 éve irányító Milo Djukanovic rezsimének a NATO-csatlakozásának vágya ellentmond ennek az országnak a döntő többségével." A szoros kapcsolatok kiépítése a NATO-val "sztrájkol a hagyományosan barátságos orosz-montenegrói kapcsolatokon".

Az orosz tényező

Montenegró az elmúlt két évben agresszív kampányt folytatott a NATO-csatlakozás érdekében, az Oroszországgal való konfrontációra helyezve a hangsúlyt. Djukanovic montenegrói miniszterelnök 2015 júniusában közzétett közvélemény-kutatásai szerint a montenegróiak 47 százaléka szavazna a NATO-csatlakozás mellett, 43 százaléka pedig ellene, a válaszadók mintegy 65 százaléka meggyőződve arról, hogy az állam a közeljövőben a szövetség tagjává válik.

A damari szociológiai ügynökség 2015 júniusában végzett kutatásai szerint azonban a montenegróiak 41,6 százaléka szavazna a NATO-csatlakozás mellett, míg 39,7 százaléka ellenzi, több mint 15 százaléka nem dönt. Eközben a montenegrói ellenzék manipulációval vádolta a hatóságokat, és hivatkozik egy belső kormányzati dokumentumra, amelyben az állampolgárok 57 százaléka ellenzi a NATO-csatlakozást, szemben a 35 százalékos támogatással. A lakosság mintegy 84 százaléka támogatja a népszavazást ebben a kérdésben.

„Hogy lehet, hogy fél évig hihetetlen 17,3 százalékkal csökkent a NATO-ellenfelek száma? Mi lehet ilyen erős hatással a polgárok fejére? ” olvassa el az ellenzéki montenegrói semlegességi mozgalom [Pokret za neutralnost] hivatalos közleményét.

Ugyanakkor a montenegrói hatóságok azzal vádolták Oroszországot, hogy az utóbbi hónapokban tömeges NATO-ellenes tüntetéseket indított Montenegró fővárosában, Podgoricában. Oroszország tagadja a vádakat. Mint Alekszej Puskov, a Duma nemzetközi bizottságának elnöke a RIR-nek adott exkluzív interjúban elmondta: "Djukanovic nem kényszerítheti polgárait a NATO szeretetére, és emiatt Oroszországot terheli a felelősség."

A montenegrói kormány országon belüli és azon kívüli jelentéseivel szembeni bizalmatlanságot számos korrupciós botrány támasztja alá, amelyekről Djukanovic hírhedtté vált.

Neve következetesen feltűnt a médiában a mediterrán térségben zajló csempészáruk és a koszovói szerbek szervkereskedelme kapcsán, míg a friss vádak között szerepel Frants Klintsevich orosz szenátor azon állítása, miszerint Djukanovic rendszere fegyverrel kereskedik az Iszlám Állammal (ISIS). radikális dzsihadista szervezet.

Hosszú idő barátok

Annak ellenére, hogy a volt Varsói Szerződés számos országa és három volt szovjet köztársaság csatlakozott a NATO-hoz a Szovjetunió bukása óta, Montenegró potenciális csatlakozása különösen érzelmi reakciót váltott ki az orosz részről.

Ez azért van, mert Oroszországot és Montenegrót 300 év szoros együttműködés egyesíti, Oroszország hozzájárul a montenegrói államiság kialakulásához és fejlődéséhez a 19. században, és az elsők között ismeri el az ország függetlenségét Szerbiától 2006-ban. azóta Montenegró gazdasági fejlődésének erős mozgatórugója volt.

Viktor Kolbanovsky, az Orosz Balkán Nemzetközi Együttműködési Központ igazgatója szerint Oroszország különös hozzáállása a kérdéshez, mert a "testvéri" Montenegró némileg "elárulta" Oroszországot azzal, hogy csatlakozott az EU Moszkva elleni szankcióihoz 2014-ben, és most még egy lépést tett. az Oroszországgal fennálló hagyományos kapcsolatok végleges felbomlása felé.

Hogyan fog reagálni Oroszország?

A december 2-i beszédben, éppen a hír megjelenésekor, az elnök sajtótitkára, Dmitrij Peszkov arra figyelmeztetett, hogy Oroszország válaszol, ha Montenegró csatlakozik a szövetséghez.

"Különböző szinteken Moszkva mindig megjegyezte, hogy a NATO és a NATO katonai infrastruktúrájának folyamatos keleti terjeszkedése nem eredményezhet megtorló intézkedéseket keletről, azaz az orosz oldalról a biztonság biztosítása és az érdekek paritásának támogatása szempontjából" - mondta. Peszkov.

Szergej Dzseleznyak, az Állami Duma alelnöke konkrétabban fogalmazott, és elmondta a RIR-nek, hogy "megfelelő módon korlátoznunk kell kapcsolatainkat a gazdasági és egyéb területeken".

Nyikita Bondarev, az Orosz Stratégiai Tanulmányok Intézetének balkáni szektorának vezetője azonban úgy véli, hogy ezek az intézkedések kontraproduktívak lehetnek, mivel elsősorban az egyszerű montenegrói és orosz emigránsokat, valamint az országban élő bevándorlókat bántják (5000–10 000 orosz vélhetően állandó lakóhelye Montenegróban van, és körülbelül 70 000 második otthonnal rendelkezik).

Bondarev szerint "Oroszországnak mindenekelőtt diplomáciai és politikai súlyát kell és kell tennie, hogy Montenegró NATO-csatlakozásáról országos népszavazást keressen."

Zheleznyak beszélt arról is, hogy szükség van népszavazásra ebben a kérdésben. "Teljes mértékben támogatjuk azokat az akciócsoportokat, amelyek megpróbálnak ragaszkodni a népszavazás megtartásához" - mondta.

Az események további alakulásáról azonban más a vélemény is. Maxim Samorukov a Carnegie Moszkva Központból úgy véli, hogy stratégiai szempontból a Balkán "elvesztette vonzerejét" Oroszország iránt, mivel az olyan nagy energiaprojektek, mint a Déli Áramlat gázvezeték, irrelevánssá váltak, ezért "Oroszország komoly gyakorlati intézkedései a Balkánon" válaszul Montenegró NATO-csatlakozására "valószínűleg nem fog következni".