SciELO - Közegészségügy - Három testtömeg-index osztályozási rendszer összehasonlítása az értékeléshez

EREDETI KUTATÁS EREDETI VIZSGÁLAT

Három testtömeg-index osztályozási rendszer összehasonlítása a túlsúly és az elhízás értékelésére gyermekeknél és serdülőknél

Comparación de tres sistemas de klasificación de los índices de masa corporal para assessmentar el sobrepeso y la obesidad en niños y serdülők

Ines Gonzalez-Casanova I; Olga L. Sarmiento II; Julie A. Gazmararian III; Solveig A. Cunningham IV; Reynaldo Martorell IV; Michael Pratt IV. Aryeh D. Stein IV

I. Biológiai és Orvostudományi Osztály, Emory Egyetem, Atlanta, Georgia 30322, Amerikai Egyesült Államok. Levelezést küldjön: Ines Gonzalez-Casanova, [email protected]
II Facultad de Medicina, Universidad de los Andes, Bogotá, Kolumbia
III Járványügyi Osztály, Rollins Közegészségügyi Iskola, Emory Egyetem, Atlanta, Georgia 30322, Amerikai Egyesült Államok
IV Hubert Globális Egészségügyi Tanszék, Rollins Közegészségügyi Iskola, Emory Egyetem, Atlanta, Georgia 30322, Amerikai Egyesült Államok

CÉLKITŰZÉS: A Nemzetközi Elhízás Munkacsoport (IOTF) 2005, a Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok (CDC) 2000 és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2007 testtömeg-index (BMI) osztályozási rendszereinek összehasonlítása a prevalencia becslés és a demográfiai tényezőkkel való összefüggés szempontjából.
MÓD: A 2005-ben országosan reprezentatív kolumbiai nemzeti táplálkozási felmérésben szereplő 18 265 5-18 éves (átlag = 11,2 év, szórás = 3,9 év) gyermeket és serdülőt túlsúlyosnak vagy elhízottnak minősítették az IOTF, a CDC és a WHO kritériumai szerint. A prevalencia becsléseket összehasonlítottuk az egyes rendszerek szerint, és teszteltük az életkorral, nemmel, társadalmi-gazdasági állapottal és a népsűrűséggel való összefüggéseket.
EREDMÉNYEK: A kombinált túlsúly és elhízás előfordulási becslései rendszerenként különböztek (férfiak: IOTF = 8,5%, CDC = 10,8%, WHO = 14,1%; nőstények: IOTF = 14,6%, CDC = 13,8%, WHO = 17,1%; P

Kulcsszavak: Serdülő; testtömeg-index; gyermek; túlsúly; elhízottság; Egészségügyi Világszervezet; Colombia; latin Amerika.

OBJETIVO: A masa tizedes (IMC) del Grupo de Trabajo Internacional sobre la Obesidad (IOTF) 2005. évi összehasonlítása, a Control Centro de la Prevención de Enfermedades (CDC) de 2000, a Mundial Organización de la Salud (OMS) de 2007, en cuanto a la esteación de la prevalencia y la asociación con factores demográficos.
MÉTODOS: Los 18 265 niños y serdülők de ambos sexos y de edades tartalmaznak 5 y 18 ans (media = 11,2 ans, desviación estándar = 3,9 ans) que Participaron en la Encuesta Nacional de la Situación Nutricional en Colombia del 2005, representativa a escala nacional, fueron clasificados como afectados de sobrepeso u obesidad según los criterios del IOTF, los CDC y la OMS. Lásd összehasonlító los cálculos de la prevalencia según cada sistema y se analizaron las asociaciones con la edad, el sexo, la situación socioeconómica y la densidad de población.
EREDMÉNYEK: Los cálculos de la prevalencia del sobrepeso y la obesidad combinados diferían según el sistema (varones: IOTF = 8,5%, CDC = 10,8%, OMS = 14,1%; mujeres: IOTF = 14,6%, CDC = 13,8%, OMS = 17,1%;

Palabras klávé: Serdülő; índice de masa tizedes; niño; sobrepeso; obesidad; Organización Mundial de la Salud; Colombia; América Latina.

A gyermekek és serdülők túlsúlya és elhízása világszerte terhet jelentenek az egyének és a lakosság számára az elhízás és számos káros kardiometabolikus és pszichoszociális probléma közötti összefüggések miatt (1). A világszerte fokozódó gyermekkori elhízás miatti aggodalom számos program és politika végrehajtásához vezetett (2). A beavatkozásokat gyakran a prevalencia becslések és a felmérés adatai alapján kapott szociodemográfiai tényezőkkel való összefüggések alapján tervezik és célozzák (1, 2). Általában a túlsúly és az elhízás prevalenciáját úgy becsüljük meg, hogy az egyéneket testtömegindexük (BMI) (kg/m 2) szerint kategorizáljuk; e megközelítés pontossága ennek az intézkedésnek a testzsír százalékához való viszonyán alapul (3).

