Sör, almabor és borallergia

1 Immunológiai Osztály, St Helier Kórház, Wrythe Lane, Carshalton, Surrey SM5 1AA, Egyesült Királyság

Google ösztöndíjas

2. St Helier Kórház, Wrythe Lane, Carshalton, Surrey SM5 1AA, Egyesült Királyság

Absztrakt

Háttér. A sörre való allergia gyakran az árpában található specifikus fehérjéknek és néha a lipidátadó fehérjéknek köszönhető. A borallergia gyakran a szőlőfehérjék iránti érzékenységnek köszönhető. Ritkán mutatunk be allergiát a sörre, borra és almaborra, amely az élesztőgombákkal és penészgombákkal szembeni IgE reakcióképességből adódik, ami megmagyarázta a beteg további érzékenységét az élesztő kivonatokkal és a kéksajttal szemben. Esetismertetés. A beteg tünetei közé tartozott a torok és az arc viszketése, amelyet enyhe sípolás és súlyos urticaria kísér. Az élesztő allergia diagnosztizálását specifikus IgE teszt, valamint a releváns ételek és italok vizsgálata igazolta. A beteg folyamatos kezelése tanácsokat tartalmazott a sör, a bor és más élesztőket tartalmazó egyéb élelmiszercsoportok elkerülésére, valamint rövid hatású, nem szedő antihisztamin, valamint adrenalin-autoinjektor hordozására. Következtetések. Az élesztőallergia esetei rendkívül ritkák az orvosi szakirodalomban, de alul felismertek lehetnek, és figyelembe kell venni azokat a betegeket, akik alkoholos italokra és más élesztő tartalmú termékekre reagálnak.

1. Bemutatkozás

Az orvosilag igazolt IgE által közvetített élesztőallergia kivételesen ritka. Esetünk egyértelműen kimutatta az élesztővel és az élesztő komponensekkel szembeni azonnali túlérzékenységet, amelynek tünetei nem sokkal több élesztő tartalmú alkoholos ital elfogyasztása után nyilvánvalóak voltak.

Ezenkívül kiemeljük a friss ételek bőrszúrásának tesztelésének hasznosságát, mint egyszerű, olcsó és gyors technikát az azonnali IgE-közvetített reaktivitás ellenőrzésére allergiás típusú tünetek esetén. Érdekes módon a borral és a sörrel szembeni allergiás reakciókról szóló korábbi orvosi szakirodalom a szőlő és a lipid transzfer fehérjéknek tulajdonítható, szinte nem említve az élesztő vagy élesztő komponensek allergiáját. Mint ilyen, esetünk nagyon ritka és esetleg egyedülálló állapotot képvisel.

2. Esetismertetés

3. Vizsgálatok és diagnózis

A beteg rutinszerű vérvizsgálata 5,95 × 106/l normál fehérvérsejt-számot igazolt eozinofília nélkül. A C3 és C4 komplementfehérjék egyaránt normálisak voltak, és nem volt bizonyíték a nukleáris, máj- és gyomorantigénekkel szembeni autoimmunitásra. A triptáz szintén normális volt 3,9-nél. Az összes IgE 95 kU/L volt, és az élesztőre specifikus IgE 2,32 kUA/L-re emelkedett. A penicilliumot, cladosporiumot, aspergillus fumigatusot és alternáriát tartalmazó penészkeverék specifikus IgE-je szintén magas volt, 7,09 kUA/l, és Candida 2,24 kUA/l-re emeltük (ImmunoCap, Thermo Fisher Scientific Inc., Uppsala, Svédország). Az alábbi 1. táblázat a bőrszúrás tesztjének eredményeit mutatja. Az élelmiszer- és alkoholtermékek tesztelését szúrás-szúrás technikával végeztük.

4. Kezelés és eredmények

Betegünk bőrének és vérének eredményei megerősítették, hogy az élesztő- és penészérzékenység az élesztő kivonatokra és az élesztővel készült alkoholos italokra reagál.

Azt tanácsolta, hogy kerülje a sörök, az almabor és a bor, valamint a vegit, a marmit és más élesztő kivonatot tartalmazó ételek fogyasztását. Antihisztamint írtak fel neki, és adrenalin-autoinjektor hordozását javasolták neki. Ez a tanács különösen fontos volt, mivel hamarosan több hónapos távoli célállomásokra utazott. Korábbi reakciói azonban nem jártak jelentős kardiorespirációs kompromisszummal.

5. Megbeszélés

Az élesztőkkel szembeni allergiáról kevés irodalom áll rendelkezésre, bár az IgG anti-Saccharomyces cerevisiae autoantitestek szerepet játszanak a Crohn-betegség kialakulásában, és különféle autoimmun állapotokban is kimutatták őket, például antifoszfolipid szindrómában, SLE-ben, 1-es típusú cukorbetegségben és rheumatoid arthritisben [1]. Pajno és mtsai. - írta le egy fiatal fiú, aki zihálást és általános csalánkiütést kapott, miután frissen készített pizzát és kenyeret evett. Az érzékenységet kifejezetten a sütőélesztőre igazolták, és érdekes volt, hogy a fiúnak semmilyen tünete nem jelentkezett, amikor élesztő tartalmú, több mint egy órával előbb elkészített ételeket fogyasztott. Javasolták, hogy a Saccharomyces spp. jelentősebb allergiás reakciókhoz vezethet levegőben és belélegezve, nem pedig lenyelve [2].

