Párbeszéd kezdeményezése a közösség által társított részvételi kutatásban az elhízás kezelésére Dél-Los Angelesben

Összegzés:

Dél-Los Angelesben közösségi elhízás-kutatási projektet indítottak egy transzlációs kutatóintézet között, amelynek célja a közösségi alapú vagy társult részvételi kutatási (CBPR/CPPR) kapacitás kiépítése, és egy nagy tapasztalattal rendelkező közösségi partner között. Ez a kézirat leírja a partnerség-építés folyamatát, és megtárgyalja a kétirányú tudástranszfer esemény eredményeit.

A „közösségi alapú részvételen alapuló kutatás” (CBPR) egy olyan együttműködési megközelítés, amely méltányos partnerségeket von maga után a kutatási folyamat során, és valamennyi fél egyedülálló erősségeit egyesíti a kutatási kérdések megválaszolása érdekében. A „közösségi partner által végzett részvételi kutatás” (CPPR) a CBPR helyi, kézi változata, amelyet az elmúlt 30 évben fejlesztett ki egy közösségi egészségvédelmi érdekképviselet, az Healthy African American Families II (HAAFII), hangsúlyozva a kutatók és a közösség közötti egyenlő partnerséget mindenütt. a kutatás fázisai, hogy a beavatkozásokat és az értékeléseket a közösség értékeinek, eszközeinek, prioritásainak és programjainak kontextusában végezzék, a 4,5,6,7,8,9 közösségi partneri részvételi kutatás a biomedicina kutatókat hangsúlyozza a közösségekkel való partnerség helyett pusztán a kutatás elvégzése közösségi helyszínen. 10 A CPPR keretrendszer a kutatási partnerségeket számos közegészségügyi prioritás között irányította, mint például rák, depresszió, HIV, autizmus, születési kimenetel, stroke és krónikus vesebetegség.

A LABioMed a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem (UCLA) Klinikai és Transzlációs Tudományos Intézetének (CTSI) kapcsolt intézménye. 2013-ban a LABioMed szakterülete az alap- és transzlációs kutatás, 11,12 klinikai vizsgálat, 13 és új terápiás gyógyszerek fejlesztése volt, 14 de nem a CBPR/CPPR. A CTSI és az UCLA központú Közösségi Elkötelezettség Kutatási Program (CERP) létrehozásával felismerték, hogy a társult egyetemeknek szükségük van egyedi programok kidolgozására a környező közösségek egyedi igényeinek kielégítésére. Ezért a LABioMednél működő CTSI helyi infrastruktúra fejlesztésére törekedett a közösséggel való partnerség elősegítése érdekében.

Az Healthy African American Families II (HAAF) egy nonprofit szervezet, amely közösségi, tudományos és kormányzati partnerekkel való együttműködés révén elősegíti az egészségügyi és társadalmi haladást a Los Angeles-i közösségben. Az Healthy African American Families II projektet eredetileg az 1990-es években fejlesztették ki reaktív partnerként, válaszul az etnikai különbségek és terhességi eredmények tanulmányozására irányuló CDC-kezdeményezésre. 7 A kezdeti tanulmány után a HAAF-ot közösségi és tudományos együttműködések révén fenntartották, és proaktív partnerré, infrastruktúrával rendelkező szervezetként, misszióval és saját akadémiai, egészségügyi és nem egészségügyi partnerekkel fejlődtek. 2013-ra a HAAF két évtizedes tapasztalattal rendelkezett a CBPR/CPPR-ben, a projektek a 15. terhességtől a depresszióig terjedtek. 16,17 A HAAF közösségi-akadémiai partnerségekben elért eredményei alapján a LABioMed potenciális partnerként kereste meg a HAAF-ot, hogy népszerűsítse az egészségügyi közösségi-tudományos megközelítést a dél-Los Angeles-i közösségben.

Az elhízást választották egészségügyi problémának a kezelésére, mivel aránytalanul érinti a faji/etnikai kisebbségi közösségeket, növelve a cukorbetegség, a szívkoszorúér-betegség és a stroke kockázatát. 18 Az Egyesült Államokban az elhízás gyakorisága a felnőttek körében 37,7%. 19 Kalifornia (25,4% -os elterjedtség) különbséget mutat faji és etnikai csoportok között, az afrikai amerikaiak (férfiak 28,2%, nők 41,6%) és a latinok (férfiak 33,2%, nők 35,9%) aránya magasabb, mint mások. 20 Los Angeles megyében az elhízás általános előfordulása 2011-ben 23,9% volt, 21 és néhány dél-Los Angeles-i közösségben előfordulási aránya megközelítőleg 35% volt. 22.

