Portál hipertónia: Kezelés és kezelés

Melyek a portális hipertónia kezelési lehetőségei?

A portális hipertónia hatásait diéta, gyógyszerek, endoszkópos terápia, műtét vagy radiológia segítségével lehet kezelni. Miután a vérzési epizód stabilizálódott, kezelési lehetőségeket írnak elő a tünetek súlyossága és a máj működése alapján.

A kezelés első szintje

Amikor először diagnosztizálják a varicealis vérzést, endoszkópos terápiával vagy gyógyszerekkel kezelheti. Az étrend és az életmód megváltoztatása is fontos.

Az endoszkópos terápia vagy szkleroterápiából, vagy szalagolásból áll. A szkleroterápia egy gasztroenterológus által végzett eljárás, amelyben oldatot injektálnak a vérző varikákba a vérzés kockázatának megállítására vagy ellenőrzésére. A sávozás olyan eljárás, amelyben a gasztroenterológus gumiszalagokkal blokkolja az egyes varixok (megnagyobbodott véna) vérellátását.

Azok a gyógyszerek, mint a béta-blokkolók vagy a nitrátok, önmagukban vagy endoszkópos terápiával kombinálva írhatók fel, hogy csökkentse a varikában lévő nyomást és tovább csökkentse a visszatérő vérzés kockázatát.

Gyógyszereket, például propranololt és izoszorbidot lehet előírni a portális véna nyomásának csökkentése és a visszatérő vérzés kockázatának csökkentése érdekében.

A laktulóz gyógyszer segíthet az encephalopathiával járó zavartság és más mentális változások kezelésében. Ez a gyógyszer képes növelni a napi bélmozgások mennyiségét.

Diétás és életmódbeli változások

A jó táplálkozási szokások és az egészséges életmód fenntartása elősegíti a máj megfelelő működését. A máj működésének javítása érdekében tehetünk néhányat a következőkből:

Ne használjon alkoholt vagy utcai drogot.
Ne vegyen be vény nélkül kapható vagy vényköteles gyógyszert anélkül, hogy előzetesen konzultálna orvosával vagy nővérével. Egyes gyógyszerek súlyosbíthatják a májbetegségeket, és zavarhatják más vényköteles gyógyszerek pozitív hatásait.
Kövesse az orvos vagy az ápoló által adott étrendi irányelveket. Kövesse az alacsony nátriumtartalmú (sós) étrendet. Valószínűleg legfeljebb 2 gramm nátriumot kell fogyasztania naponta. Csökkentett fehérjebevitelre csak akkor van szükség, ha a zavartság tünet. Dietetikusa segít elkészíteni egy étkezési tervet, amely segít betartani ezeket az étrendi irányelveket.

A kezelés második szintje

Ha a kezelés első szintje nem kontrollálja sikeresen a varicealis vérzést, akkor az alábbi dekompressziós eljárások egyikére lehet szükség, hogy csökkentse a vénákban lévő nyomást.

Transjugularis intrahepatikus portoszisztémás sönt (TIPS): Radiológiai eljárás, amelyben sztentet (cső alakú eszközt) helyeznek a máj közepére.
Distalis splenorenalis sönt(DSRS): Sebészeti beavatkozás, amely összeköti a lépvénát a bal vese vénájával, hogy csökkentse a varikációban lévő nyomást és ellenőrizze a vérzést.

Mi történik a TIPS-eljárás során?

A TIPS-eljárás során egy radiológus tűvel alagutat készít a májon keresztül, összekötve a portális vénát (az emésztőszervekből a májat vért szállító vénát) az egyik májvénával (a vénát vivő 3 vénával). máj). Fém stentet helyeznek ebbe az alagútba az alagút nyitva tartása érdekében.

A TIPS eljárás átirányítja a vér áramlását a májban, és csökkenti a nyomást minden rendellenes vénában, nemcsak a gyomorban és a nyelőcsőben, hanem a bélben és a májban is.