ANYAGOK ÉS METÓDUSOK

Ez a tanulmány az Encuesta Nacional de la Situación Nutricional en Colombia (ENSIN) 2005 (14), egy országosan reprezentatív, rétegzett klasztertervezésű felmérés adatait használta fel, amely a kolumbiai Demográfiai és Egészségügyi Felmérés (DHS) egyik almintája. A DHS-mintába 37 211 háztartás került klaszterek szerint (háztartási szegmensek), amelyek közül az ENSIN 17 740 háztartást vett mintába (1. ábra). Az ENSIN válaszaránya 88 és 99% között mozgott a méréstől és a régiótól függően. Az összes 5-18 éves gyermek és serdülő, akiknek rendelkezésre állnak az életkorra, a nemre, a testmagasságra és a testsúlyra vonatkozó információk. Azok a résztvevők, akiknek súlya, magassága és BMI értéke [a WHO referenciapopulációjának átlagától ± 5-nél nagyobb szórásként (SD) meghatározva] valószínűtlen értékekkel rendelkezik; azok, akiknek nincsenek információik a lakóhely területéről vagy a vagyoni indexről; a terheseket pedig kizárták.

BMI osztályozás és eredményváltozók

A BMI-t minden résztvevő számára kiszámolták, akiket akkor az IOTF, a CDC és a WHO cutoffjai alapján túlsúlyosnak, elhízottnak vagy sem túlsúlyosnak, sem elhízottnak nem minősítettek. Az IOTF-levágások a felnőttek BMI-levágási pontjainak extrapolációját jelentik a túlsúly (25 kg/m 2) és az elhízás (30 kg/m 2) tekintetében. A CDC rendszer a túlsúlyt a referenciapopuláció 85. percentilisének feletti BMI-ként, az elhízást pedig a 95. percentilis feletti BMI-ként határozza meg. A WHO rendszere a túlsúlyt mint 1 SD-t és az elhízást mint 2 SD-t határozza meg a WHO referenciapopulációjának átlagától (5).

Szociodemográfiai jellemzők

Az életkort a születés dátumától és az interjú dátumától számítva, a legközelebbi egész évre kerekítve; a logisztikai regressziós modellek esetében 5-10 éves gyermekek és 11-18 éves serdülők közé sorolták. Az IOTF év-specifikus, míg a CDC és a WHO havi-specifikus határértékeket biztosít.

A nemet férfinak vagy nőnek azonosították.

A DHS számára egy vagyonindexet (WI) fejlesztettek ki, amely értékeli a háztartásban számos eszköz jelenlétét, például televíziót, padlóburkolatok típusát, vízellátást, hűtőszekrényt, áramot, rádiót, televíziót és háztartási alkalmazottat (15). A WI-t a főkomponens-elemzés első komponenseként állítottuk elő. Az egyéneket öt kategóriába sorolták a nemzeti háztartások népességének megoszlása alapján (I = legszegényebb, V = leggazdagabb) (15).

A 10 000 vagy annál kevesebb lakosú településeket vidéki területeknek, a 10 001 vagy annál nagyobb lakosokat pedig városi kategóriába sorolták.

Statisztikai analízis

A túlsúly és az elhízás prevalenciáját IOTF, CDC és WHO osztályozási rendszerekkel becsültük meg. Minden olyan alany, akinek a BMI-je meghaladja az egyes osztályozási rendszerek elhízási küszöbértékeit, elhízottnak minősült, és minden olyan személyt, akinek a BMI-je meghaladja a túlsúlyos határértéket, kombinált túlsúlyosnak és elhízottnak tekintették. A túlsúly és az elhízás WHO és CDC szerinti megoszlását khi-négyzet tesztekkel hasonlítottuk össze az IOTF-rel (a nemzetközi környezetben a legszélesebb körben alkalmazott osztályozási rendszer). A 2-es típusú hiba valószínűségének többszörös összehasonlításból adódó növelésének elkerülése érdekében a CDC rendszert nem hasonlították össze a WHO rendszerével.

