Sürgősségi fogamzásgátlás

Legfontosabb tényeket

  • A sürgősségi fogamzásgátlás (EC) megakadályozhatja a terhességek több mint 95% -át, ha a közösülés után 5 napon belül szedik.
  • Az EC a következő helyzetekben alkalmazható: nem védett közösülés, aggodalom a fogamzásgátló lehetséges kudarcával, a fogamzásgátlók helytelen használata és szexuális erőszak, ha fogamzásgátló lefedettség nélkül.
  • A sürgősségi fogamzásgátlás módszerei a réztartalmú méhen belüli eszközök (IUD) és a sürgősségi fogamzásgátló tabletták (ECP).
  • A réztartalmú spirál a rendelkezésre álló leghatékonyabb sürgősségi fogamzásgátló módszer.
  • A WHO által ajánlott sürgősségi fogamzásgátló tabletták: uliprisztál-acetát, levonorgesztrel vagy kombinált orális fogamzásgátlók (COC-k), amelyek etinilösztradiolt és levonorgesztrelt tartalmaznak.

Mi a sürgősségi fogamzásgátlás?

A sürgősségi fogamzásgátlás olyan fogamzásgátló módszerekre utal, amelyek a nemi aktus utáni terhesség megelőzésére alkalmazhatók. Ezeket 5 napon belül ajánlott felhasználni, de annál hatékonyabbak, minél előbb használják a közösülés után.

sürgősségi fogamzásgátló

Hatásmód

A sürgősségi fogamzásgátló tabletták megakadályozzák a terhességet az ovuláció megakadályozásával vagy késleltetésével, és nem váltanak ki abortuszt. A réztartalmú spirál megakadályozza a megtermékenyülést, mivel kémiai változásokat okoz a spermiumokban és a petesejtekben, még mielőtt találkoznak. A sürgősségi fogamzásgátlás nem szakíthatja meg a kialakult terhességet, és nem károsíthatja a fejlődő embriót.

Ki használhatja a sürgősségi fogamzásgátlást?

Bármely reproduktív korú nőnek vagy lánynak sürgős fogamzásgátlásra lehet szüksége a nem kívánt terhesség elkerülése érdekében. A sürgősségi fogamzásgátlás alkalmazásának nincsenek abszolút orvosi ellenjavallatai. A sürgősségi fogamzásgátlás alkalmazására nincsenek korhatárok. A réz spirál általános használatára vonatkozó alkalmassági kritériumok a réz spirál sürgősségi célú felhasználására is vonatkoznak.

Milyen helyzetekben alkalmazható a sürgősségi fogamzásgátlás?

A sürgősségi fogamzásgátlás számos olyan helyzetben alkalmazható, amely nemi közösülést követ. Ezek tartalmazzák:

Előfordulhat, hogy ECP-k biztosítanak egy nőt annak biztosítására, hogy szükség esetén rendelkezésre álljon, és a lehető leghamarabb igénybe vehesse védtelen közösülés után.

Váltás a rendszeres fogamzásgátlásra

Az ECP-k használatát követően a nők vagy a lányok folytathatják a rendszeres fogamzásgátló módszert, vagy elkezdhetik azt. Ha réz spirált használnak sürgősségi fogamzásgátláshoz, nincs szükség további fogamzásgátló védelemre.

Az ECP-k levonorgestrellel (LNG) vagy kombinált orális fogamzásgátló tablettákkal (COC) történő beadását követően a nők vagy a lányok folytathatják a fogamzásgátló módszerüket, vagy azonnal elkezdhetnek bármilyen fogamzásgátló módszert, beleértve a réztartalmú IUD-t is.

Az ulipristal-acetáttal (UPA) végzett ECP-k használatát követően a nők vagy a lányok az UPA bevételét követő 6. napon folytathatnak vagy elkezdhetnek bármilyen progesztogént tartalmazó módszert (kombinált hormonális fogamzásgátló vagy csak progesztogén fogamzásgátlók). Azonnal behelyezhetik az LNG-IUD-t, ha megállapítható, hogy nem terhes. Azonnal behelyezhetik a réz IUD-t.

A sürgősségi fogamzásgátlás módszerei

A sürgősségi fogamzásgátlás 4 módszere a következő:

  • UPA-t tartalmazó ECP-k
  • LNG-t tartalmazó ECP-k
  • kombinált orális fogamzásgátló tabletták
  • réztartalmú méhen belüli eszközök.

