Sporttáplálkozás

Kapcsolódó kifejezések:

  • Peptid
  • Kiegészítés
  • Szénhidrátok
  • Fehérjék
  • Aminosavak
  • Tejsavó fehérje
  • Arginin
  • Citrullin

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

Sporttáplálkozás

Absztrakt

Az optimális sporttáplálkozás egyaránt támogatja az atléta teljesítményét és egészségét. A teljes táplálék és a hidratálás túlsúlyával rendelkező étrendet a sporttáplálkozási szakembereknek egyedileg kell megtervezniük. A víz és a mikroelemeket és antioxidánsokat tartalmazó étrend-kiegészítőkkel szemben megkérdőjelezték azt a koncepciót, hogy „több jó dolog jobb”. A szakterület újdonságai között szerepel az energiaellátás fogalma, az étkezésen alapuló fehérje ajánlások és a szénhidrátos szájöblítés ergogén hatása. A jövőbeli kutatások témái között szerepel a D-vitamin állapota és a teljesítmény közötti összefüggések további tisztázása, a testmozgás anyagcseréhez való alkalmazkodását elősegítő étrendi stratégiák és a tápanyagok időzítése.

Élelmiszer-termékek fejlesztése a testmozgással, sporttal és fitneszgel foglalkozó fogyasztók számára

Absztrakt

A sporttáplálkozási termékek egy időben réstermékek voltak, amelyek nagyrészt a testépítők és az élsportolók szubkultúrájára korlátozódtak, és amelyet a rendszeres fogyasztók szinte nem érintettek. Ez a kép lényegesen megváltozott a fogyasztók és életstílusuk egyidejű változásával; részt vesznek a sportban és a fitneszben, hogy javítsák megjelenésüket, kezeljék az egészségügyi problémákat, és versenyezzenek. Ezek a fogyasztók egyre inkább egészségtudatosak és tájékozottabbak a táplálkozási döntésekről és arról, hogy mit nyernek vásárlásaikkal. Ez hozzájárult ahhoz, hogy a sporttáplálkozási termékek erőteljes és növekvő helyet kapjanak a tömeges fogyasztói piacon. Az előrejelzések szerint a funkcionális élelmiszerek globális piaca 2017-re 127 milliárd font lesz, és ennek a terjeszkedésnek jelentős hajtóereje a magas fehérjetartalmú funkcionális élelmiszerek növekvő piaca (EuroMonitor International).

A D-vitamin előnyei a sporttáplálkozásban

Sporttáplálkozás

A sporttáplálkozás az erő- és állóképességi sportok különféle sportolási programjainak elkerülhetetlen része. A táplálkozást elismerten felbecsülhetetlen eszközként használják minden sportoló edzés- és versenyprogramjában [1]. Maga ez a táplálékkiegészítő a legfontosabb kiegészítő elem minden fizikailag aktív ember vagy élsportoló számára. A megfelelő táplálkozás kiegészíti az edzést és a gyógyulást; és ugyanakkor támogathatja az anyagcsere alkalmazkodását a képzéshez. A legfontosabb, hogy a tudományos bizonyítékok azt mutatják, hogy a táplálkozás mennyisége, ütemezése és fogyasztásának ideje döntő fontosságú ahhoz, hogy a sportolók nagy hatékonysággal és a sérülések, valamint a betegségek előfordulásának csökkenésével segítsenek. Normális esetben a szükséges energiát különféle tápanyagokból, például szénhidrátokból, fehérjékből és zsírokból, valamint mikroelemekből kell nyerni. Fontos az energia egyensúlyának megteremtése azoknál a személyeknél, akiknek a fizikai aktivitás következtében nagy az igényük, különösen azoknál a sportolóknál, akik intenzív edzésen vesznek részt [3]. Mind a vitaminokat, mind az ásványi anyagokat alapvető tápanyagoknak tekintik, amelyek egészségre előnyösek és ergogén hatásúak.

A kanadai dietetikusok és az American College of Sports Medicine (ACSM) ajánlásai azt sugallják, hogy nincs szükség hozzáadott vitamin- és ásványianyag-kiegészítőkre, ha a sportoló megfelelő energiát nyer a különféle étrendekből [4]. Bizonyos sportolók esetében, akiknek korlátozott az energiafogyasztása, vegetáriánus étrendjük vagy betegségük van, vagy felépülnek bizonyos egészségügyi állapotokból vagy sérülésekből, a sportorvosnak külön kell előírnia a kiegészítőket. Mivel számos tanulmány a D-vitamin hiányáról számol be bizonyos populációkban, a D-vitamin pótlása egyre népszerűbb nemcsak az általános lakosság körében, de még az atlétikai színtéren is. Különösen aggasztóak azok a sportolók, akik beltéren dolgoznak, nagy magasságban élnek és sötét pigmentált bőrük van. Különböző tényezők gátolják a sportoló napsugárzásának kitettségét, aminek következtében alacsony mennyiségű D-vitamin szintetizálódik. A D-vitamin szintézisét a napfénytől befolyásolja a viselt öltözék, az alkalmazott fényvédő krém, a bőr pigmentációja, az öregedés, az edzés ideje, a szezonális tényező, a szélesség és a felhőzet [5] .

