Szubklinikai szisztémás lymphedema elhízott és lipedema betegeknél

1 Kardiológiai és Kardiovaszkuláris Sebészeti Klinika, Orvostudományi Kar, São José do Rio Preto (FAMERP), Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Tanács, Brazília

2 University of University of Federal do Mato Grosso-Cuiabá-UFMT Orvostudományi Kar és Clínica Godoy kutatócsoport, Sao Jose do Rio Preto, Brazília

3 gyermekgyógyászati egység intenzív terápiája, Santa Casa de São Paulo, Brazília és Clínica Godoy kutatócsoport, São Jose do Rio Preto, Brazília

4 Orvostudományi Iskola, São José do Rio Preto (FAMERP), Clínica Godoy, Brazília

Absztrakt

Az elhízás olyan klinikai állapot, amely világszerte több millió embert érint és gyulladásos folyamatokkal társul. Jelen tanulmány célja az elhízás, a lipedema és a szisztémás folyadékretenció összefüggéseinek beszámolása volt, súlyosbító tényezőkkel jellemezve a szubklinikai szisztémás lymphedemát. Egy 50 éves, 150 kilogramm súlyú nőbeteg (testtömegindex: 60,2 kg/m2) gyermekkora óta elhízott, de inkább a csípőn helyezkedik el. Családi kórtörténetében volt ilyen testkonfiguráció. Az elektromos bioimpedancia-elemzés generalizált ödémát tárt fel, amely szisztémás lymphedema-t alkot. A szubklinikai szisztémás lymphedemát az elhízás okozza, és a lipedema is társul ehhez az állapothoz.

Kulcsszavak

Bevezetés

Az elhízás olyan klinikai állapot, amely világszerte több millió embert érint és gyulladásos folyamatokkal társul [1]. A klinikai súlycsökkenés a legjobb megoldás, de az évek során megjelentek olyan sebészeti beavatkozások, mint például a bariatrikus sebészet. A lymphedema egy olyan klinikai állapot, amely a nyirokrendszer diszfunkciójával jár, és befolyásolja mind a nyirok kialakulását, mind a vízelvezetését. A makromolekulák felhalmozódása az interstitialis térben összefügg a folyadékok visszatartásával és az ebből következő ödéma kialakulásával. A kezelés magában foglalja ezeket a makromolekulákat mozgósító terápiákat, például specifikus nyirokterápiás technikákat és kompressziós mechanizmusokat kombinálva testmozgással és limfomiokinetikai tevékenységekkel [2].

A lipedema olyan fizikai szempont, amelyet a felső és az alsó végtagok nagyobb zsíreloszlása jellemez. Nem jellemzik betegségként, és a lakosság körülbelül 10% -ában fordul elő. Fő fiziopatológiai változásként azonban az ilyen személyeknél limfosztázis és zsír nekrózis alakulhat ki [3].

Állatkísérletek kimutatták, hogy az elhízás előrehaladása a nyirokrendszer változásaihoz kapcsolódik, beleértve a pumpáló mechanizmust (nyirokcsomók), gyulladásos folyamatot, valamint a kapilláris permeabilitás és az immunológiai védekezés változását [4,5]. A lymphoscintigraphiát magában foglaló esettanulmány összefüggést jelent az alsó végtag lymphedema, valamint a lymphatikus változások és a klinikai lymphedema között [6]. Az elhízás okozta szubklinikai szisztémás lymphedema korábban jelentkezik lymphedema-ban szenvedő betegeknél, és az elhízás előrehaladtával súlyosbodik [7].

Az elektromos bioimpedancia-elemzés nagyobb mennyiségű intracelluláris és extracelluláris vizet tárt fel olyan nyiroködéma esetén, amely magában foglalhatja a test szegmenseit vagy magát az egész testet. Jelen tanulmány célja az elhízás, a lipedema és a nyirok diszfunkció eseteinek beszámolása volt.

