Perifériás artériás betegség

Mi a perifériás artéria betegség?
A perifériás artéria betegség (PAD) az artériák szűkülete a test "perifériájában". Ezt a kifejezést szinte kizárólag a lábak ilyen szűkülésére használják, de ez az állapot előfordulhat a karokban, a gyomorban és a fejben is. A PAD hasonló a koszorúér betegséghez, mivel mindkét esetben az érelmeszesedés (az artériák megkeményedése) okozza a kiváltó okot. Az érelmeszesedésben zsírok, koleszterin és más, együttesen "lepedék" néven ismert anyagok lerakódnak az artériákban, szűkítve és végül blokkolva a vér áramlását. A koszorúerekben ez szívrohamhoz vezethet. A PAD-ban szenvedő egyéneknél a normálnál sokkal magasabb a szívroham és/vagy a stroke kockázata. A kezeletlen PAD gangrénához és amputációhoz vezethet.

Az Egyesült Államok Betegségmegelőzési és Megelőzési Központja (CDC) szerint az Egyesült Államokban mintegy 8 millió embernek van PAD-ja, köztük a 60 évesnél idősebbek 12-20 százaléka. Az afro-amerikaiak nagyobb kockázatot jelentenek a perifériás artéria betegségére nézve, mint bármely más faji vagy etnikai csoport.

Milyen tünetei vannak a perifériás artéria betegségének?
A PAD fő tünetei közé tartoznak a görcsök, fájdalom, zsibbadás vagy fáradtság a láb- vagy csípőizmokban fizikai aktivitás közben, például gyaloglás, lépcsőzés vagy tornázás közben. A tünetek általában csak fizikai aktivitással jelentkeznek, és pihenéssel oldódnak. Hideg hőmérséklet és pszeudoefedrint tartalmazó hideg gyógyszerek tovább szűkíthetik a végtagok véráramlását, súlyosbítva ezzel a tüneteket. A PAD-ban szenvedők kb. 40% -a tünetmentes.

Súlyos esetekben a tünetek közé tartozhat a lábfájdalom, amely nem áll le pihenéskor, láb- vagy lábujjas sérülések, amelyek nem gyógyulnak vagy gyógyulnak nagyon lassan, és gangréna. A súlyos PAD másik tünete az alsó láb vagy a láb hőmérsékletének csökkenése a test többi részéhez képest.

Ha a lepedék törékeny vagy gyulladt, akkor megrepedhet, és vérrög alakulhat ki, amely vagy tovább szűkítheti az artériát, vagy teljesen elzárhatja azt. Az elzáródás tünetei közé tartozik a fájdalom, a bőr színének megváltozása, a fájdalom vagy fekély és a járási nehézségek. A forgatókönyv miatt a lábak és a lábak keringésének elhúzódása gangrénához vezethet, és a végtag amputációját igényli.

Mi az oka a perifériás artéria betegségének?
Az ateroszklerózis vagy az artériák megkeményedése a koleszterin és az artériák bélésében felhalmozódó egyéb anyagok következtében a PAD fő oka. Egyéb lehetséges okok lehetnek az erek gyulladása vagy a végtagok fizikai sérülése. A dohányzás a PAD fő kockázati tényezője. Ha jelenleg dohányzik, vagy valaha is dohányzott, akkor a PAD kockázata a normál értékének kétszerese vagy hatszorosa. A normálnál magasabb kockázatnak van kitéve akkor is, ha cukorbetegségben, magas vérnyomásban, magas koleszterinszintben vagy családjában előforduló ateroszklerózisban szenved. A PAD kockázata az életkor előrehaladtával növekszik.

Hogyan diagnosztizálják a perifériás artéria betegségét?
A PAD eredetileg klinikailag gyanítható a kórtörténet alapján a jellegzetes tünetekről. Ennek az állapotnak a diagnosztizálásához használt első vonalbeli eszköz az úgynevezett boka-brachialis index (ABI) kiszámítása. Ez a számítás magában foglalja a szisztolés vérnyomás (felső szám) mérését mindkét bokában, és összehasonlítja ezt a mérést mindkét kar szisztolés nyomásával. Az ABI segít meghatározni, hogy a vér mennyire áramlik a lábadba, és néhány percet igénybe vesz. Meg lehet csinálni egy rutinszerű fizikai vizsga részeként. Normális esetben a boka nyomása a karnyomás legalább 90 százaléka, de súlyos szűkület esetén 50 százalék alatt is lehet. A 0,9 alatti ABI a PAD diagnosztikájának tekinthető, míg a 0,5-nél kisebb ABI súlyos PAD-ra utal.

A PAD-ra utaló egyéb fizikai megállapítások közé tartozik a boka gyenge impulzusai és a lábak sápadtsága. A következő tesztek közül egy vagy több ajánlható, ha az ABI alacsonyabb a normálnál:

Doppler ultrahang: Itt hanghullámokat használnak a végtagok fő artériáinak és vénáinak vizualizálására és a véráramlás mérésére, hogy kimutassák-e az elzáródást. Az eredmények megmutathatják, hogy az erek el vannak-e dugulva, és elősegítik a P.A.D súlyosságának feltárását.
Futópad teszt: Futópadon járva kiderülhet, hogy vannak-e problémái vagy sem, és ha igen, milyen súlyosak és milyen szintű testmozgás szükséges a tünetek megjelenéséhez.
Számított tomográfiai angiográfia (CT):Ez a teszt a has, a medence és a lábak artériáit vizsgálja, és különösen hasznos pacemakerekkel vagy stentekkel rendelkező betegeknél.
Mágneses rezonancia angiográfia (MRA):Ez hasonló információkat eredményez, mint a CT esetében, röntgensugarak használata nélkül.
Angiográfia:Az angiográfia általában a kezeléssel együtt történő használatra fenntartva megköveteli egy kontrasztanyag injekcióját a vizsgált artériába és röntgenfelvételeket a véráramlás feltárására és az esetleges elzáródások azonosítására.