Kísérleti vizsgálatokból származó bizonyítékok azt mutatják, hogy a D-vitamin pótlása olyan sportolóknál, akiknek nincs megfelelő D-vitamin-szintje, ergogén hatást fejthet ki [6]. Megalapozott tanulmányok kimutatták, hogy közvetlen összefüggés van a D-vitamin szint és a sportolók teljesítményparaméterei között, úgymint az ugrásmagasság, a sebesség, az izomtónus és az erő, valamint a kézfogás ereje [7–10]. Hasonló vizsgálatok kimutatták, hogy ha a D-vitamint kalciummal egészítik ki, csökken a stressztörések aránya [11] .

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság az elővigyázatosságot javasolja, különös tekintettel az egyszeri táplálkozási, nagy dózisú antioxidánsok, például a D-vitamin-kiegészítő bevitelére. Ezenkívül a sportolóknak legalább 5–30 perc közvetlen napsütést kell elérniük a testrészeken hetente többször 10 és 14 óra között. Azt is javasoljuk, hogy legalább a táplálkozási referencia kalciumszintet érjék el a sportolóknál, mivel a kalcium-anyagcsere és a D-vitamin összefüggenek. Jelenleg nincsenek pontos iránymutatások a mikrotápanyagok, köztük a D-vitamin sportolókban történő kiegészítésére, amelyek azt javasolják, hogy minden egyes embert ellenőrizzenek [3–5] .

Általában a különféle ételeket tartalmazó, kiegyensúlyozott étrend, elegendő napfény-kitettség mellett, megfelelő mikroelemeket biztosít. Az ASCM és a Nemzetközi Sporttáplálkozási Társaság (ISSN) azt javasolja, hogy a súlyos energiát korlátozó étrendet folytató sportolók számára előnyös lehet alacsony dózisú, ásványi és multivitamin-kiegészítők vagy más mikrotápanyagok fogyasztása, miután megbeszélést folytattak egy orvossal és dietetikussal [3,12 ]. Az ACSM kijelenti, hogy tanácsot kell adni az ergogén segédanyagok megfelelő használatának a sportolók körében. Az ilyen termékeket a biztonságosság, a hatékonyság, a hatékonyság és a törvényesség körültekintő értékelése után kell felhasználni [4]. Az ISSN felülvizsgálata rögzíti, hogy egyes kiegészítők kedvezően befolyásolhatják a teljesítményt; azonban a táplálékkiegészítők mennyisége nem téríti meg a megfelelő étrend bevitelt. Különböző sporttáplálékokat és étrend-kiegészítőket széles körben használnak sportolók és nem sportolók különböző szinteken. Annak ellenére, hogy bizonyos kiegészítők további előnyökkel járhatnak a testösszetétel, a sportteljesítmény és az általános egészségi állapot javításában, a kockázat-haszon arányt körültekintően kell figyelembe venni a kiterjedt kiegészítők használata előtt.

A sportorvosi személyzet és a sportolók elsősorban aggódnak a teljesítmény és a D-vitamin-hiány kockázata miatt, amelyek nagy figyelmet kapnak a sportolók körében. Az elmúlt évtizedekben a kutatók a D-vitamin állapotát tanulmányozták különböző sportolócsoportok között, a kocogóktól a tornászokig. Kevés eredmény számolt be arról, hogy a sportolókban a D-vitamin szintje összehasonlítható az általános népességével. Másrészt az eredmények elsősorban a földi helyszíntől és a sport típusától függenek, legyen szó beltérről vagy kültérről. Nyilvánvalóan minden sportolónak azonos a D-vitamin-hiány kockázata. Ezért jelenleg a D-vitamin sportteljesítményre gyakorolt ​​hatását vizsgálják. Számos tanulmány számolt be arról, hogy a D-vitamin pótlása elősegíti az izomerő és a tömeg növekedését. Hasznos a szteroid hormonok egyensúlyának fenntartása, beleértve a szérum tesztoszteron megfelelő szintjét is [13,14]. Ez a fejezet a D-vitamin közelmúltbeli megértésére összpontosít a sporttáplálkozással összefüggésben, és annak lehetséges szerepére a sportteljesítmény javításában.

