Hasnyálmirigy-ciszták

A hasnyálmirigy-ciszták folyadékkal töltött tasakok vagy növekedések, amelyek a hasnyálmirigyben alakulnak ki .

A hasnyálmirigy körülbelül 6 hüvelyk hosszú mirigy, amely olyan alakú, mint egy vékony körte, amely az oldalán fekszik a gyomor és a gerinc között. A hasnyálmirigy szélesebb végét fejnek, a középső szakaszát a testnek, a keskeny végét pedig faroknak nevezzük. A hasnyálmirigy emésztőenzimeket gyárt - gyümölcsleveket, amelyek elősegítik az emésztéshez szükséges élelmiszerek lebontását, míg a hasnyálmirigy endokrin (szigetecske) sejtjei olyan hormonokat termelnek, mint például az inzulin, amelyek szabályozzák a szervezet vércukorszintjét.

hasnyálmirigy

Okoz

Néhány hasnyálmirigy-ciszta a hasnyálmirigy-gyulladás, a hasnyálmirigy-gyulladás következménye. A legtöbb azonban szórványosan, egyértelmű etiológia nélkül alakul ki, és véletlenszerű felfedezésként fedezik fel egy másik célból végzett CT vagy MRI vizsgálat során. A képalkotó technológia terén elért eredmények, mint például a 64 és 256 szeletes CT-szkennerek, drámai módon megnövelték a mellékhatásként talált hasnyálmirigy-ciszták számát.

A legtöbb hasnyálmirigy-ciszta jóindulatú (nem rákos) és nem okoz tüneteket. Néhányan azonban rákot megelőzőek, és képesek hasnyálmirigyrákká fejlődni. Ezért kritikus fontosságú a ciszta típusának és annak rosszindulatú potenciáljának azonosítása.

A hasnyálmirigy-ciszták típusai

Körülbelül húsz hasnyálmirigy-ciszta létezik. A leggyakoribbak a következők:

Intraductalis papilláris nyálkahártya daganatok (IPMN)

Az intraductalis papilláris mucinos neoplazmák a rák előtti ciszták leggyakoribb típusai. Ezek a hasnyálmirigy-csatornákban kezdődnek, azok, amelyek összekapcsolják a hasnyálmirigyet a belekkel. Az IPMN-ek nagy mennyiségben termelnek fehérjéket, amelyek nyálkát vagy mucint képeznek a ciszta bélésében és folyadékában. nehéz megjósolni, hogy az IPMN mikor lesz rosszindulatú (rákos). Úgy tűnik, hogy a fő hasnyálmirigy-csatornát érintő IPMN-ek nagyobb kockázatot jelentenek.

Serous Cystadenomas (SCA)

A szerózisos cystadenomákat vastag, rostos falak jellemzik, és tiszta folyadékból állnak. Szinte az összes SCA jóindulatú. Fájdalmat, sárgaságot és egyéb kellemetlenségeket okozhatnak azonban méretük növekedésével.

Nyálkás cisztás daganatok (MCN)

A nyálkahártya-cisztás neoplazmák olyan rákmegelőző növekedések, amelyek a hasnyálmirigy testében és farkaiben kezdődnek, és főleg nőknél fejlődnek ki. Nagyobb szeptációval rendelkező ciszták, apró falak, amelyek a cisztát rekeszekre osztják, nagyobb valószínűséggel válnak rosszindulatúvá.

Álciszták

Az álciszták nem rákos (jóindulatú) folyadékzsebek, amelyeket heg vagy gyulladásos szövet borít. Mivel nem tartalmazzák a valódi cisztákban található sejttípust, pszeudocisztáknak hívják őket. Az akut hasnyálmirigy-gyulladás, a hasnyálmirigy-gyulladás gyakori szövődményei. Nem valószínű, hogy az álciszták hasnyálmirigy-gyulladás vagy hasnyálmirigy-sérülés hiányában alakulnak ki.

A hasnyálmirigy-ciszták monitorozása

Az UCSF Hasnyálmirigy Központ nagy volumenű kiválósági központ. A program szakemberei évente a hasnyálmirigy-ciszták széles spektrumát értékelik, a leggyakoribbaktól a ritka változatokig és altípusokig, malignus potenciáljuk szempontjából. A Központ a legkorszerűbb ellenőrzési programmal is rendelkezik, és kutatásokat végez annak érdekében, hogy jobban meghatározza, mely ciszták a legveszélyesebbek, és hogyan lehet a legjobban monitorozni és kezelni.

Diagnózis

A hasnyálmirigy-álcisztákat nehéz lehet diagnosztizálni, mert tüneteik hasonlóak lehetnek más egyéb betegségekhez és állapotokhoz. Mivel a hasnyálmirigy a hasüreg mélyén helyezkedik el, gyakran alkalmaznak keresztmetszeti képalkotást a hasnyálmirigy-ciszták és pszeudociszták felkutatására és diagnosztizálására.