Mi a hagyományos kezelés a perifériás artéria betegségére?
Ha dohányzik, akkor a tünetek és a PAD progressziójának leghatékonyabb módja a dohányzás abbahagyása.

A PAD tünetei gyakran hatékonyan kezelhetők a szív rehabilitációs programjának részeként, amely felügyelt testedzést tartalmaz. A szóban forgó gyakorlat olyan egyszerű lehet, mint a gyaloglás. Mivel a lábak artériáinak gyenge keringése fájdalmat okozhat járás közben, a gyakorlat úgy van felépítve, hogy lehetővé tegye a gyaloglás és a pihenés váltakozását, így végül tovább tudsz járni, mielőtt fájdalommal szembesülnél. Ha nem lehet olyan rehabilitációs központban gyakorolni, ahol figyelemmel kísérhetők, akkor egészségügyi szolgáltatója segíthet az Ön számára megfelelő program megtervezésében. A hideg hőmérséklet elkerülése réteges öltözködéssel és a pszeudoefedrint tartalmazó gyógyszerek elkerülésével segít csökkenteni a tünetek súlyosságát. Ezenkívül a Pletal gyógyszer (cilostazol) szintén csökkentheti a PAD tüneteit.

Az alapuló érelmeszesedés kezelése, valamint a szívroham és a stroke kockázatának csökkentése érdekében minden olyan életmódbeli intézkedés hasznos lehet, amely elősegítheti a koleszterin, a vérnyomás és a vércukorszint optimalizálását. Ide tartozik az optimális étrend követése, a rendszeres testmozgás és a napi stresszkezelés. Ha az életmódbeli változások nem elégségesek, gyógyszeres kezelésre lehet szükség, amely segít elkerülni a PAD-hez kapcsolódó szövődményeket, például a szívrohamot és a stroke-ot. Ezenkívül olyan gyógyszerek is ajánlhatók, mint az aszpirin vagy a klopidigrel (Plavix) a vérrögképződés kockázatának csökkentése érdekében.

Erősen tüneti esetekben ajánlott angioplasztika stent elhelyezésével vagy anélkül az elzáródott artéria megnyitásához. Az angioplasztika magában foglalja a katéter behelyezését egy kis bemetszésen keresztül az ágyékba, majd befűzve az elzárt artériába. Az artéria belsejében egy apró léggömböt fújnak fel, hogy megnyíljon az elzáródás. Néha beültetnek egy sztentnek nevezett apró hálós hengeret, amely segít az artéria kinyílásában. Ezen túlmenően, gyógyszer beadható a katéteren keresztül, vagy az orvosok behelyezhetnek egy eszközt a katéterbe az artériát elzáró vérrög eltávolításához.

Bypass műtét ajánlható, ha súlyos tünetei vannak a lábán lévő artéria hosszú részének elzáródása miatt. Itt az orvosok egy másik testrészből származó vénát használnak a vér "megkerüléséhez" vagy a vértovábbításhoz a zárt artéria körül.

Milyen terápiákat javasol Dr. Weil perifériás artériás betegség esetén?
Dr. Weil úgy véli, hogy a perifériás artéria betegségének legjobb kezelése a megelőzés. A következő intézkedéseket javasolja:

Ha dohányzik - hagyja abba.
Ellenőrizze vérnyomását életmódváltással vagy gyógyszeres kezeléssel.
Gyakorlat.
Korlátozza az alkoholfogyasztást.
Kezelje cukorbetegségét, ha van ilyen (szorosan ellenőrizze a vércukorszintet).
Fenntartja az optimális koleszterinszintet.
Táplálkozás: Kövesse a magas vérnyomásban, magas koleszterinszintben és szívbetegségben szenvedők számára tervezett étrendet: alacsonyabb nátriumtartalom (kevesebb, mint 2000 mg/nap), a gyulladáscsökkentő étrend a legjobb.

A napi 10-20 mg policozanol szájon át történő bevétele csökkentheti a PAD tüneteit, és jelentősen javíthatja a kényelmes sétatávolságot. Úgy tűnik, hogy a koleszterinszint csökkentésével, a gyulladás csökkentésével és a vérrögök kockázatának csökkentésével működik. (Illnait, J., Castano, G., Alvarez, E., Fernandez, L., Mas, R., Mendoza, S. és Gamez, R. A policosanol (10 mg/nap) és az aszpirin (100 mg) hatása/d) intermittáló claudikációban szenvedő betegeknél: 10 hetes, randomizált, összehasonlító vizsgálat. Angiology 2008; 59 (3): 269-277.) Mivel elméletileg növelheti a vérzés kockázatát, óvatosság szükséges, ha már vérben van hígító szerek, például aszpirin, Plavix vagy Coumadin.