Sporttáplálkozás Japánban

Értékesítés és trendek

Becslések szerint a globális sporttáplálkozási piac közel 12 milliárd USD lesz 2016-ban, az 5 éves összetett átlagos növekedési ráta (CAGR) körülbelül 9% (Euromonitor 2017). Japán piaca mindössze 0,4 milliárd USD (39 milliárd JPY) 127 millió ember számára, így az egy főre eső piac nagysága rendkívül kicsi az Egyesült Államok piacméretéhez képest, ami 320 millió lakosú népességnél körülbelül 7,5 milliárd USD. A japán egészségtudatos étkezési kultúra meglehetősen nagy hagyományokkal és történelemmel rendelkezik, de a sportélelmiszerek/táplálkozás és kiegészítők terén messze elmarad a világtól.

A japán sporttáplálkozási piac nagy részét fehérjepor termékek (58%), majd az aminosav-termékek (20%) alkotják. A bár- és étkezési helyettesítő por (MRP) még mindig fejletlen a sporttáplálkozás szempontjából, de a pálcikák és zselék jelentős piaca, közel 0,9 milliárd USD (91 milliárd JPY) a nagyközönség számára (20.1. Ábra) [1]. Ezek a termékek gyakran alacsony fehérjetartalmúak (kevesebb, mint 10 g/adag), de gyakran használják az amatőr és a sportoló sportolók. A japán piac várhatóan kétszámjegyű növekedést mutat a nagy nemzetközi sportesemények hajnalán.

áttekintés ScienceDirect

20.1. Ábra Japán sporttáplálkozási piac mérete 2016-ban (értékesítési érték: millió JPY). MRP, étkezést helyettesítő por.

Áttekintés a sporttáplálkozási italok történetéről

A sporttáplálkozó italok ipara az 1960-as években indult, válaszul a sportolók hidratációs és gyógyulási igényeire a testmozgás után. A sporttáplálkozás kutatásához kötődő új alapanyag-technológiák megkönnyítették a többféle ital kínálatának piacra dobását, így egy teljesen új iparágat hoztak létre, amely a sportolók táplálkozási igényeinek kielégítésére törekszik. A fehérje-kiegészítés italok formájában megkezdődött, amikor az olajos- és sajtgyártási folyamatok alacsony költségű melléktermékei elérhetővé váltak a szója- és tejfehérje-termékek eredetileg a testépítők számára. 2010-re a kemény ital-keverékek, valamint a sporttápláló porok és tápszerek kombinált kategóriáinak eladása több mint hárommilliárd dollárt tett ki világszerte. Kezdetben egy piaci rés, ahol a termékeket elsősorban sportolók és sportkedvelők fogyasztották, a 2000-es évek későbbi részében a kategóriák vonzóvá váltak, a világszínvonalú multinacionális vállalatok saját tömegesen forgalmazott táplálkozási italokat indítottak el.

Az ornitin, az arginin és a citullin áttekintése a testmozgás és a sporttáplálkozás terén

Absztrakt

A sporttáplálkozás és a testmozgás teljesítményének javítása során jelentős figyelmet fordítottak a karbamidciklus szerves összetevőire, az ornitinra, az argininra és a citrullinra. Ezen létfontosságú aminosavak kiegészítése fokozza a nitrogén-oxid (NO) termelését, az ammónia méregtelenítését és a növekedési hormon (GH) szekrécióját a szervezetben. Az NO hatásos az erek értágulatában, ami fokozza a tápanyagok és az oxigén szállítását az izmokba edzés közben. Amint azt az irodalom kimutatta, az ammónia a testmozgás okozta fáradtság elsődleges oka, és bebizonyosodott, hogy a májszövetekben a karbamid ciklusban metabolizálódik karbamidvá. A fehérjeszintézist és az aminosavak bevitelét az izomsejtekbe a GH befolyásolja; így ezeknek az aminosavaknak a kiegészítése vázizom hipertrófiát okozhat. Számos tanulmány kimutatta ezen aminosav-kiegészítők emberre és emlősre gyakorolt ​​hatását. Hangsúlyt kapunk az ornitin, arginin és citrullin kiegészítésének a sportteljesítményre és a testmozgásra gyakorolt ​​hatásának felmérésére.

