Polimer keverékek a továbbfejlesztett CO2 megkötő membránokhoz

A Lupasol kémiai szerkezete.

polimerek

Permeabilitási rendszer: (1) CO2 gázpalack, (2) szelep, (3) nyomástávadó, (4) manométer, (5) membránt tartalmazó acél modul, (6) gázáramlásmérő.

A membránok pórusméret-eloszlásának hisztogramjai: (a) L0; (b) L2; (c) L5; d) L10; e) L20.

Környezeti letapogató elektronmikroszkóp (ESEM) mikroszkópos felvételei a PSf-mG20 membránok keresztmetszetéről: (a) L0; (b) L2; (c) L5; d) L10; e) L20.

Atomerő-mikroszkópia (AFM) topográfiai képei a PSf-mG20 membránok alsó oldalán: (a) L0; (b) L2; (c) L5; d) L10; e) L20.

Raman-spektrumok 200 és 2500 cm -1 között: (a) mG20; (b) L20 felső felülete; c) L0. A nyíl jelöli a sávot 1030 cm-1-nél .

CO2 abszorpciós fluxus az L0 – L20 membránokba a folyadék abszorbens áramlási sebességének függvényében. a) L20; (b) L10; (c) L0; d) L2; e) L5.

Az LEM membrán BSED-jével végzett ESEM mikrográfok négy kísérlet után egy lapos membrán kontaktorban: (a) alsó felület; b) keresztmetszet; c) a mikrográfokon látható fehér foltok röntgenanalízise (EDX).

Az L0 – L20 membránok tömegátviteli együtthatója az alábbiakhoz viszonyítva: N2 (zöld sáv); CO2 (piros sáv).

Reakció a Lupasol G20 és a benzoil-klorid között.