Scoliosis kezelése, okai, tünetei és műtéte

Mi a gerincferdülés?

A scoliosis olyan rendellenesség, amely a gerinc vagy a gerinc kóros görbéjét okozza. A gerinc normális görbékkel rendelkezik, ha oldalról nézünk, de elölről nézve egyenesnek kell lennie. A kyphosis a gerinc görbéje az oldalról nézve, amelyben a gerinc előre hajlik. A középső (mellkasi) gerincben normális kyphosis van. A Lordosis egy oldalról nézett görbe, amelyben a gerinc hátrafelé hajlik. A felső (nyaki) és az alsó (ágyéki) gerincben normális lordosis van. A scoliosisban szenvedőknél további görbék alakulnak ki a test mindkét oldalán, és a gerinc csontjai egymásra csavarodva „C” vagy „S” alakot képeznek a gerincben.

A gerincferdülés körülbelül kétszer gyakoribb a lányoknál, mint a fiúknál. Bármely életkorban látható, de leggyakrabban a körülbelül 10 évesnél idősebbeknél fordul elő. A gerincferdülés örökletes, mivel a gerincferdülésben szenvedőknél nagyobb valószínűséggel születnek gyermekeik; azonban nincs összefüggés a görbék súlyossága között az egyik generációról a másikra.

Mit okoz gerincferdülés?

A gerincferdülés a nők körülbelül 2% -át és a férfiak 0,5% -át érinti. A legtöbb esetben a scoliosis oka ismeretlen (idiopátiás néven ismert). Ezt a típusú scoliosist a scoliosis kialakulásának életkora alapján írják le, csakúgy, mint más egyéb scoliosis típusokat.

Ha a személy 3 évnél fiatalabb, akkor infantilis idiopátiás scoliosisnak hívják.
A 3-10 éves kor között kialakuló scoliosist juvenilis idiopátiás scoliosisnak nevezzük.
A 10 évesnél idősebb (10-18 éves) emberek serdülőkori idiopátiás scoliosisában szenvednek.

A scoliosisban szenvedők több mint 80% -a idiopátiás scoliosisban szenved, és ezek többsége serdülő lány; a scoliosis leggyakoribb helye a mellkasi gerinc.

Az orvosi szakirodalomban gyakran vannak konkrétabb nevek vagy kifejezések a scoliosisra:

Kyphoscoliosis: a külső és az oldalsó gerincgörbület kombinációja
Dextroscoliosis: a gerinc görbülete jobbra
Rotoscoliosis (rotációs): a gerincoszlop görbülete a tengelyére fordítva
Levoconvex: a gerinc görbülete balra
Thoracolumbar: a gerinc mellkasi és ágyéki régióihoz kapcsolódó görbület

Milyen okai vannak a scoliosis más típusainak?

Mint fentebb említettük, az idiopátiás scoliosis és annak altípusai az összes scoliosisos páciens 80% -át teszik ki. A scoliosisnak azonban három másik fő típusa van:

A scoliosisnak más lehetséges okai is vannak, beleértve a gerincdaganatokat, például az osteoid osteoma-t. Ez egy jóindulatú daganat, amely előfordulhat a gerincben és fájdalmat okozhat. A fájdalom miatt az emberek az ellenkező oldalra hajolnak, hogy csökkentse a daganatra gyakorolt nyomás mértékét. Ez gerinc deformációhoz vezethet. A kutatók emellett azt sugallják, hogy a genetika (örökletes), izomzavarok és/vagy rendellenes fibrillin anyagcsere szerepet játszhat a scoliosis kialakulásának kiváltásában vagy elősegítésében.

Melyek a scoliosis kockázati tényezői?

Az életkor kockázati tényező, mivel a tünetek gyakran 9-15 éves kor között kezdődnek. Női lét növeli a scoliosis kockázatát, és a nőknél nagyobb a gerincgörbület romlásának kockázata, mint a férfiaknál. Habár sok olyan embernél, akinél a probléma kialakul, nincs scoliosis családtagja, a scoliosis családi kórtörténete növeli a betegség kockázatát.

Mik a scoliosis tünetek és jelek?

A scoliosis leggyakoribb tünete a gerinc kóros görbéje. Gyakran ez enyhe változás, és először egy barát, családtag vagy orvos észreveheti őket, akik a gyermekek iskolai vagy sportolási célú rutinszűrését végzik. A gerinc görbületének változása általában nagyon lassan következik be, így könnyű elmulasztani, amíg súlyos fizikai deformációvá nem válik. Megtalálható egy szokásos iskolai szűrővizsgálaton is a scoliosis miatt. Az érintettek észrevehetik, hogy a ruhájuk nem illik, mint korábban, észrevehetik az egyenetlen derekát, vagy hogy a nadrágszárak az egyik oldalon hosszabbak, mint a másik.