A következő tesztek közül egy vagy több elvégezhető az érintett ciszta típusának jellemzésére:

  • Transabdominális ultrahang - A hanghullámokat olyan hasnyálmirigy-álciszta vagy epekövek kimutatására használják, amelyek potenciálisan okozhatják őket.
  • Hasi CT (Computed Tomography) szkennelés, amely részletesebb információkat nyújt a környező anatómiáról és patológiáról, mint az ultrahang.
  • MRI (Mágneses rezonancia képalkotás) és MRCP (Mágneses rezonancia-kolangiopancreatográfia), amelyek pontosabb folyadék- és törmelékképalkotást nyújtanak az álcisztákban, mint a CT-vizsgálatok.
  • EUS (Endoszkópos ultrahang) és Biopszia - Ebben az eljárásban egy vékony tűt helyeznek az endoszkópba. Ezután ultrahang képekkel vezetik a tűt a cisztába, így a folyadék és a sejtek eltávolíthatók. A Karcinoembrionális antigén (CEA) vérvizsgálat egyidejűleg elvégezhető a hasnyálmirigy-ciszta jelenlétének azonosítására. Ezután egy patológus mikroszkóp alatt elemzi ezt a szövetet, hogy megtudja, milyen típusú ciszta vagy pseudocysta van jelen.
  • ERCP (Endoszkópos Retrográd Cholangiopancreatography) lehetővé teszi a közös epevezeték, más epevezetékek és a hasnyálmirigy-csatorna szerkezetének teljes és részletes megjelenítését.

Az UCSF-patológusok szakértői a hasnyálmirigy-ciszták folyadékának elemzésében és annak megállapításában, hogy ez valószínűleg jóindulatú és rosszindulatú-e.

A kezelés áttekintése

A rosszindulatú daganatok kialakulásának lehetséges hasnyálmirigy-cisztáit idővel gondosan ellenőrizni kell. Az a döntés, hogy a cisztát műtéti úton eltávolítják-e az aktív felügyelet fenntartásával szemben, annak kockázatától vagy annak valószínűségétől függ, hogy a ciszta rákos-e, vagy bármikor rosszindulatúvá válhat-e. Ezzel a kockázattal egyensúlyban van az a tény, hogy a hasnyálmirigy-műtét fizikailag megterhelő fő művelet. A szerv elhelyezkedése miatt a hasnyálmirigyben lévő ciszták nem egyszerűen üríthetők vagy szívhatók ki (szívva).

A hasnyálmirigy-ciszták egyes formáinak eltávolítását célzó műtét a következő körülmények között indokolható:

  • A ciszta nagyobb, mint 3 cm
  • A ciszta szilárd komponenssel rendelkezik
  • A hasnyálmirigy fő vízelvezető rendszere, a hasnyálmirigy-csatorna kiszélesedett vagy kitágult.
  • A ciszta növekszik, és nyomást vagy fájdalmat okoz más struktúrák vagy szervek epevezetékén.

Hasnyálmirigy-ciszták műtéte

Sebészeink számos lehetőséget kínálnak a hasnyálmirigy-ciszták eltávolítására méretüktől és helyüktől függően. A betegeknek számos tényezőtől függően nyílt, laparoszkópos vagy robot által segített műtétet kínálhatnak.

A műtét célja a rosszindulatú vagy pre-rosszindulatú elváltozás eltávolítása és az emésztési funkció megőrzése.

Tanulmányok azt mutatják, hogy a hasnyálmirigy-ciszták eltávolításának műtéti eredményei a legjobbak azokban a kiválósági központokban, ahol a ráksebészek, más néven sebészeti onkológusok, nagy mennyiségű hasnyálmirigy-műtétet végeznek, és multidiszciplináris szakembercsoport kiegészíti őket. Az UCSF hasnyálmirigyrák-sebészek az Egyesült Államokban a legtapasztaltabbak a hasnyálmirigy-ciszták diagnosztizálásában és kezelésében.

Nyílt sebészeti eljárások

Ostor eljárás

A Whipple eljárás (más néven pancreatoduodenectomia) a hasnyálmirigy fejében lévő ciszták eltávolítására szolgál. A sebészek eltávolítják a hasnyálmirigy fejét; a duodenum, a vékonybél része; az epevezeték alsó fele; a környező nyirokcsomók; az epehólyag, és bizonyos esetekben a pylorus, a gyomor része. (Ahol a pylorust nem távolítják el, az eljárást pylorus-konzerváló Whipple-eljárásnak nevezik.) A gyomrot, az epevezetéket és a hasnyálmirigy fennmaradó részét a vékonybélhez kötik, hogy lehetővé tegyék az ételek emésztését.

Distalis pancreatectomia

Amikor a ciszta a hasnyálmirigy farkában vagy bal részén helyezkedik el, a sebészek distális pancreatectomiát végezhetnek, eltávolítva a hasnyálmirigy farkát, és a legtöbb esetben a lépet (splenectomia).

Teljes hasnyálmirigy-eltávolítás

Teljes hasnyálmirigy-eltávolítás, a hasnyálmirigy teljes eltávolítása ajánlott, ha a ciszta az egész szervben részt vesz. Ezután a betegeknek életük ideje alatt inzulint és hasnyálmirigy-enzimeket kell szedniük.

Minimálisan invazív műtét

Az UCSF hasnyálmirigy-sebészek a legkorszerűbb, minimálisan invazív sebészeti megközelítéseket alkalmazzák a hasnyálmirigy-ciszták kezelésében, ami kisebb metszést, rövidebb kórházi tartózkodást, gyorsabb munkába és napi tevékenységbe való visszatérést és kevesebb komplikációt eredményez.

Laparoszkópia

A sebész egy vékony, megvilágított csövet, amelynek hegyén videokamera (laparoszkóp) helyezi el a hasfal egy apró bemetszését, amelyen keresztül a sebész speciális műszerekkel működik.