Szülés utáni súlymegtartási kockázati tényezők és az elhízáshoz való viszony egy év alatt

Loraine K. ENDRES

1 NorthShore University HealthSystem, Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszék, Evanston, IL

Heather STRAUB

1 NorthShore University HealthSystem, Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszék, Evanston, IL

Chelsea MCKINNEY

2 Chicagói Egyetem, Pritzker Orvostudományi Kar, Gyermekgyógyászati Osztály, Chicago, IL

Beth PLUNKETT

1 NorthShore University HealthSystem, Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszék, Evanston, IL

Cynthia S. MINKOVITZ

3 Johns Hopkins Egyetem, Bloomberg Közegészségügyi Iskola, Baltimore, MD

Chris D. SCHETTER

4 Kaliforniai Egyetem-Los Angeles, Pszichológiai Tanszék, Los Angeles, Kalifornia

Sharon RAMEY

5 Virginia Polytechnikai Intézet és Állami Egyetem, Roanoke, VA

Chi WANG

2 Chicagói Egyetem, Pritzker Orvostudományi Kar, Gyermekgyógyászati Osztály, Chicago, IL

Calvin HOBEL

4 Kaliforniai Egyetem-Los Angeles, Pszichológiai Tanszék, Los Angeles, Kalifornia

Tonse RAJU

6 Eunice Kennedy Shriver Országos Gyermekegészségügyi és Emberi Fejlesztési Intézet, Bethesda, MD

Madeleine U. SHALOWITZ

1 NorthShore University HealthSystem, Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszék, Evanston, IL

2 Chicagói Egyetem, Pritzker Orvostudományi Kar, Gyermekgyógyászati Osztály, Chicago, IL

Absztrakt

Célkitűzés

A szülés utáni súlymegtartás kockázati tényezőinek feltárása a szülés után egy évvel túlnyomórészt alacsony jövedelmű nőknél.

Mód

Az adatokat 774 nőtől gyűjtötték, teljes magasság- és súlyinformációval a NICHD Közösségi Gyermekegészségügyi Hálózat résztvevőitől, egy országos, öt helyszínen végzett, prospektív kohorszvizsgálatból. A résztvevőket elsősorban a kórházakba írták be közvetlenül a szülés után. A szülés utáni 1., 6. és 12. hónapban lefolytatott anyai interjúk meghatározták a súlymegtartás kockázati tényezõit, és magukban foglalták a magasság és a testsúly közvetlen mérését 6. és 12. hónapban. A logisztikai regresszió értékelte a szülés utáni súlymegtartás független hozzájárulását az elhízáshoz.

Eredmények

A nők átlagos terhességi súlya 161,5 font volt (BMI 27,7 kg/m 2). A nők terhesség alatt átlagosan 32 kg-ot emeltek, és a szülés utáni 1 éves átlagos súlyuk 172,6 lbs volt (BMI 29,4 kg/m 2). A nők kb. 75% -a 1 évvel a szülés után nehezebb volt, mint terhesség előtt, 47,4% -uk 10 kg fölött és 24,2% 20 kg felett maradt. A legalább 20 fontot megtartó nők gyakrabban afroamerikai, fiatalabbak, szegények, kevésbé képzettek vagy szemérembiztosítók voltak. A faji és társadalmi-gazdasági különbségek a terhesség előtti magas BMI-vel és a terhesség alatti túlzott súlygyarapodással társultak, amelyek asszociációkat gyengítették a 6 hónapos szoptatás és a mérsékelt testmozgás. A normál terhességi BMI-vel rendelkező 39,8-ból egyharmada túlsúlyos vagy elhízott 1 évvel a szülés után.

Következtetés

A szülés utáni súlymegtartás jelentősen hozzájárul az elhízás kockázatához 1 évvel a szülés után, beleértve a normál testsúlyú várandós nők esetében is. A szülés utáni, potenciálisan módosítható magatartás csökkentheti a kockázatot.

Bevezetés

Az elhízás járványa ma talán a legsürgetőbb egészségügyi probléma. A Centers for Disease Control (CDC) 2012-es legfrissebb adatai szerint a 20 évesnél idősebb nők 35,1% -a elhízott (BMI ≥30 kg/m 2), további 33,9% -a túlsúlyos (BMI ≥25 kg/m 2). (1) Az elhízás a csökkent termékenységgel, az anya és a magzat megnövekedett kockázatával és a nők hosszú távú egészségügyi kockázataival jár. (2,3,4,5,6,7) A túlsúly növeli az anya szívkoszorúér kockázatát betegség, iszkémiás stroke, 2-es típusú diabetes mellitus, osteoarthritis, epehólyag-betegség, magas vérnyomás és néhány rák, beleértve az emlőt és a vastagbelet is. (8)

Anyagok és metódusok

Az adatokat az NICHD Közösségi Gyermekegészségügyi Hálózat (CCHN) által végzett országos prospektív kohorszvizsgálatból nyertük. A CCHN olyan közösségi szervezetek és egyetemek csoportja, amelyek együttműködnek abban, hogy új betekintést nyerhessenek az anyák egészségében és a gyermek fejlődésében mutatkozó egyenlőtlenségek elősegítőibe. Ötéves megfigyelési tanulmány készült a közösségi alapú részvételi kutatás elvei szerint annak érdekében, hogy jobban megértsük az anyai stressz, rugalmasság és allosztatikus terhelés több szintjét az interkoncepciós időszakban. A CCHN tanulmányi felvételi helyszínei három városi (Baltimore, Los Angeles és Washington, DC), egy vegyes városi/külvárosi (Lake County, IL) és egy vidéki (North Carolina keleti része).