A gerincferdülés azt eredményezheti, hogy a fej középen kívül jelenik meg, egyik oldalra hajol, vagy észreveszi, hogy az egyik csípő vagy váll magasabb, mint a másik oldal. Valakinek nyilvánvalóbb görbéje lehet a hátán lévő bordaketrec egyik oldalán a csigolyák és a bordák elcsavarodásától. Ha a gerincferdülés súlyosabb, megnehezítheti a szív és a tüdő megfelelő működését. Ez légszomjat és mellkasi fájdalmat okozhat.

A legtöbb esetben a scoliosis nem fájdalmas, de vannak bizonyos típusú scoliosisok, amelyek hátfájást, bordafájdalmat, nyaki fájdalmat, izomgörcsöt és hasi fájdalmat okozhatnak. Ezeknek a nem specifikus fájdalmaknak más okai is vannak, amelyeket az orvos meg akar keresni, hogy kizárja más betegségeket.

Milyen teszteket alkalmaz az egészségügyi szakemberek a scoliosis diagnosztizálására?

Ha valaki úgy gondolja, hogy gerincferdülése van, forduljon orvoshoz vizsgálatra. Az orvos kérdéseket tesz fel, beleértve azt is, hogy van-e családi kórtörténetében scoliosis, vagy ha valamilyen fájdalom, gyengeség vagy más egészségügyi probléma merült fel.

A fizikális vizsgálat magában foglalja a gerinc görbének oldalról, elöl és hátulról történő megtekintését. A személyt arra kérjük, hogy deréktól felfelé vetkőzzen, hogy jobban lássa a rendellenes görbéket, fizikai deformációkat vagy az egyenetlen derekát. Ezután a személy lehajolva megpróbálja megérinteni a lábujjait. Ez a helyzet nyilvánvalóbbá teheti a görbét. Az orvos a test szimmetriáját is megvizsgálja, hogy a csípő és a vállak egy magasságban vannak-e, egyik oldalra hajolnak-e, vagy van-e oldalirányú görbület. Minden olyan bőrelváltozást is azonosítanak, amely születési rendellenesség következtében gerincferdülésre utalhat. Az orvos ellenőrizheti a mozgás tartományát, az izomerőt és a reflexeket.

Minél nagyobb növekedés marad egy személynél, növeli a scoliosis súlyosbodásának esélyét. Ennek eredményeként az orvos megmérheti a személy magasságát és súlyát, összehasonlítva a jövőbeni látogatásokkal. További utalások a fennmaradó növekedés mennyiségére a pubertás jelei, például a mell vagy a szeméremszőr jelenléte, és hogy a lányoknál kezdődtek-e a menstruációs időszakok.

Ha az orvos úgy véli, hogy a betegnek gerincferdülése van, felkérhetik a beteget, hogy több hónap múlva térjen vissza további vizsgálatra, hogy megnézze, van-e változás, vagy az orvos röntgenfelvételt készíthet a hátáról. Ha röntgensugárzást kapnak, az orvos méréseket végezhet belőlük annak meghatározása érdekében, hogy mekkora görbe van jelen. Ez segíthet eldönteni, hogy milyen kezelésre van szükség. A jövőbeli látogatások méréseit össze lehet hasonlítani, hogy kiderüljön, a görbe rosszabb-e.

Fontos, hogy az orvos tudja, mennyi további növekedés maradt a páciensnek. A kéz, a csukló vagy a medence további röntgenfelvételei segíthetnek meghatározni, hogy a beteg mennyivel többet fog növekedni. Ha az orvos bármilyen változást észlel az idegek működésében, más képalkotó vizsgálatokat rendelhet el a gerincéről, beleértve az MRI vagy a CT vizsgálatot, hogy jobban megnézhesse a gerinc csontjait és idegeit.

Milyen típusú szakemberek kezelik a gerincferdülést?

Általában egy személy alapellátása vagy gyermekorvosa észreveszi a problémát, és konzultál egy ortopéd sebésszel vagy idegsebésszel, aki a gerincműtétre szakosodott. Ezen túlmenően rehabilitációs szakemberhez és/vagy gyógytornászhoz lehet fordulni. Néhány betegnek szüksége lehet neurológusra vagy foglalkozási terapeutára a kezelési csoport részeként.