A sör a világ egyik leggyakrabban fogyasztott itala, és közvetlenül a víz és a tea alatt helyezkedik el. Malátázott árpa erjesztésével állítják elő, de készíthetnek más keményítőkből is, például kukoricából, búzából, kukoricából, rizsből, kölesből, Cirok, manióva, és Agávé. A sörben található alapanyagok közé tartozik a víz, a keményítő, a sörélesztő és az ízesítéshez szükséges komló. Az erjesztési folyamatban használt élesztő fő típusai: Saccharomyces cerevisiae és a nagyon rokonok Saccharomyces pastorianus továbbá Brettanomyces spp. és Torulaspora delbrueckii. A pontos élesztő attól függ, hogy milyen típusú sört állítanak elő, vagyis ale vagy lager, valamint attól, hogy a világban hol főzik [3]. Ezzel szemben a borok és az almabor természetes élesztőket használ, a vegemit és a marmite pedig élesztő kivonat S. cerevisiae.

Betegünknél a legnagyobb bőrtesztek az élesztő kivonatokkal voltak nyilvánvalóak. Ez valószínűleg összefüggött az itt található élesztőfehérjék magasabb koncentrációival. A sör forralása nem csökkentette a bőrteszt reaktivitását. Ez nem meglepő, mivel a legtöbb kereskedelmi konzervsört felmelegítik, hogy elpusztítsák az élesztőt és megállítsák a további erjedést, és betegünk reagál mind a palackozott, mind a dobozos sörre. A bőrteszt reakcióképességének változása a különböző söröknél a különböző élesztőkből adódhat. Így a felső erjesztést alkalmazó lagerek hasznosulnak S. pastorianus, míg mások fenékerjesztést és S. cerevisiae. Érdekes módon betegünk jelentős specifikus IgE- és bőrreaktivitással rendelkezett nemcsak a közönséges kulináris élesztőkkel, hanem azokkal szemben is Candida és más gombák. A bor és az almabor iránti érzékenysége valószínűleg a benne lévő élesztőknek volt köszönhető, mivel tolerálta a szőlőt [4] és az almát reaktivitás nélkül. Lehetséges, hogy betegünk változó toleranciája a különféle sörök iránt valószínűleg a gyártás során felhasznált élesztő különböző törzseinek tudható be.

A sörfőzés összetevőinek és módszereinek világméretű különbségei valódi kihívást jelentenek a bűnös allergének azonosításában és jellemzésében a gyanús sörallergia esetén. Például egy esettanulmány 27 kínai származású egyéntől, akik sörivás után allergiás érzékenységi tüneteket tapasztaltak (leggyakrabban csalánkiütés és bőrpír), ezek egyharmadának pozitív bőrszúrási tesztje volt Cirok, a közönséges kínai alkoholos italok fő erjesztett összetevője [5].

A sörallergiával kapcsolatos irodalom nagy része ezt az árpa kivonatokra való érzékenységnek tulajdonítja. Korábban 10 kD árpafehérjét azonosítottak a sörfogyasztás okozta csalánkiütésért felelős tényezőként [6]. Hasonlóképpen, 2 anafilaxia esetén a sör lenyelése után Bonadonna et al. [7], a szérum-specifikus IgE-tesztek árpát tártak fel felelős összetevőként. A későbbi szakirodalom mind a 9 kD lipidtranszfer fehérjét (LTP1), mind a 45 kD Z4 árpa fehérjét azonosította a sör fő allergénjeként [8]. Érdekes módon Asero és mtsai. megjegyezte, hogy a sörallergiát okozó LTP betegükben erősen keresztreakcióba lépett az őszibarack, a sárgarépa és az alma LTP-vel [9]. Esetünkben a bőrszúrás tesztje negatív volt a 7 gabonakeverék (árpát tartalmazó) esetében, így ez valószínűtlen oka allergiájának. Ezenkívül reagált az árpát nem tartalmazó italokra, beleértve a bort és az almabort is.

Összegzésképpen leírjuk az IgE által közvetített penész- és élesztőérzékenység szokatlan esetét, amely hozzájárul a lokalizált és szisztémás reakciókhoz a sörrel, borral és almaborral. Az ilyen allergének jelentős kihívásokat jelentenek az ilyen betegek diagnosztizálásában és folyamatos kezelésében, mivel széles körben elterjedtek az ételekben és italokban. További munkára van szükség az élesztőérzékenység prevalenciájának megállapításához, valamint az ezen allergiás reakciókat kiváltó specifikus élesztőfehérjék azonosításához.

Beleegyezés

A szerzők írásos beleegyezést kaptak a pácienstől a klinikai részleteinek felhasználásával kapcsolatban, hogy ezt az esetet beszámolják.