Logisztikai regresszióanalízist végeztünk a túlsúly, az elhízás, valamint a túlsúly és az elhízás együttes esélyarányainak (95) konfidencia intervallumainak (CI) megbecsülésére a három osztályozási rendszer (WHO, CDC, IOTF) szerint, életkor, nem, lakóterület és WI kvintilis (az összes változót egyszerre modelleztük). A tanulmány az összes lehetséges kétirányú multiplikatív interakciót tesztelte (n = 8) életkor, nem, társadalmi-gazdasági helyzet és népsűrűség szerint, felhasználva P

A vizsgálatból 99 olyan személyt zártak ki, akiknek súlya, magassága vagy BMI-értéke valószínűtlen; 3 olyan személy, akinek nem volt információja a lakóhely területéről; és 446 lány, akik terhesek voltak. A végső mintába 18 265 gyermek és serdülő, 8 817 fiú és 9 448 lány vett részt.

BMI életkor és nem szerint

A BMI normálisan eloszlott. Az átlagos BMI az életkor előrehaladtával nőtt (2. ábra); hasonló volt a fiúknál és a lányoknál 12 éves korig, ezt követően a minták eltértek, a lányoknál nagyobb a BMI-növekedés.

A túlsúly és az elhízás prevalenciája életkor és nem szerint három osztályozási rendszer alkalmazásával

A WHO osztályozása szerint a kombinált túlsúly és elhízás prevalenciája férfiaknál és nőknél minden korban a legmagasabb volt (3. ábra); a CDC besorolás a férfiaknál a legkisebb, míg az IOTF osztályozás a nőknél a legkisebb. Összességében a túlsúly és az elhízás CDC és WHO megoszlása jelentősen eltért az IOTF eloszlásától (P

Túlsúlyos és elhízott demográfiai minták az IOTF, a CDC és a WHO osztályozási rendszerek szerint

Túlsúly és elhízás mintázat az IOTF szerint. Az IOTF besorolása szerint a lányoknak magasabb az esélye, mint a fiúknak a túlsúly és az elhízás kombinációja (OR = 1,84, CI = 1,61 ? 2,10), de a szex és az elhízás között nem volt összefüggés. A fiatalabb (5-10 éves) gyermekek elhízásának valószínűsége 1,52-szerese a serdülőkénél. Jelentős interakció volt (P

A túlsúly és az elhízás összehasonlítása CDC és IOTF rendszerek szerint. A nő és a túlsúly és az elhízás közötti kapcsolat CDC-becslésének nagysága (OR = 1,33, CI = 1,17 1,51) kisebb volt, mint az IOTF becslése (OR = 1,84, CI = 1,61 ? 2,10). A kombinált túlsúly és elhízás életkorral való összefüggése ellentétes volt az IOTF esetében tapasztaltakkal (OR gyermekek aránya serdülőkkel szemben: CDC = 1,27, CI = 1,14-1,42 szemben IOFT = 0,87, CI = 0,77 0,97). Az IOTF-hez hasonlóan az életkor és a nem közötti interakciók a kombinált túlsúly és elhízás szempontjából szignifikánsak voltak (P

A túlsúly és az elhízás összehasonlítása a WHO és az IOTF rendszere szerint. A WHO osztályozási rendszerével pozitív összefüggés mutatkozott a kombinált túlsúly és az elhízás, valamint a nőiesség között (OR = 1,25, CI = 1,12? 1,41); ennek a becslésnek a nagysága jelentősen eltért az IOTF becslésétől (P

Ez a tanulmány ezt a három osztályozási rendszert használta az alapvető szociodemográfiai jellemzők, valamint a túlsúly és az elhízás közötti összefüggések megbecsülésére. A tanulmány megállapította, hogy az asszociációs minták az osztályozási rendszertől függően eltérőek voltak, különösen az életkor és a nem tekintetében. Például az IOTF szerint, de a WHO és a CDC szerint nem, fordított összefüggés volt az életkor és a túlsúly között. A leglényegesebb eltérés a kombinált túlsúly és elhízás esetében volt, ahol az IOTF osztályozási rendszer szerint fordított összefüggés volt a gyermek életkora és a túlsúly vagy az elhízás között, míg a WHO és a CDC rendszerek szerint ez az összefüggés pozitív volt. Lehetséges, hogy mivel az IOTF az egyetlen olyan rendszer, amely egész életkorban, nem pedig hónapokban használja az életkort (6), ez a rendszer hiányolja a BMI életkorával kapcsolatos kis eltéréseket, amelyek relevánsabbak lehetnek az 5–10 éves gyermekeknél.

