Öt repülőgép és egy 25 órás repülési maraton után a perui rajongók leereszkednek a világbajnokságra, hogy megkarcolják a 36 éves viszketést

Peru vs Dánia, élő eredmények frissítései

Indítsa el az ingyenes próbaverziót az olvasás folytatásához

Indítsa el az ingyenes próbaverziót az olvasás folytatásához

  • Élvezze az összes cikk korlátlan hozzáférését
  • Korlátlan hozzáférést kap ingyenesen az első hónapra
  • Bármikor lemondhatod

Az olvasás folytatásához jelentkezzen be Telegraph-fiókjába

A Premium cikk folytatásához

Peru vs Dánia, élő eredmények frissítései

Egy dologban biztosak lehetünk abban, amikor Dánia szombat délután Peruban játszik Saranskban: a Mordovia stadion zajos lesz. Nagyon zajos. Kevés rajongó fogadta ezt a világbajnokságot a peruiak kedvvel. Közöttük szurkolóik 43 583 meccsjegyet vásároltak, szemben az angol szurkolók 32 362 jegyével. Több mint 15 ezren utaztak Dél-Amerikából olyan csomagokkal, amelyek az átlagos havi bér 40-szeresébe kerülnek, és ötször váltanak repülőgépet, hogy Oroszország közepén landoljanak

repülési

Úgy tűnik, hogy az utazás nem csökkentette a lelkesedést: Saransk szurkolói parkjának látogatói megbocsátották volna a csütörtöki nyitómeccsen, mert azt gondolták, hogy Peru, nem pedig Oroszország vesz részt benne, tekintettel arra, hogy a hely lüktetett vörös és fehér ruhás szurkolókkal, akik meghúzva doboltak chantathon.

Ilyen az a késztetés a peruiak körében, hogy vegyenek részt a tornán, az egyik Miguel nevű rajongó felfedezte, hogy az egyetlen jegy a fogyatékkal élők számára maradt, három hónap alatt 50 fontra halmozták, hogy kórosan elhízottnak minősüljenek. Spanyol rádióhírek szerint csütörtökön Moszkvába ringatott.

A kollektív izgalom tükrözi az ország meghosszabbított távollétét a tornán: ez már régóta várat magára. Egy évtizede egyetlen iskolás Subbuteo kollekció sem volt teljes a világ futballjának legkülönlegesebb készlet nélkül; az 1970-es, a 78-as és a 82-es világbajnokságot a póló díszítette július 12-es szárnyával (igaz, inkább piros, mint narancssárga színnel). De a megjelenési hármas után nem volt semmi, 32 év sikertelenség kijutni a dél-amerikai selejtezőkörből, három évtizednyi távoli figyelés.

Tehát amikor a csapat még novemberben Oroszországba ért, az országot egy várakozási hullám sodorta el. Pedro Kuczynski elnök a képesítés megünneplése céljából nemzeti ünnepet hirdetett (majd korrupciós vád alól azonnal lemondott). És a hangulat csak javult, mióta Paolo Guerrero, az ország minden idők legeredményesebb gólszerzője engedélyt kapott a versenyre, annak ellenére, hogy a kábítószer-teszt sikertelen volt, miután a kokain-metabolitokra pozitív eredményt adott (sikeresen azzal érvelt, hogy véletlenül elfogyasztotta a kábítószert egy csésze hagyományos perui teát, amelynek délutánokat kell készítenie egy limai vicarral).

Guerrero a 33 éves Jefferson Farfannal fog párosulni a torna legjobban támadó kombinációjában. Félelmetes, erősen tetovált párkapcsolat, gyermekkoruk óta ismerik egymást a limai nyomornegyedekben.

De az edző, Ricardo Gareca, az argentin, aki ugyanazt a vad rockos férfit sportolja, mint Wycombe Gareth Ainsworth, többet áll a rendelkezésére, mint annak a fergeteges párnak. Középpályája Christian Cueva, egy archetipikus, régi iskola dél-amerikai támadó középpályása, rövid, guggolt és tüzes csíkkal ellátott küzdelmeiben megalkotja az idősödő frontemberek lőszerét. Mögötte pedig Gareca legjelentősebb értéke, Renato Tapia, a Feyenoord fiatal védekező középpályása, aki figyelemre méltó emberjelölő munkát végzett Lionel Messinél egy gól nélküli döntetlennel Argentínával a kvalifikációs tornán.

Oroszország felépítésében Gareca győzelemre terelte a perui lakosságot Horvátország, Skócia és Izland felett. Ez a sikersorozat nem sokat tett az Andok optimizmusának csökkentéséért. Nemcsak a csapat jutott be a döntőbe, hanem az az elvárás, hogy valóban megtehessenek valamit, a negyeddöntők hihető ambícióval bírnak. Ha ilyen magasra akarnak teljesíteni, az jelentős megújulást jelentene a kiterjesztett kollektív megdöbbenéstől. A szaranszki meccs kezdete előtt számíthatunk arra, hogy a perui himnusz egyik sorát különös jelentéssel övezzük ki: „a megalázott nyak emelkedik”.