Összeférhetetlenség

A szerzők kijelentik, hogy nincs összeférhetetlenségük a cikk megjelenésével kapcsolatban.

A szerzők közreműködése

Amolak S. Bansal az a tanácsadó, aki látta a beteget, elkészítette a kezelési tervet és felügyelte az esetjelentés megírását. Rhea A. Bansal és Susan Tadros egyaránt megírta a cikket.

Hivatkozások

  1. M. Rinaldi, R. Perricone, M. Blank, C. Perricone és Y. Shoenfeld: „Anti-saccharomyces cerevisiae autoantitestek autoimmun betegségekben: a kenyérsütéstől az autoimmunitásig”. Az allergia és az immunológia klinikai áttekintése, köt. 45. sz. 2, 152–161., 2013. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  2. G.-B. Pajno, G. Passalacqua, C. Salpietro, D. Vita, L. Caminiti és G. Barberio: „Immunotolerancia keresése: allergia pékélesztőre (Saccharomyces cerevisiae), ” Allergia és Klinikai Immunológia Európai Annálja, köt. 37. sz. 7, 271–272., 2005. Megtekintés: Google Scholar
  3. IS. Hornsey, „Mikrobiológia a sörben”, in Sörfőzés, pp. 213-217, The Royal Society of Chemistry, Cambridge, UK, 1999, https://books.google.co.uk/books?id=DvNhR0xfHtMC&pg=PA221&dq=Brettanomyces+lambic&client=firefox-a&sig=ACfU3U3PmukrkBNIO7fkkHMIit43n9l7Bg&redir_esc=y# v = honlapon & q = Brettanomyces lambic & f = hamis. Megtekintés: Google Tudós
  4. N. Jaeckels, I. Bellinghausen, P. Fronk, B. Heydenreich, J. Saloga és H. Decker: „A szőlő- és borallergének iránti szenzibilizáció értékelése a bor káros mellékhatásainak lehetséges okaként: kísérleti tanulmány” Klinikai és transzlációs allergia, köt. 5. szám 1, 2015. cikk, 21. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  5. Z. Song, W. Chen, X. Huang et al., „Sörösszetevők szenzibilizálása sörallergiás kínai embereknél: 20 eset klinikai vizsgálata” Allergia és Immunológia Nemzetközi Archívuma, köt. 163. sz. 2, 2014., 135–141. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  6. A. Curioni, B. Santucci, A. Cristaudo és mtsai. „Sörből származó csalánkiütés: azonnali túlérzékenységi reakció az árpából származó 10 kDa-os fehérje miatt”. Klinikai és kísérleti allergia, köt. 29. sz. 3, 407–413, 1999. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  7. P. Bonadonna, M. Crivellaro, A. Dama, G. E. Senna, G. Mistrello és G. Passalacqua „Sör által kiváltott anafilaxia az árpa szenzibilizációja miatt: két esetjelentés”. Journal of Investigational Allergology and Clinical Immunology, köt. 9. sz. 4, 268–270., 1998. Megtekintés: Google Scholar
  8. G. García-Casado, J. F. Crespo, J. Rodríguez és G. Salcedo: „Az árpa lipid transzferfehérje és a Z fehérje mint sörallergének izolálása és jellemzése” Journal of Allergy and Clinical Immunology, köt. 108. sz. 4, 2001: 647–649. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  9. R. Asero, G. Mistrello, D. Roncarolo, S. Amato és R. Van Ree: „A sörre allergia esete keresztreaktivitást mutat a lipid transzfer fehérjék között”. Allergia, asztma és immunológia évkönyvei, köt. 87. sz. 1, 2001. 65–67. Oldal. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  10. Y. Nakagawa, Y. Sumikawa, T. Nakamura, S. Itami, I. Katayama és T. Aoki: „Etanol okozta csalánkiütéses reakció” Allergology International, köt. 55. sz. 4, 411–414., 2006. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  11. B. Przybilla és J. Ring: „Anafilaxia etanolra és érzékenység az ecetsavra” A Lancet, köt. 321. sz. 8322, p. 483, 1983. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  12. M. Sbornik, J. Rakoski, M. Mempel, M. Ollert és J. Ring: „IgE által közvetített I. típusú allergia vörösbor és szőlő ellen”. Allergia, köt. 62. sz. 11., 1339–1340., 2007. Megtekintés: Kiadói webhely | Google ösztöndíjas
  13. E. A. Pastorello, L. Farioli, V. Pravettoni et al., „A szőlő- és borallergének azonosítása endokitináz 4-ként, lipid-transzfer fehérjeként és taumatinként”. Journal of Allergy and Clinical Immunology, köt. 111. sz. 2, 350–359, 2003. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas
  14. S. G. Schäd, J. Trcka, S. Vieths et al., „Bor anafilaxia egy német betegben: IgE által közvetített allergia a szőlő lipid transzfer fehérjéjével szemben”. Allergia és Immunológia Nemzetközi Archívuma, köt. 136. sz. 2, 159–164., 2005. Megtekintés: Publisher Site | Google ösztöndíjas