Nagyobb összhang volt a három rendszerrel készített becslések között, amikor önmagában az elhízást vizsgáltuk, nem pedig a túlsúlyossal kombinálva. Ez a jobb megegyezés biztató, mert a gyermekkori elhízás szorosabban kapcsolódik a negatív egészségügyi eredményekhez, mint a túlsúlyos (16). Eltekintve az IOTF, valamint a CDC és a WHO osztályozási módszerei közötti kisebb különbségektől a WI-vel való összefüggés jelentőségében, az életkor és a nem ellenőrzése után a WI-vel való összefüggés vagy a népsűrűség becslésében a három rendszer között nem találtak nagyobb nézeteltérést. Ebben az értelemben az életkor és a szex különböző típusú prediktorok, mivel mind a három osztályozási rendszer figyelembe vette őket, amikor meghatározták a határértékeket (5, 6, 12). Így a prevalencia becslésének eltérései nagymértékben nemre és életkorra jellemzőek. Ez potenciálisan magyarázhatja a kombinált túlsúly és elhízás összefüggésében mutatkozó különbségeket.

Ennek a tanulmánynak az eredményei felvázolják a BMI és a népességbecslések közötti különbségek figyelembe vételének fontosságát a kiválasztott osztályozási rendszertől függően; ez különösen releváns azoknak a kutatóknak, szervezeteknek és politikai döntéshozóknak, akik érdeklődnek a felmérési adatok felhasználása érdekében a különféle szociodemográfiai tényezők túlsúlyos és elhízott asszociációinak tanulmányozásában gyermekek és serdülők esetében. Különösen fontos, hogy a gyermekkori és serdülőkori túlsúly és elhízás minden vizsgálatában vegyék figyelembe az életkort és a nemet, csak azért, mert ők a két leggyakoribb zavaró tényező, hanem azért is, mert a BMI osztályozási rendszerek által bevezetett hiba egy részét elszámolhatják. A közelmúltban a derék kerületének alkalmazását javasolták a BMI megbízható és megvalósítható alternatívájaként az összes testzsír értékelésére ebben a korcsoportban (17). Ugyanakkor hasonló problémák merülnek fel a mérés értelmezésével kapcsolatban.

Ennek a tanulmánynak vannak bizonyos korlátai. Először is, nincsenek információk a testösszetételről, beleértve a testzsír százalékát, vagy megbízható információk az egészségügyi eredményekről (például a felnőttkori elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések és más kóros megbetegedések vagy a korai halál előfordulása), amelyek felhasználhatók lennének az osztályozási rendszer meghatározásához szűrővizsgálati eszközként teljesít a legjobban. Ezért csak a prevalenciában mutatkozó különbségek írhatók le. Továbbá, ebben a keresztmetszeti vizsgálatban nem lehet felmérni az elhízás előfordulását, vagy követni a mintát a BMI értékeléséhez az idő múlásával. Ezek a korlátozások növelik a gyermekek és serdülők testösszetételének értékelési nehézségeit, ahol a pubertás és a szexuális érés miatti eltérések megnehezítik a túlsúly és az elhízás osztályozására szolgáló egyetemes határok létrehozását (18-20). Ennek ellenére a tanulmány kiterjedt, kolumbiai gyermekek és serdülők országos reprezentatív mintáját tartalmazta, és három jelenlegi és széles körben ajánlott BMI osztályozási rendszert használt. Ez a megközelítés lehetővé tette a prevalencia becslésében és a demográfiai tényezőkkel való összefüggésekre vonatkozó következtetésekben mutatott különbségek bemutatását a túlsúly és az elhízás nemzetközileg leggyakrabban használt három rendszere között.

Finanszírozás. Az Emory Egyetemen folytatott I.G.-C. posztgraduális tanulmányokhoz a mexikói Consejo Nacional de Ciencia y Tecnología és a Coca-Cola Company nyújtott támogatást a CDC Alapítvány korlátlan képzési támogatásával. A Kolumbia 2005. évi demográfiai és egészségügyi felmérését az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége, az ENSZ Népesedési Alapja, a kolumbiai Családjóléti Intézet és Kolumbia Szociális Védelmi Minisztériuma finanszírozta.

Összeférhetetlenség. Egyik sem.

1. Lobstein T, Baur L, Uauy R. Gyermekek és fiatalok elhízása: válság a közegészségügyben. Obes Rev. 2004; 5 (1. kiegészítés): 4-104.

2. Whitlock EP, Williams SB, Gold R, Smith PR, Shipman SA. Gyermekkori túlsúlyos szűrés és beavatkozások: az Egyesült Államok Preventive Services Munkacsoportjának bizonyítékainak összefoglalása. Gyermekgyógyászat. 2005; 116 (1): e125-44.

3. Dietz WH, Bellizzi MC. Bevezetés: a testtömeg-index használata a gyermekek elhízásának felmérésére. Am J Clin Nutr. 1999; 70 (1): 123S5S.