Esetleírás

Egy 50 éves, 150 kilós, 60,2 kg/m 2 testtömeg-indexű nőbeteg gyermekkora óta elhízott, de inkább a csípőjén található. A serdülőkori fogyásról számolt be, de nem sokkal később ismét elhízott. Családtörténete volt a test konfigurációjáról. A beteg lábfájdalom miatt kereste klinikánkat. A fizikális vizsgálat elhízást mutatott ki a combokban és a csípőben elhelyezkedő lipedema, a lábak ödémája és a lábaknál nem volt fontos ödéma. Az elektromos bioimpedancia elemzés általános generalizált ödémát tárt fel, amely a végtagokban és a mellkasban több intracelluláris és extracelluláris vízzel jellemzi a szisztémás lymphedemát. Figyelemre méltó, hogy a bioimpedancia értékelése az alsó végtag limfödémáját tárta fel a térd alatti ödéma jelenléte nélkül ASZTAL 1, szubklinikai szisztémás lymphedema jellemzése. Ez egy olyan közbenső szakasz, amely magában foglalja a testnedvek növekedését anélkül, hogy a felső végtagok limfödémájává válna, hanem a csomagtartóban és az alsó végtagokban.

Teljes normál vízértékek Az extracelluláris víz/a test teljes vízének teljes aránya

Összes sejten belüli víz	28.1	16,9 - 20,7
Összes extracelluláris víz	19.5	10,4–12,6
Az extracelluláris víz/a test teljes vízének aránya	0,41	0,36-0,39
Jobb kar	2.46	1,39–1,69	0,384 határ (0,36–0,39)
Bal kéz	2.41	1,39–1,695	0,388 határ (0,36–0,39)
Törzs	20.0	12,6–15,4	0,399 határ (0,36–0,39)
Jobb láb	7.28	4,37 - 5,35	0,399 határ (0,36–0,39)
Bal láb	7.11	4,37 - 5,35	0,419 határ (0,36–0,39)

ASZTAL 1. Intracelluláris és extracelluláris folyadék, folyadék a végtagokban és a törzsben, és referenciaértékek.

Vita

Jelen tanulmány lipedemában és kóros elhízásban szenvedő beteget, valamint általános folyadékretenciót ír le, amelyet szubklinikai szisztémás lymphedemának nevezünk, ami a lymphedema új fogalma. A nyirokrendszer a vénás rendszer funkcionális tartaléka, és ennek a tartaléknak a túllépésekor ödéma jelentkezik. Ilyen esetekben az ödéma minden végtagban és a mellkasban általános.

Állatkísérletek összefüggést mutattak az elhízás progressziója és a nyirokrendszer változásai között, beleértve a szivattyúzási mechanizmust (lymphangionok), a kapilláris permeabilitást és az immunválasz változását [3-5]. Ezek a tanulmányok olyan eredményekről számolnak be, amelyek mechanikus változásokat sugallnak, amelyek magukban foglalják a nyirokrendszer szivattyúzásának csökkenését, amely egy dinamikus folyamat, amelyet a kapilláris permeabilitás változásai jellemeznek. A lymphoscintilográfiát tartalmazó esettanulmány összefüggést talált az elhízás és a nyirok diszfunkció között, amelyeket nem fordítottak meg a fogyás, ami arra utal, hogy az elhízás visszafordíthatatlan kárt okozhat a nyirokrendszerben.

A lipedema kapcsán a vizsgálatok kimutatták a lymphostasist, amely hozzájárulhatott az itt leírt beteg szisztémás ödémájához. A térd alatt nem találtak lymphedemát, és az ödéma a combban koncentrálódott. Ezért a diagnózis az elhízás okozta comb lymphedema és a lipedema lymphostasis volt. Ezek a megállapítások mikrocirkulációs lymphedema-t jeleznek lipedemában szenvedő betegeknél, amelyet súlyosbíthatnak a gyulladásos folyamatok és a nyirokrendszer bevonása elhízás esetén. A gravitációs nyomás interferenciája szintén hozzájárulhat az alsó végtagok nagyobb agressziójához, ami ezen ödéma többtényezős etiológiáját képezi. A kapilláris permeabilitást befolyásoló egyéb állapotokat is figyelembe kell venni limfödémában szenvedő betegeknél, például idiopátiás ciklikus ödéma [8].

A kezelés szempontjából a fogyás és az aktív testmozgás a leginkább jelzett lehetőség. Szükség van azonban olyan tanulmányokra, amelyek meghatározzák a permeabilitás és a nyirok diszfunkciójának szabályozására szolgáló gyógyszeres kezelési lehetőséget.

Következtetés

A szubklinikai szisztémás lymphedema elhízással jár, de a lipedema és a venolymphaticás keringést érintő negatív interferenciák hozzájárulnak az ödéma súlyosbodásához.