A TIPS eljárás nem műtéti eljárás. A radiológus röntgensugárzás útján hajtja végre az ereket. Az eljárás 1-3 óráig tart. Arra kell számítani, hogy az eljárás után 1-2 nappal a kórházban marad.

A TIPS eljárás a betegek több mint 90% -ánál azonnal szabályozza a vérzést. A betegek körülbelül 30% -ában azonban a sönt szűkülhet, ami később később visszavérzést okozhat.

Melyek a TIPS-eljárás lehetséges szövődményei?

A sönt szűkülete vagy elzáródása (elzáródása) az eljárás után bármikor előfordulhat, és leggyakrabban az első évben. Ezeket a szövődményeket a TIPS-eljárás után gyakran végezzük utólagos ultrahangvizsgálatokkal. Az elzáródás jelei lehetnek fokozott ascites vagy visszatérő vérzés. Ezt az állapotot egy radiológus kezelheti, aki újból kibővíti a sönt léggömbbel, vagy megismétli az eljárást egy új stent elhelyezésére.

Az encephalopathia vagy az agy rendellenes működése által okozott mentális változások, amelyek súlyos májbetegség esetén fordulnak elő, egy másik lehetséges komplikáció. Az encephalopathia súlyosbodhat, ha a TIPS csökkenti a máj véráramlását, ami azt eredményezheti, hogy a mérgező anyagok eljutnak az agyba anélkül, hogy a máj először metabolizálódna. Ez az állapot kezelhető gyógyszerekkel, diétával vagy a sönt cseréjével.

Mi történik a DSRS-eljárás során?

A DSRS sebészeti beavatkozás. A műtét során a lép vénáját (az úgynevezett lépvénát) leválasztják a portális vénáról, és a bal vese (vese) vénához kapcsolódnak. Ez a műtét szelektíven csökkenti a visszerek nyomását és szabályozza a vérzést.

A műtét előtt általános érzéstelenítőt kapnak. A műtét körülbelül 4 órán át tart. Arra kell számítani, hogy 7-10 napig marad a kórházban.

A DSRS a betegek több mint 90% -ánál szabályozza a vérzést; a visszatérő vérzések legnagyobb kockázata az első hónapban jelentkezik. A DSRS eljárás azonban jó hosszú távú kontrollt nyújt a vérzés ellen.

A DSRS műtét lehetséges szövődménye az ascites (folyadék felhalmozódása a hasban). Ez vizelethajtókkal és korlátozott nátrium-bevitellel kezelhető.

Mi az utókezelés a TIPS vagy DSRS eljárások után?

A további orvosi ellátás kórházanként eltérő lehet. Az alábbiakban bemutatunk néhány általános irányelvet a nyomon követés gondozásának ütemezéséhez:

Ha a sönt jól működik, az utólagos megbeszélések első évét követően 6 havonta ultrahangot és laboratóriumi munkát végez, és meglátogatja orvosát és az ápoló koordinátort.

Az Ön állapotától függően gyakoribb utólagos látogatásokra lehet szükség.

Vezessen részt minden ütemtervben az ütemezés szerint, hogy megbizonyosodjon a sönt megfelelő működéséről. Feltétlenül kövesse az egészségügyi szolgáltatók által adott étrendi ajánlásokat.

Milyen egyéb kezelési eljárások vannak a portális hipertónia esetén?

A májtranszplantációt végstádiumú májbetegség esetén végzik.
A devaszkularizáció egy sebészeti beavatkozás, amely eltávolítja a vérző varikust. Ezt az eljárást akkor hajtják végre, amikor a TIPS vagy a műtéti sönt nem lehetséges, vagy sikertelen a vérzés szabályozása.
A folyadék felhalmozódását a hasban (ún. Ascites) néha közvetlenül el kell távolítani. Ezt az eljárást paracentézisnek hívják.

Utoljára egy Clevelandi Klinika orvosi szakembere vizsgálta felül 2017. november 16-án.