Sürgősségi fogamzásgátló tabletták (ECP) és kombinált orális fogamzásgátló tabletták (COC)

A WHO a következő gyógyszerek bármelyikét javasolja a sürgősségi fogamzásgátláshoz:

  • UPA-val rendelkező ECP-k 30 mg egyszeri dózisban;
  • ECP-k LNG-vel, 1,5 mg egyszeri dózisban, vagy alternatív módon, LNG-t 2, egyenként 0,75 mg-os dózisban, 12 órás különbséggel.
  • Szétválasztott dózisban alkalmazott COC-k, egy adag 100 μg etinil-ösztradiol + 0,50 mg LNG, majd egy második 100 μg etinil-ösztradiol és 0,50 mg LNG-dózis 12 órával később. (Yuzpe-módszer)

Hatékonyság

Két vizsgálat metaanalízise azt mutatta, hogy az UPA-val rendelkező ECP-ket használó nők terhességi rátája 1,2% volt. Tanulmányok kimutatták, hogy az LNG-vel rendelkező ECP-k terhességi rátája 1,2% és 2,1% között volt (1) (2).

Ideális esetben az UPA-val rendelkező ECP-ket, az LNG-t vagy a COC-t tartalmazó ECP-ket a lehető legkorábban, nem védett közösülés után, 120 órán belül kell bevenni. Az UPA-val rendelkező ECP-k a védtelen közösülés után 72–120 óra között hatékonyabbak, mint más ECP-k.

Biztonság

Az ECP-k alkalmazásának mellékhatásai hasonlóak az orális fogamzásgátló tablettákéhoz, például hányinger és hányás, enyhe szabálytalan hüvelyi vérzés és fáradtság. A mellékhatások nem gyakoriak, enyheek és általában további gyógyszerek nélkül megszűnnek.

Ha az adag bevételét követő 2 órán belül hányás jelentkezik, az adagot meg kell ismételni. Az LNG-vel vagy UPA-val rendelkező ECP-k előnyösebbek, mint a COC-k, mivel kevesebb hányingert és hányást okoznak. A hányáscsökkentők rutinszerű használata az ECP-k szedése előtt nem ajánlott.

A sürgősségi fogamzásgátláshoz használt gyógyszerek nem károsítják a jövőbeni termékenységet. Az ECP-k bevétele után nem késik a termékenység visszatérése.

Orvosi alkalmassági kritériumok

Az orvosi alkalmasságra vonatkozóan nincs korlátozás, hogy ki használhatja az ECP-ket.

Néhány nő azonban az ECP-ket a fent említett okok miatt vagy a fogamzásgátlás fő módszereként ismételten használja. Ilyen helyzetekben további tanácsadást kell nyújtani arról, hogy milyen egyéb és rendszeresebb fogamzásgátló lehetőségek lehetnek megfelelőbbek és hatékonyabbak.

Az ECP gyakori és ismételt használata káros lehet azoknak a nőknek, akiknek az egészségügyi alkalmassági kritériumok (MEC) 2., 3. vagy 4. kategóriájába sorolt ​​állapotai vannak kombinált hormonális fogamzásgátló vagy csak progesztin fogamzásgátlók (POC) esetében. A sürgősségi fogamzásgátlás gyakori alkalmazása fokozott mellékhatásokat, például menstruációs rendellenességeket eredményezhet, bár ismételt alkalmazásuk nem jelent ismert egészségügyi kockázatot.

Megállapították, hogy a sürgősségi fogamzásgátló tabletták kevésbé hatékonyak az elhízott nőknél (testtömeg-indexük meghaladja a 30 kg/m2-t), de nincsenek biztonsági aggályok. Az elhízott nőknek nem szabad megtagadni a sürgősségi fogamzásgátlás lehetőségét, amikor erre szükségük van.

A sürgősségi fogamzásgátló tabletták használatával kapcsolatos tanácsadásnak tartalmaznia kell a rendszeres fogamzásgátlás alkalmazásának lehetőségeit, valamint tanácsokat kell adnia a módszerek helyes használatára a módszer észlelt sikertelensége esetén.

Réztartalmú méhen belüli eszközök

A WHO azt javasolja, hogy egy réztartalmú IUD-t sürgősségi fogamzásgátló módszerként alkalmazzanak a védtelen közösüléstől számított 5 napon belül. Ez a módszer különösen azoknak a nőknek megfelelő, akik nagyon hatékony, hosszú hatású és reverzibilis fogamzásgátló módszert szeretnének kezdeni.