Áttekintés a sporttáplálkozási italok történetéről

Absztrakt

A sporttáplálkozó italok ipara az 1960-as években indult, válaszul a sportolók edzés utáni hidratációs és gyógyulási igényeire. A sporttáplálkozás kutatásához kötődő új alapanyag-technológiák megkönnyítették a többféle italkínálat piacra kerülését, és ezzel egy teljesen új iparágat hoztak létre, amely a sportolók táplálkozási igényeinek kielégítésére törekszik. Az italok formájában történő fehérje-kiegészítés az olaj- és sajtgyártási folyamatok alacsony költségű melléktermékeként kezdődött, és az eredetileg a testépítőknek szánt szója- és tejfehérje-termékek alapanyagaként vált elérhetővé. 2015-re a kemény ital-keverékek és a sportitalok kombinált kategóriái több mint hétmilliárd dollárt tettek ki az Egyesült Államokban. Kezdetben egy réspiac az, ahol a termékeket elsősorban sportolók és sportkedvelők fogyasztották; a 2000-es évek későbbi részében a kategóriák a világszínvonalú multinacionális vállalatok körében vonzóvá váltak, amelyek saját tömegesen forgalmazott táplálkozási italokat indítottak el.

Kommentár

Teljesítménytáplálás fiatal sportolók számára

JohnEric W. Smith, Aske Jeukendrup, Táplálkozás és fokozott sportteljesítmény, 2013

Hézagok a tudásunkban

Amit tudunk a sporttáplálékról, kifejezetten gyermek- és serdülő sportolók számára, valójában meglehetősen korlátozott. Jelenlegi ismereteink kevés tanulmányon és egyrészt a gyermekek és serdülők általános táplálkozási ajánlásainak kombinációján alapulnak, másrészt a felnőtt sportolók és az általános felnőtt lakosság táplálkozási szükségletei között különbségek vannak. Megértésünk továbbfejlesztése érdekében valószínűleg nem ajánlott bizonyos táplálkozási vizsgálatokat végezni, amelyek energiakorlátozást igényelnek a gyermekek és serdülők fejlődő testén [29]. Más típusú táplálkozási beavatkozások és megfigyelési tanulmányok azonban nagyobb betekintést nyújthatnak a létező különbségekbe, nemcsak az aktív és inaktív serdülők és gyermekek között, hanem az aktív fiatalabb és idősebb sportolók között fennálló különbségekről is.

Engedélyezett EU-állítás a glikémiás szénhidrátokra és az izmok helyreállítására vonatkozóan

9.2.2 A szénhidrátok szerepe a fizikai aktivitásban

A szénhidrátok jogosan kaptak figyelmet a sporttáplálkozásban, mivel egyedülálló tulajdonságokkal bírnak az edzés teljesítményében és az ahhoz való alkalmazkodásban.

A szénhidrátok az agy és a központi idegrendszer kulcsfontosságú szubsztrátjai, valamint az izmok sokoldalú szubsztrátjai. Ez utóbbi esetben az oxidatív és anaerob úton történő felhasználásuk révén a szénhidrátok sokféle intenzitás mellett támogatják a testmozgást. A szénhidrátok a legkedvezőbb energiaforrások a testmozgáshoz, mivel a zsírhoz képest magasabb ATP-hozamot eredményeznek, ami a bruttó testmozgás hatékonyságának javulásához vezet.

A kutatási adatok alátámasztják azt a tényt, hogy a magas szénhidráttartalom fenntartása edzés közben a glikogénkészletekhez és a vércukorszinthez kapcsolódik, amelyek javítják a hosszan tartó, tartós vagy időszakos nagy intenzitású edzés teljesítményét. Ezt a támogatást azonban korlátozza ezen szénhidrátok rendelkezésre állása, és a szénhidrátkészletek kimerülése fáradtsággal jár, amit az erőfeszítések fokozottabb észlelése, a csökkent munkamennyiség, valamint a képességek és a koncentráció zavara mutat (Rodriguez et al., 2009).

A sportteljesítmény javítását célzó táplálkozási stratégiák célja a megfelelő szénhidrátellátás biztosítása a testmozgás előtt és alatt, valamint a gyógyulási időszak alatt a szénhidrátkészletek kimerülésének korlátozása érdekében (Rodriguez et al., 2009).

Ajánlott kiadványok:

  • Táplálkozás és fokozott sportteljesítmény (második kiadás)
  • A ScienceDirectről
  • Távoli hozzáférés
  • Bevásárlókocsi
  • Hirdet
  • Kapcsolat és támogatás
  • Felhasználási feltételek
  • Adatvédelmi irányelvek

A cookie-kat a szolgáltatásunk nyújtásában és fejlesztésében, valamint a tartalom és a hirdetések személyre szabásában segítjük. A folytatással elfogadja a sütik használata .