Mi a kezelés a gerincferdüléshez?

A scoliosis kezelése a görbe súlyosságán és a görbe romlásának esélyén alapul. Bizonyos típusú scoliosis nagyobb eséllyel súlyosbodik, ezért a scoliosis típusa is segít meghatározni a megfelelő kezelést. A kezelésnek három fő kategóriája van: megfigyelés, merevítés és műtét. Következésképpen vannak olyan kezelések, amelyek nem járnak műtéttel, de egyeseknél a műtét lehet a legjobb megoldás.

A funkcionális skoliozist a test másuttani rendellenessége okozza. Az ilyen típusú scoliosist az ilyen rendellenességek, például a lábhossz különbségének kezelésével kezelik. A cipőbe egy kis ék helyezhető, amely segíti a lábhossz kiegyenlítését és megakadályozza a gerinc görbülését. A gerincnek nincs közvetlen kezelése, mert ezeknél az embereknél a gerinc normális.

A neuromuszkuláris scoliosist a gerinc csontjainak rendellenes fejlődése okozza. Az ilyen típusú scoliosisnak van a legnagyobb esélye a rosszabbodásra. A megfigyelés és a merevítés általában nem működik jól ezeknél az embereknél. Ezen emberek többségének végül műtétre lesz szüksége, hogy megakadályozza a görbe rosszabbodását.

Az idiopátiás scoliosis kezelése általában a kialakulásának korától függ.

Sok esetben az infantilis idiopátiás scoliosis mindenféle kezelés nélkül javulni fog. Röntgensugarakat lehet kapni, és a jövőbeni látogatások során méréseket lehet végezni annak megállapításához, hogy a görbe rosszabb-e. A merevítés általában nem hatékony ezeknél az embereknél.

A fiatalkori idiopátiás gerincferdülésben van az összes idiopátiás gerincferdülés legnagyobb kockázata. A merevítés korán kipróbálható, ha a görbe nem túl súlyos. A cél az, hogy megakadályozzuk a görbe rosszabbodását mindaddig, amíg a személy le nem növekszik. Mivel a görbe korán kezdődik ezeknél az embereknél, és sok idő van hátra a növekedéshez, nagyobb az esély arra, hogy agresszívebb kezelésre vagy műtétre szoruljanak.

A serdülőkori idiopátiás scoliosis a scoliosis leggyakoribb formája. Ha a görbe kicsi az első diagnosztizáláskor, akkor rutin röntgensugarakkal és mérésekkel megfigyelhető és követhető. Ha a görbe vagy a Cobb-szög körülbelül 20-25 fok alatt marad (a Cobb-módszer vagy a szög a görbület mértékének mérése), akkor más kezelésre nincs szükség. A beteg három-négy havonta visszatérhet orvoshoz, hogy ellenőrizze a görbe esetleges romlását. További röntgenfelvételeket meg lehet ismételni minden évben, hogy új méréseket kapjunk és ellenőrizzük a görbe előrehaladását. Ha a görbe 25-40 fok között van, és a beteg még mindig növekszik, akkor merevítő ajánlható. A merevítés nem ajánlott azok számára, akik befejezték a növekedést. Ha a görbe nagyobb, mint 40 fok, akkor műtét ajánlható.

Mint fentebb kifejtettük, a scoliosis általában nem társul hátfájással. Néhány hátfájásos beteg esetében azonban a tünetek csökkenthetők fizikoterápiával, masszázzsal, nyújtásokkal és gyakorlatokkal, beleértve a jógát is (de tartózkodva a gerinc csavaró nyomásától). Ezek a tevékenységek hozzájárulhatnak a hát izmainak megerősítéséhez. Az orvosi kezelés főként fájdalomcsillapítókra korlátozódik, például nem szteroid gyulladáscsökkentőkre (NSAID-ok) és gyulladáscsökkentőkre. Ezek a kezelések azonban nem gyógyítják a gerincferdülést, és nem lesznek képesek kijavítani a kóros görbét.

Mi a scoliosis kezelése? (Folytatás)

A scoliosis kezelésére többféle típusú fogszabályozó áll rendelkezésre. Néhányat a nap 24 órájában kell viselni, és csak zuhanyozás céljából távolítják el őket. Mások csak éjszaka viselhetők. A nadrágtartó munkaképessége attól függ, hogy az illető betartja-e az orvos utasításait, és az előírásoknak megfelelően viseli-e a fogszabályozót. A nadrágtartókat nem a görbe korrigálására tervezték. Ezeket arra használják, hogy a hátsó merevítők kezelésének jó kezelésével lassítsák vagy megakadályozzák a görbe rosszabbodását. Az időszakos vagy krónikus kellemetlenségek mellékhatásai lehetnek a gerinc görbületének lassítására vagy kijavítására használt bármely kezelésnél.