4. Guo SS, Chumlea WC, Roche AF, Siervogel RM. A testösszetétel életkorral és érettséggel összefüggő változásai a serdülőkorban felnőttkorig: a Fels-féle longitudinális vizsgálat. Int J Obes Relat Metab Disord. 1997; 21 (12): 1167 - 75.

5. de Onis M, Onyango AW, Borghi E, Siyam A, Nishida C, Siekmann J. A WHO növekedési referenciájának kidolgozása iskoláskorú gyermekek és serdülők számára. Bika Egészségügyi Világszerv. 2007; 85 (9): 660-7.

6. Cole T, Bellizzi M, Flegal K, Dietz W. A gyermek túlsúlyának és elhízásának szabványos meghatározásának meghatározása világszerte: nemzetközi felmérés. BMJ. 2000; 320 (7244): 1240-3.

7. Kuczmarski RJ, Ogden CL, Guo SS, Grummer Strawn LM, Flegal KM, Mei Z és mtsai. 2000 CDC növekedési diagram az Egyesült Államok számára: módszerek és fejlesztés. Vital Health Stat 11. 2002.; 246: 1? 190.

8. Fu WP, Lee HC, Ng CJ, Tay YK, Kau CY, Seow CJ és mtsai. A gyermekkori elhízás szűrése: nemzetközi és népességspecifikus meghatározások. Melyik a megfelelőbb? Int J Obes Relat Metab Disord. 2003; 27 (9): 1121-6.

9. Neovius M, Linné YM, Barkeling BS, Rossner SO. A serdülők zsírosságának osztályozási rendszereinek érzékenysége és specifitása. Am J Clin Nutr. 2004; 80 (3): 597—603.

10. Zimmermann MB, Gübeli C, Püntener C, Molinari L. Túlsúly és elhízás kimutatása 6-12 éves svájci gyermekek országos mintájában: a testtömeg-index referenciaértékeinek pontossága és érvényessége az Egyesült Államok Betegségközpontjaiból Ellenőrzés és Megelőzés és a Nemzetközi Elhízás Munkacsoport. Am J Clin Nutr. 2004; 79 (5): 838-43.

11. Twells LK, Newhook, LA. Az elhízás prevalenciájának becslése az óvodáskorú gyermekek kanadai regionális populációjában variáns növekedési referenciák alkalmazásával. BMC Pediatr. 2011; 11 (1): 21.

12. Kovalskys I, Rausch Herscovici C, De Gregorio MJ. Buenos Aires, Argentína iskolás korú gyermekeinek táplálkozási állapota: adatok három hivatkozással. J Közegészségügy (Oxf). 2011; 33 (3): 403? 11.

13. Khang YH, Park MJ. Az elhízás tendenciái a koreai gyermekek körében négy különböző kritérium alapján. Int J Pediatr Obes. 2011; 6 (3? 4): 206? 14.

14. Instituto Colombiano de Bienestar Ismerős. Encuesta Nacional de la Situacion Nutricional en Colombia 2005. Bogotá: Instituto Colombiano de Bienestar Familiar; 2005.

15. Rutstein SO, Johnson K. A DHS vagyoni indexe. Calverton, Maryland: ORC makró; 2004.

16. Dietz WH. Az elhízás egészségügyi következményei fiatalkorban: a felnőttkori betegség gyermekkori jóslói. Gyermekgyógyászat. 1998; 101 (3 Pt 2): 518-25.

17. Cornier MA, Després JP, Davis N, Grossniklaus DA, Klein S, Lamarche B és mtsai. Az adipozitás értékelése: az American Heart Association tudományos nyilatkozata. Keringés. 2011; 124 (18): 1996 ? 2019.

18. Himes JH, Park K, Styne D. Menarche és a testtömeg-index értékelése serdülő lányokban. J Pediatr. 2009; 155 (3): 393-7.

19. Okada T, Kuromori Y, Miyashita M, Yoshino Y, Iwata F, Hara M és mtsai. A fiúk testzsírtartalmának egyéni változásainak értékelése a korai pubertás időszakban. Pediatr Int. 2005; 47 (5): 495-7.

20. Tybor DJ, Lichtenstein AH, Dallal GE, Daniels SR, Must A. A derék kerületében és a BMI z-pontszámokban az életkorral összefüggő változások független hatásai a kardiovaszkuláris betegségek kockázati tényezőinek előrejelzésében a serdülő nők leendő kohortjában. Am J Clin Nutr. 2011; 93 (2): 392? 401.

A kézirat 2012. július 23-án érkezett. A módosított változatot 2012. december 13-án tették közzé.