Széntermesztés: a szarvasmarhák metánkibocsátásának csökkentése takarmány-adalékanyagok felhasználásával

Kérjük, vegye figyelembe: Ez a tartalom elavult lehet, és jelenleg felülvizsgálat alatt áll.

A takarmány-adalékanyagok vagy -kiegészítők csökkenthetik a kérődző állatok metánkibocsátását.

Az állatállomány jelentős mennyiségű metánt termel normális emésztési folyamataik részeként. Egyes takarmány-adalékanyagok gátolhatják a bendőben metánt termelő mikroorganizmusokat, és ezt követően csökkenthetik a metánkibocsátást.

M11_3887 Tejelő szarvasmarha.jpg

szarvasmarhák

Y11_5681 Marhahús szarvasmarha feedlot.jpg

Miért kellene csökkentenünk az állatállomány kibocsátását?

Ausztráliában a közvetlen állatállomány-kibocsátás a mezőgazdasági ágazat üvegházhatásúgáz-kibocsátásának körülbelül 70% -át, az országos üvegházhatásúgáz-kibocsátás 11% -át teszi ki. Ez Ausztrália állattartását az energia- és a közlekedési ágazat után a harmadik legnagyobb üvegházhatást okozó gázforrássá teszi. Az állattenyésztés a metán (CH4) és a dinitrogén-oxid (N2O) domináns forrása, amelyek Ausztrália kibocsátásának 56, illetve 73% -át teszik ki.

A metán előállítása a kérődzők által

A kérődző állatállomány - szarvasmarha, juh, bivaly, kecske, szarvas és teve - elülső gyomrában (vagy bendőjében) találhatók metanogén nevű mikrobák, amelyek képesek durva növényi anyagok emésztésére és amelyek az emésztés (bélben oldódó) melléktermékeként metánt termelnek fermentáció): ezt a metánt az állat böfögése adja ki a légkörbe.

Az állatállomány által kibocsátott metán mennyiségét elsősorban az állatok száma, az emésztőrendszer típusa, valamint az elfogyasztott takarmány típusa és mennyisége határozza meg. A kérődzők jelentik az állatállomány metán-kibocsátásának fő forrását, mert az elfogyasztott takarmányegységenként a legtöbb metánt termelik.

Hogyan működnek a takarmány-adalékanyagok

A metánt csökkentő takarmány-adalékok és kiegészítők gátolják a bendőben lévő metanogéneket, és ezt követően csökkentik a bélben oldódó metán-kibocsátást.

A metánt csökkentő takarmány-adalékok és -kiegészítők akkor a leghatékonyabbak, ha gabona, széna vagy szilázs kerül az étrendbe, különösen a marhahús-takarmányokban és a tejüzemekben.

Mik azok a metánt csökkentő takarmány-adalékok vagy kiegészítők?

A metánt csökkentő takarmány-adalékok és kiegészítők lehetnek:

  • szintetikus vegyszerek
  • természetes kiegészítők és vegyületek, például tannin és tengeri moszat
  • zsírok és olajok.

A szarvasmarhák takarmány-átalakításának hatékonyságának javítása érdekében néha szintetikus vegyszereket, például antibiotikumokat alkalmaznak, bár nem ajánlott gyakorlat ezeknek az adalékoknak a metán-kibocsátás csökkentése érdekében történő felhasználása. Az állattenyésztésben az antibiotikumok növekedésserkentőként történő felhasználása jogszabályi korlátozásokkal és emberi egészséggel kapcsolatos aggályokkal jár.

Természetes vegyületek és anyagok csökkenthetik az állatállomány metántermelését, bár ezeket a termékeket nem széles körben forgalmazzák. Egyfajta hínár táplálása az étrend 3% -ával 80% -kal csökkentette a szarvasmarhák metánkibocsátását.

A zsírok és olajok mutatják a legtöbb gyakorlati alkalmazási lehetőséget a gazdálkodási rendszerekben, és a metán-kibocsátás 15–20% -kal csökkent.

Előnyei a takarmány-adalékanyagok vagy -kiegészítők használatának a metán-kibocsátás csökkentése érdekében

Carbon előnyök

A Kibocsátás-csökkentési Alap (ERF) keretében 2 jóváhagyott módszer létezik takarmány-adalékanyagok vagy -kiegészítők felhasználására a metán-kibocsátás csökkentése és a szén-dioxid-jóváírások igénylése érdekében.

A nitrátok hozzáadása az étrendhez meghatározott sebességgel optimalizálja a bendő fermentációját, és megváltoztatja a hidrogén útvonalát, hogy metán helyett ammóniát termeljen. Ennek kettős hatása lehet, ha csökkenti a metánkibocsátást, miközben javítja vagy fenntartja az állatok teljesítményét. Javasoljuk, hogy a gyártók forduljanak szakemberhez, mielőtt ezt a lehetőséget választanák, mert a túladagolás nitrátmérgezést okozhat.

A húsmarha-szarvasmarhák nitrát-etetésének jóváhagyott módszertanában a nitrát-sós nyalábakat a korábban karbamiddal etetett állatok helyettesítik, és potenciálisan a takarmányokon kívül is alkalmazhatók.

Az étrendi adalékanyagok használata jelenleg csak a fejős tehenek legeltetésére engedélyezett, és tartalmaz megfelelő adalékanyagokat az étrend zsírtartalmának növelése érdekében a metán-kibocsátás csökkentése érdekében.

A takarmány-adalékanyagok használatának együttes előnyei

Számos előnye van:

  • A csökkent metánképződés a takarmány-felhasználás jobb hatékonyságához vezethet, mivel a metán-kibocsátás a takarmányfelvételből származó bruttó energiaveszteség körülbelül 10% -ot jelent.
  • A zsírok és olajok étrendbe adása energiaforrást jelent az állat számára, valamint csökkenti a metánt.

Takarmány-adalékanyagok vagy -kiegészítők használatának lehetőségei:

  • A metánkibocsátás csökkentése takarmány-adalékanyagok, például zsírok és olajok révén mintegy 18% -kal csökkentheti a metántermelést, és energiát és fehérjét kínálhat az állatnak. 600 tehéntej-állomány esetében (évente 100 kg metánt termel) a metán-kibocsátás évente 372 tonnával csökkenthető szén-dioxid-egyenértékkel.
  • A metánkibocsátás csökkentését a szokásos kezelési gyakorlat „kiegészítőjének” tekintik.

Takarmány-adalékanyagok vagy -kiegészítők használatának kockázatai a metán-kibocsátás csökkentése érdekében

Számos kockázat létezik:

  • Az állatállomány által a paddock-legeltetési rendszerekben elfogyasztott adalékanyag mennyiségét nehéz szabályozni. A takarmány-adalékanyagok hatékonyabbak a takarmányokban és a tejüzemekben.
  • Az állatállomány rossz egészségi állapotához vagy halálához vezető toxikus hatás hirtelen nitrát-kiegészítők bevezetése vagy túl magas lenyelés esetén következhet be.
  • A takarmány-adalékanyagok hozzáadására hosszú távú és következetes pozitív reakciókat nem találtak. Ezek a válaszok elengedhetetlenek a takarmány-adalékanyagok kereskedelmi alkalmazásához.
  • A szén-dioxid-ár ingadozása csökkentett vagy elveszett haszonkulcsot eredményezhet egy szén-dioxid-gazdálkodási projektben.