Ha a görbe 40 fok alatt marad, amíg a személy nem fejeződik be, akkor valószínűleg nem romlik később az életben. Ha azonban a görbe meghaladja a 40 fokot, akkor valószínűleg minden évben 1-2 fokkal romlik az ember egész életében, ez a betegség hosszú távú hatása. Ha ezt nem akadályozzák meg, az illetőt végül szív- vagy tüdőproblémák veszélyeztethetik. A scoliosis műtétjének céljai a következők: a görbe korrigálása és stabilizálása, a fájdalom csökkentése, valamint a gerincoszlop normálisabb görbéjének és megjelenésének helyreállítása.

A műtét magában foglalja a görbe visszaállítását a lehető legközelebb a normálishoz és a gerinc fúzióját, hogy a helyén maradjon. Ez csavarok, kampók és rudak kombinációjával történik, amelyek a gerinc csontjaihoz vannak rögzítve, hogy a helyükön maradjanak. A sebész a beolvadt csontok köré helyezi a csontgraftot (gerincfúzió), hogy együtt növekedjenek és szilárdakká váljanak. Ez megakadályozza a gerinc ezen részének további görbületét. A legtöbb esetben a csavarok és rudak a gerincben maradnak, és nem kell eltávolítani őket. A fúziós műtét elvégzésének számos módja van a sebésznek. Mindez elvégezhető a gerinc hátsó részének egyetlen bemetszéséből, vagy kombinálható egy másik bemetszéssel az elülső vagy az oldalsó mentén. Ez a döntés a görbe helyén és súlyosságán alapul.

A műtétek helyreállítása és a hegképződés személyenként változik. Az orvos kezdetben a műtét után gyógyszereket alkalmaz a beteg fájdalmának csökkentésére. A beteg valószínűleg a műtét után az első napon felkel az ágyból egy székre, és egy gyógytornásszal dolgozik, aki segíti őt a műtét utáni gyaloglásban. Mivel a beteg tovább gyógyul, fontos az izomerő javítása. A gyógytornász az izmok gyakorlásaival segítheti a beteget, amelyek a fájdalmat is segítik. Jellemzően egy fiatal körülbelül hat hetet fog elmulasztani, és körülbelül hat hónapba telhet, amíg visszatér a szokásos tevékenységéhez, bár a gyógyulási idő egyénenként változó.

Mint minden műtét esetében, fennáll a scoliosis műtétének kockázata. A kockázat mértéke részben függ a beteg korától, a görbe mértékétől, a görbe okától és a megkísérelt korrekció mértékétől. A legtöbb esetben a sebész a műtét során neuromonitoringnak nevezett technikát alkalmaz. Ez lehetővé teszi a sebész számára, hogy a műtét során figyelemmel kísérje a gerincvelő és az idegek működését. Ha fokozott károsodás kockázatának vannak kitéve, a sebész figyelmeztetést kap, és beállíthatja az eljárást a kockázatok csökkentése érdekében. Bármely műtétnél kicsi a fertőzés veszélye. Ez a kockázat csökkent az antibiotikumok alkalmazásával, de bizonyos esetekben mégis előfordulhat. Egyéb lehetséges kockázatok közé tartozik az idegek vagy erek sérülése, vérzés, a görbe folyamatos előrehaladása a műtét után, törött rudak vagy csavarok, valamint további műtét szükségessége. Ezek mindegyike ritka.

Ha egy tumor, például osteoid osteoma okozza a gerincferdülést, a daganat eltávolítására irányuló műtét általában képes korrigálni a görbét.