Hatékonyság

Ha a védtelen közösüléstől számított 120 órán belül behelyezik, a réztartalmú IUD több mint 99% -ban hatékonyan megakadályozza a terhességet. Ez a rendelkezésre álló leghatékonyabb sürgősségi fogamzásgátló forma. A behelyezés után a nők továbbra is használhatják az IUD-t mint folyamatos fogamzásgátló módszert, vagy dönthetnek úgy, hogy áttérnek egy másik fogamzásgátló módszerre.

Biztonság

A réztartalmú spirál a sürgősségi fogamzásgátlás biztonságos formája. Becslések szerint 1000 felhasználóra kevesebb, mint 2 esetben lehet kismedencei gyulladásos betegség (PID) (3). (FP Globális kézikönyv). A kiutasítás vagy a perforáció kockázata alacsony.

Orvosi alkalmassági kritériumok

A réz spirál általános használatára vonatkozó alkalmassági kritériumok a réz spirál sürgősségi célú felhasználására is vonatkoznak. A MEC 3. vagy 4. kategóriába sorolt ​​állapotú nők (például jelenlegi PID-vel, gyermekkori szepszissel, megmagyarázhatatlan hüvelyi vérzéssel, méhnyakrákkal vagy súlyos trombocitopéniával) a réz IUD-nál nem használhatnak réz IUD-t sürgősségi célokra. Ezenkívül nem szabad réztartalmú spirált behelyezni a szexuális zaklatás utáni sürgősségi fogamzásgátláshoz, mivel a nőnek nagy a kockázata a nemi úton terjedő fertőzéseknek, mint például a klamidia és a gonorrhoea. A réztartalmú spirál nem használható sürgősségi fogamzásgátlásként, ha egy nő már terhes.

A WHO orvosi fogamzásgátló alkalmazására vonatkozó alkalmassági kritériumai szerint az IUD behelyezése tovább növelheti a PID kockázatát a szexuális úton terjedő fertőzések (STI) fokozott kockázatával küzdő nők körében, bár korlátozott bizonyítékok utalnak arra, hogy ez a kockázat alacsony. Az STI-k fokozott kockázatának meghatározására szolgáló jelenlegi algoritmusok rossz prediktív értékkel bírnak. Az STI-k kockázata az egyéni viselkedéstől és a helyi STI prevalenciától függ. Ezért, bár sok, a nemi úton terjedő betegségek fokozott kockázatának kitett nőnél általában be lehet helyezni az IUD-t, egyes nőknél, akiknél nagyon valószínű az STI-k, általában nem szabad beilleszteni az IUD-t, amíg a megfelelő tesztelés és kezelés meg nem történik.

A WHO ajánlásai a sürgősségi fogamzásgátlás biztosítására

Minden nőnek és lánynak, akit veszélyeztet a nem kívánt terhesség, joga van a sürgősségi fogamzásgátláshoz, és ezeket a módszereket rendszeresen be kell építeni az összes nemzeti családtervezési programba. Ezenkívül a sürgősségi fogamzásgátlást be kell építeni az egészségügybe azoknak a lakosságnak a számára, akiknek a veszélyeztetettebb a nemi szexnek való kitettség, beleértve a szexuális zaklatás utáni ellátást, valamint a sürgősségi és humanitárius körülmények között élő nők és lányok szolgáltatásait.

A WHO megerősíti elkötelezettségét a felmerülő bizonyítékok folyamatos felülvizsgálata iránt a Kutatási Bizonyítékok Folyamatos Azonosítása (CIRE) rendszerén keresztül, és útmutatásainak rendszeres frissítésével.

(2) A BMI és a testsúly hatása a terhességre, LNG-vel mint sürgősségi fogamzásgátlóval: négy WHO HRP-tanulmány elemzése.
Festin képviselő, Peregoudov A, Seuc A, Kiarie J, Temmerman M. Fogamzásgátlás. 2017. január; 95 (1): 50-54. doi: 10.1016/j.kontracepció.2016.08.001. Epub 2016 augusztus 12.

(3) Családtervezés: globális kézikönyv a szolgáltatók számára, 2011. évi frissítés
Johns Hopkins Bloomberg Közegészségügyi Iskola/Kommunikációs Programok Központja és az Egészségügyi Világszervezet