A legtöbb résztvevőt a szülés után beíratták a kórházakba. A támogatható résztvevők 18 és 40 év közötti nők voltak, akiknek élve született vagy meghaladta a 20 terhességi hetet. A nőket kizárták, ha nem tudtak tájékozott beleegyezést adni. Mivel a tanulmány egyik célja a jövőbeli terhességek utáni eredmények értékelése volt, kizárták azokat a nőket, akik nem tudtak teherbe esni, vagy valószínűleg nem fognak teherbe esni. Ezek a kizárások a következők voltak: műtéti sterilizálás a jelenlegi szülés után, és négy vagy több gyermek született. A végső minta főleg alacsony jövedelmű nőkből állt, akik afro-amerikai, fehérek vagy spanyolok voltak (angolul és spanyolul egyaránt). A másodlagos elemzés felvételi kritériumai emellett meghatározták a terhesség előtti magasságra és súlyra vonatkozó adatok rendelkezésre állását, a 6 hónapos, az 1 éves vagy mindkettőnél mért magasságot és a súlyadatokat a szülés utáni egy évben, a szülés utáni egy éven belüli további terhesség nélkül.

Az orvosi nyilvántartásokat megvizsgálták a terhesség előtti BMI és a szüléssel kapcsolatos információk tekintetében. A betegek egy rövid kiindulási interjút készítettek a beiratkozáskor, majd három kiterjedt házi interjút követtek a szülés után 1 hónappal, 6 hónappal és 12 hónappal. Az interjúk angol és spanyol nyelven zajlottak, a válaszadók preferenciájának megfelelően. Az anya magasságát a kérdező 6 hónapban, 12 hónapban vagy mindkettőben mérte, míg az anya súlyát a kérdező 6 és 12 hónapos szülés után.

A biztosítási státuszt magán- vagy állami biztosításként kódolták a kézbesítéskor, az orvosi nyilvántartásban felsoroltak szerint. Azok a válaszadók, akiket afroamerikai, fehér, spanyol vagy másként azonosítottak. Az interjúk lefolytatásának előnyben részesített nyelvét használták az angol és a spanyol nyelvű nyelvek körvonalazására. A nők a kórházi tartózkodás idején megadták a kapcsolat állapotát és azt, hogy a terhességet megtervezték-e az első szűrővizsgálaton. Az oktatást az 1 hónapos szülés utáni interjúval végzett legmagasabb iskolai végzettség határozta meg. A jövedelem szintjét gyengének jellemezték, a szövetségi szegénység 200% -án, a háztartás jövedelmének és a családtagok számának önálló jelentése alapján a szülés utáni 1 hónapos interjún.

Az Orvostudományi Intézet ajánlásait követően úgy ítélték meg, hogy a nők túlzott terhességet nyertek, ha a terhesség előtti BMI normális volt, és több mint 35 kg-ot híztak, a terhesség előtt túlsúlyosak voltak, és több mint 25 kg-ot híztak a terhesség előtt elhízott, és több mint 20 kg-ot híztak. (11)

A nők a 6 hónapos interjún arról számoltak be, hogy gyakorolnak-e. A testmozgás mennyiségét a Nemzetközi Fizikai Aktivitási Kérdőív alapján osztályozták, a szülés utáni állapot figyelembevételével végrehajtott módosításokkal. (12) A mérsékelt testedzést a következőképpen határozták meg: a) 3 vagy több napos erőteljes tevékenység, napi legalább 20 perc; b) 5 vagy több napos közepes aktivitás és/vagy napi legalább 30 perces séta; vagy c) 5 vagy több nap bármilyen gyaloglás, mérsékelt vagy erőteljes tevékenység kombinációja, amelynek minimális fizikai aktivitása legalább 600 MET-perc/hét. Erőteljes testmozgásként meghatározták: erőteljes intenzitású tevékenység legalább 3 napon keresztül, legalább minimális teljes fizikai aktivitás legalább 1500 MET-perc/hét elérésével, vagy b) 7 vagy több nap bármelyik gyaloglás, közepes intenzitású vagy erőteljes intenzitás kombinációja olyan tevékenységek, amelyek teljes fizikai aktivitása legalább 3000 MET-perc/hét (12) A mérsékelt tevékenységet „olyan tevékenységekként határozták meg, amelyek mérsékelt fizikai erőfeszítéseket igényelnek, és a szokásosnál kissé nehezebben lélegeznek. Az erőteljes tevékenységet „olyan tevékenységekként írták le, amelyek kemény fizikai erőfeszítéseket igényelnek, és a szokásosnál sokkal nehezebben lélegeznek.” Bármilyen mennyiségű testmozgást, amely nem felelt meg a mérsékelt vagy magas kritériumoknak, alacsonynak tekintették.

Az 1 és 6 hónapos interjúk során az anyákat megkérdezték, hogy szoptatták-e valaha a gyermeket, és ha igen, meddig. Azoknál az anyáknál, akik a 6 hónapos interjún még szoptattak, az időtartamot az interjú időpontjában a gyermek életkorához közelítették. A szoptatás részleges és kizárólagos is volt. A nőket dohányzási állapotukról és az éjszakai alvás átlagos óráiról kérdezték 6 hónaposan. A nők az 1 éves interjún beszámoltak a fogamzásgátló használatáról, valamint arról, hogy otthonon kívül dolgoznak-e.

A kétváltozós elemzés a szülés utáni súlymegtartás összefüggését vizsgálta (1. ábra). Az életkor, a faj, a paritás vagy a jövedelmi szint demográfiai jellemzőiben nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a 774 nő között, akik teljes BMI-adatokkal rendelkeztek, és egy éven belül nem következett be terhességük, és a többi 1736 vizsgálat résztvevője. Ezután 774 nő részhalmazának adatait használták fel az elemzéshez.