A degeneratív scoliosisban szenvedőknek gyakran több panaszuk van a hátfájásra és a lábfájásra. Ez összefügg a hátsó ízületi gyulladással és a lábakhoz vezető ideggyökerek lehetséges összenyomódásával. A nem operatív kezelés, beleértve a fizikoterápiát, gyakorlatokat és a kíméletes kiropraktikát, bizonyos esetekben segíthet enyhíteni ezeket a tüneteket. Azok az emberek, akiknek nem sikerül javítaniuk ezen kezelésekkel, részesülhetnek a műtétből. A műtét megtervezéséhez röntgensugarakat és lehetséges MRI-ket kapnak. A műtét csak az idegeket összenyomó csont sarkantyúinak dekompresszióját vagy eltávolítását foglalhatja magában. Bizonyos esetekben fúzióra lesz szükség a gerinc stabilizálásához és a kóros görbe esetleges korrekciójához. A scoliosis műtét költsége magas lehet; a Sebészek Gerincvelő Társasága szerint az átlagos műveletenkénti költség (rúdimplantátumok a gerinc kiegyenesítésére) 150 000 dollár, és az egyedi eljárástól függően magasabb vagy alacsonyabb lehet.

Vannak-e otthoni gyógymódok a scoliosis ellen?

Számos otthoni gyógymód létezik, amelyeket a scoliosis esetében írtak le; némelyik magában foglalja a gyógynövényes kezeléseket, a diétaterápiát, a masszázst, a fizikoterápiát, a nyújtásokat, bizonyos gyakorlatokat és étrend-kiegészítőket, például az L-szelenometionint. Olyan matrac ajánlott, amely latexből, memóriahabból vagy hűvös gélből áll (a gélbe öntött latex matrac kevesebb hőt tart vissza, mint önmagában a latex, más néven gél memóriahab), és állítható (az ágy fejének és lábának magassága állítható) egyes orvosok és betegek. A betegeknek azt javasoljuk, hogy mielőtt bármilyen otthoni gyógymódot megkezdenének, beszéljék meg orvosukkal ezeket a kezeléseket, különösen a gyakorlatokat. Az orvosi kezelések főként vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, ha szükséges. Az otthoni gyógymódok és az orvosi kezelések csökkenthetik a kényelmetlenséget, de nem nyújtanak gyógyírt a skoliozisra.

Mi a scoliosis prognózisa?

Az iskolai szűrővizsgálatok segítettek a scoliosis számos esetének korai felismerésében. Ez lehetővé teszi az emberek megfigyeléssel vagy merevítéssel történő kezelését, és sok esetben elkerülhető a műtét szükségessége. A legtöbb scoliosisban szenvedő ember teljes, produktív és normális életet élhet, viszonylag normális várható élettartammal. A scoliosisban szenvedők teherbe eshetnek és olyan gyermekeket szülhetnek, akiknél nincs nagyobb komplikációk kockázata. A terhesség alatt fokozottan fennáll a további derékfájás kockázata. Általában a gerinc görbületének fokozódásával a prognózis romlik.

A műtét újabb fejleményei kevésbé invazív műtéti módszereket tettek lehetővé, amelyek kevesebb fájdalommal és rövidebb gyógyulási periódusokkal járnak. A műtét helyreállítási ideje az elvégzett konkrét eljárástól függ; vannak, akiknek hosszabb kórházi tartózkodásra lehet szükségük egy rehabilitációs intézményben történő fekvéssel (több hét), míg mások gyorsan felépülhetnek, és nem igényelnek rehabilitációs intézményt. Ezeket a technikákat még fejlesztik, de a kezdeti eredmények nagyon ígéretesek.

Esetenként a kezeletlen scoliosis a gerinc deformációjához vezethet, amely súlyos, fájdalmas és azt eredményezi, hogy az egyén nem tud normálisan dolgozni vagy járni. A gerincferdülés nagyon ritkán veszélyeztetheti a légzést és halált okozhat. A fájdalom és a fertőzések szövődményei ritkán fordulhatnak elő kezelések során, de műtét során. Előfordul, hogy a betegek túl optimisták a kezelésükkel kapcsolatban, ezért a betegeknek azt tanácsolják, hogy beszéljék meg elvárásaikat, és kövessék orvosukkal a kezelést, hogy jobban megértsék kezelésük hosszú távú prognózisát és hatásait.

Beszámoltak arról, hogy a várható élettartam egyes személyeknél körülbelül 14 évvel csökkenhet, főleg azoknál, akiknél a kezeletlen Cobb-szög súlyosabb, de nem minden szakember ért egyet ezzel az ellentmondásos következtetéssel. Más orvosok vagy úgy döntenek, hogy elkerülik a vitákat, és nem mondanak semmit, míg mások azt javasolják, hogy az emberek többségének életkora majdnem normális lesz. Minden scoliosisban szenvedő egyénnek különféle kezelési lehetőségekkel vagy anélkül kell megkérdeznie kezelőorvosát a várható élettartamról és az életminőség lehetőségéről a jövőben.