Közösségi elkötelezettség fórum - a „Csak két hüvelyk távol” konferencia

Az elhízás kutatásának lehetséges akadályai között szerepelnek az elhízás megvitatásának kihívásai, a közösség tagjai és az akadémiai kutatók közötti bizalom hiánya, 23, 24 nyelvi és kulturális preferencia, valamint a javasolt beavatkozások és a fenntarthatóság érdekében fenntartott közösségi erőforrások összeférhetetlensége. Párbeszédet indítottak a közösség és az akadémiai tagok között egy meglévő CBPR/CPPR projektsorozat keretében, amelynek címe: „Hidak építése az optimális egészséghez”. A konferencia sorozat a HAAF által vezetett 1994 óta, amely oktatja a közösséget és lehetőséget teremt a laikus közösség közötti interakcióra, közösségi alapú szervezetek, egészségügyi szolgáltatók és a helyi közegészségügyi ügynökség, az állami kórházi rendszer és a nonprofit kutatóintézetek tudományos kutatói. 26 Korábbi témák között szerepelt az autizmus, a koraszülés, 15 a nők egészsége, klinikai kutatás/kutatási etika, fájdalomkezelés, memóriazavarok, mentális egészség, 16,17 HIV, gyermekkori asztma, környezeti egészség/igazságosság, családon belüli erőszak, stroke, krónikus vesebetegség, 27 és a cukorbetegség.

Konferencia tervezés.

Konferencia rendezvény.

Az egynapos program tudományos kutatók, orvosi szolgáltatók és helyi közegészségügyi vezetők panelelőadásaiból állt, amelyek megvitatták a túlsúly biológiai és környezeti tényezőit (beleértve az epigenetikát, a prenatális tényezőket, a közegészségügyi marketinget és a túlzott kalóriabevitelt), valamint a lehetséges terápiás lehetőségeket. beavatkozások (orvosi és sebészeti). A konferenciát e-mailben hirdették meg a HAAF kapcsolattartói listáján, beleértve az egyes közösségi tagokat, közösségi ügynökségeket, a HAAF akadémiai kapcsolatait és a CTSI kapcsolatait. A rendezvény nem volt költséges a résztvevők számára.

Felmérés.

Névtelen írásos felmérések visszajelzést kaptak a programról. A közönség válaszadó rendszerét (ARS) az elő- és utáni prezentációk során is alkalmazták, kézi billentyűzetek segítségével gyűjtötték össze és valós idejű, de azonosított, összesített összefoglalókat adtak a közönség válaszairól a felmérés tételeihez, amelyeket közösségünk fejlesztett ki. akadémiai partnerség, valamint a közösségi erőforrások és az elhízás kezelésére rendelkezésre álló beavatkozások elfogadhatóságának értékelése. Az ARS felmérés elősegítette az előadók és a közönség résztvevői közötti interakciókat konkrét kérdésekben, míg az írásbeli felmérés további információkat bocsátott ki részletesebb formátumban.

Felmérés eredményei.

A felmérés eredményei az információcsere jelentős részét képviselik, és bemutatják a párbeszéd során megszerzett információk típusát. A több mint 200 résztvevő közül százhuszonegy töltötte be az írásbeli kérdőívet, a válaszadási arány 66–100% volt az egyes felmérési tételek esetében. Az ARS-felmérésen 115 résztvevő előzetes bemutatása volt (≥88% válaszarány), és 96 résztvevő volt a prezentáció után (≥82% válaszarány). A legtöbb válaszadó nő volt (1. táblázat). Sokan 50 évnél idősebbek voltak, fekete vagy afroamerikai azonosításúak voltak, és magasabbak voltak, mint egy középiskolai végzettség.

Asztal 1.

FELMÉRÉS RÉSZTVEVŐ JELLEMZŐI a

Jellemző (n = # válasz) Alkategória A válaszok aránya (%)

Kor (n = 111)	18–30 év	15.3
30–50 év	31.5
> 50 év	53.2
Nem (n = 105)	Férfi	31.6
Női	68.4
Verseny (n = 120)	Amerikai indián/alaszkai bennszülött	0
ázsiai	4.2
Fekete/afro-amerikai	64.2
Hazai Hawaii/Csendes-óceáni szigetlakó	0.8
Spanyol/latin	18.3
fehér	5.0
Többnemzetiségű	7.5
Legmagasabb iskolai végzettség (n = 119)	8. osztályig	0.8
Néhány középiskolában	9.2
Középiskolai végzettségű/GED	8.3
Műszaki/Kereskedelmi Iskola	5.8
Néhány főiskolai	20.0
Társult végzettség	5.0
Főiskolai diploma	22.5
Végzettség	28.3
Foglalkoztatási/jövedelmi helyzet (n = 119)	Részidő	8.4
Teljes idő	44.5
Háziasszony	0.8
Nyugdíjas	11.8
Munkanélküli	30.2
• Álláskeresés	• 11.7
• Nem keres munkát	• 2.5
• Az álláskeresési állapot ismeretlen	• 16.0
Fogyatékosság/társadalombiztosítási jövedelem	4.2
Családi állapot (n = 119)	Sosem házasodott	33.6
házas	31.1
Elválasztott	22.7
Megözvegyült	12.6
BMI (kg/m2) (n = 107) (az ön által megadott magasság és súly alapján)	Minden válaszadó	28,9 ± 0,6
• hímek	• 27,5 ± 0,8
• Nőstények	• 29,8 ± 0,8
Magas BMI státusz (önjelentés)	Igen	53.4
A jelenlegi egészségi állapot/jólét	Kiváló	8.
Nagyon jó	34
Jó	19.
Becsületes	27.
Szegény	5.

BMI - testtömeg-index

Nagyobb felelősséget az ország magas BMI-problémáinak megoldása az egyénekre, a családtagokra és az élelmiszeriparra hárított (2. táblázat). Az ARS előtti és utáni felméréséből a válaszadók 27% -a érezte úgy, hogy a magas BMI csökkentése személyes kérdés, amellyel a gyerekeknek és a családoknak egyedül kell foglalkozniuk, és 73% úgy vélte, hogy ezzel az egész közösségnek foglalkoznia kell.

2. táblázat.

FELELŐSSÉG AZ ORSZÁG MAGAS TESTTÖMEG-INDEX PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSÁÉRT

Szektor (n = # válaszadó) Nagyon nagy (%) Nagy (%) Mérsékelt (%) Kevés/Nincs (%)

Egyének (n = 112)	67	17.9	10.7	4.5
Szülők és családtagok (n = 110)	59.1	30.9	8.2	1.8
Alapellátást nyújtók (n = 109)	36.7	39.4	21.1	2.8
Élelmiszeripar (n = 108)	59.3	15.7	13.0	12.0
Iskolák (n = 111)	38.7	37.8	16.2	7.2
Egészségbiztosító társaságok (n = 107)	32.7	27.1	16.8	23.4
A kormány (n = 112)	39.3	23.2	20.5	7.0
Munkaadók (n = 108)	17.6	25.9	29.6	26.9

A válaszadók leggyakrabban az „orvost” (70,6%), az „erőnléti oktatót” (58,8%) és az „egyéb egészségügyi szakembert” (40,3%) választották a fogyásról szóló tanácsadás és információforrásként. Egyéb források: „internet” (39,5%), „könyvek/újságok/magazinok” (36,1%), „CBO” (24,4%), „közösségi egészségügyi dolgozó” (21%), „család/barátok” (21% ), „Spirituális vezető” (10,9%) és „iskola” (6,7%).

„A forrásokkal kapcsolatos ismeretek hiánya” és az „orvosokkal való kommunikáció” voltak a súlycsökkenés leggyakrabban említett akadályai (1. ábra). Arról a kérdésről, hogy a résztvevők környezete segítette-e az embereket az egészségben, 15% értékelte a környékét „kiválónak”, 32,5% „jónak”, 28,3% „igazságosnak” és 24,2% „szegénynek”.

A súlykezelési ellátás vagy a testmozgás akadályai.

A testsúlycsökkenés iránti életmódbeli változások iránti érdeklődés tekintetében minden módszer ≥70% -ban kedvező válaszokat kapott (3. táblázat). A „séta/kocogás a környéken” és a „házi testmozgás” kapta a legkedvezőbb minősítést. Ami az orvosi/szakmai felügyeletet igénylő súlycsökkenési módszerek iránti érdeklődést illeti (4. táblázat), a válaszadók többsége a „táplálkozási osztályt” és a „viselkedési tanácsadást” támogatta. A gyógyszerek csekély szívességet kaptak.

3. táblázat.

ÉLETMÓD MÓDSZEREK ÉRDEKE FOGYASZTÁSHOZ a