Táplálkozási stratégiák a borjak indításához

A szarvasmarha-iparban kevés olyan dolog van, amely hasznos lenne, mint az elválasztott borjak és az újonnan érkezett etetőmarhák jó kezdete.

Az elválasztást és/vagy a keverést követő első 30–45 nap meghatározhatja a borjak egész életen át tartó egészségét, teljesítményét és jövedelmezőségét. Függetlenül attól, hogy a borjakat állománypótlónak vagy etetőmarhának szánják-e, mindannyian olyan takarmánnyal kell ellátni, amely segíti az erős immunrendszer kiépítését és olyan ütemben történő növekedést, amely egész életük során fokozza termelésüket.

Amikor a borjak átkerülnek az anyatejből, a takarmányból és/vagy a kúszó takarmány-kiegészített étrendből, a termelőknek továbbra is olyan étrendeket kell biztosítaniuk, amelyek építik a borjak bélrendszerét. Az immunrendszer körülbelül 70% -a részt vesz az emésztőrendszerben, ami a bél egészségét kritikus fontosságúvá teszi a hosszú és produktív élet fenntartása érdekében.

Az egészséges, alacsony stresszű, jól teljesítő borjú egyik legfontosabb mutatója az étvágya. Annak biztosítása, hogy minden borjú megfelelő mennyiségű takarmányt eszik, biztosítja, hogy a csoport remekül induljon. Az újonnan érkezett borjaknak rengeteg takarmány-emelettel kell rendelkezniük (18–24 hüvelyk/borjú). Az összes vegyes adag könnyen kezelhető és meglehetősen kiszámítható.

Sok szarvasmarhaetető szereti kissé lemaradni a borjak étvágyától, amikor takarmányba kezdik ezeket a borjakat, mivel ez arra kényszeríti őket, hogy etetéskor könnyen eljussanak a priccsekhez. Az egyik egyszerű megközelítés, hogy testtömegük 2% -át hosszú szárú szénáról biztosítják az érkezés első napján; majd a második napon testtömegük 1% -ában koncentrátumot adjon a hosszú szárú szénához. Amikor étvágyuk megegyezik a koncentrátum hosszú szárú szénával, a legtöbb szarvasmarhaetető 100% -ban kezdő étrenddé alakítja a borjakat. Minden csoport más és más lesz, de a normális, egészséges borjaknak pár héten belül 2,5-3,0% testtömeget (100% szárazanyag-tartalmat) kell fogyasztaniuk.

A következő tippek segíthetnek a borjak átmenetében az indító TMR-be gyorsan és biztonságosan, és minimalizálhatják az emésztési zavarokat, például a puffadást és más negatív mellékhatásokat. Ezek a tippek segítenek abban az időszakban is, amikor a kedvező takarmány-hatékonyság növelheti a jövedelmezőséget.

Víz: A víz minőségének és elérhetőségének fontosságát nem lehet hangsúlyozni. Bátorítsa a szarvasmarhákat, hogy igyanak annyit és olyan gyakran, amennyit csak akarnak. A vízbevitel pozitívan korrelál a takarmányfelvétellel, ezért a víznek ugyanolyan kiemelt fontosságúnak kell lennie, mint a takarmánynak, a takarmányágyaknak és a takarmányszállításnak. A víznek tisztanak kell lennie (azaz szilárd anyagtól mentes, nem ízesítő ízektől, algáktól és szagoktól mentes), hogy a legelterjedtebb borjakat is ösztönözzék az ivásra; ne adjon nekik egyetlen okot sem arra, hogy szomjasak legyenek. Ha a borjakat nem vonzza az öntözőhely, néhány tanácsadó javasolja a víz áramlását a földön annak érdekében, hogy a szarvasmarhákat a vízforráshoz vonzza és elvezesse.

Összetevők kiválasztása és bemutatása: Azoknál a borjaknál, akik először tapasztalják a tollak etetését, az íz és a takarmány bemutatása két fő tényező. Az elválasztás előtt a borjaknak valóban könnyű dolguk, folyamatos hozzáférés biztosított az anyatejhez, fűhöz és kúszó takarmányhoz. Az elválasztás után a borjaknak nemcsak az anyjuk elhagyása okozta társadalmi sokkkal kell megküzdeniük, hanem várhatóan megszokják mind az új étrendet, mind az étkezés módját. És nemcsak a borjú éli meg ezeket a változásokat - a bendő baktériumoknak is át kell váltaniuk, hogy befogadják a borjú által elfogyasztott új tápanyagforrásokat. Próbáljon kiindulni a borjak által megszokott takarmányokkal, például a legelőkhöz hasonló összetételű fűszálakkal. A kúszással táplált borjak előnye, hogy átmeneti takarmánynak vannak kitéve, és sok termelő sikeresen beépíti a kúszó takarmányokat az elválasztást követő átmeneti időszak első vagy két hetébe.

A legtöbb esetben a borjak a száraz kezdő takarmányt részesítik előnyben. Az indító hírcsatorna megfogalmazásának számos lehetősége van; a kukorica, a szójabab és a búzaszem társtermékei kiválóan felhasználhatók, a gabonafélék, a fehérjeforrások és a takarmányok mellett. Az íz a kulcsa. Az összetevőknek frisseknek és jó minőségűeknek kell lenniük, vagyis penészektől, nem ízlelő ízektől és szagoktól mentesek. A kereskedelmi célú borjúindítók egy könnyen használható, teljesen megerősített, gondtalan borjúindító etetési program. A Purdue Egyetemen végzett számos kísérlet (Hendrix és mtsai, 2002) eredményei azt mutatják, hogy a kereskedelmi célú borjúindító programok - például a Hubbard Feeds StressGuard Starter System - használata gazdaságos lehet, és kiváló borjúteljesítményt is biztosíthat, összehasonlítva számos más on-line farm diéta kombinációk.

Tapasztalatból szólva, íme néhány fontos tipp:

Tápanyagigény és takarmány-adalékanyagok: A takarmány tápanyag-sűrűségének megfelelő mennyiségű energiával, fehérjével, ásványi anyagokkal és vitaminokkal kell ellátnia a borjakat. Az energiaszintet úgy kell megfogalmazni, hogy elősegítse a kellő növekedést, ugyanakkor a takarmányt is be kell vonni a diéták közötti átmenet kiegészítésére. Az Iowa Állami Egyetem kiterjesztése szerint az elválasztott, jól kezelt borjak 50–60% koncentrátummal táplálták a tápot, és 47–50 megakalória/százsúly NEg szinte ideális; néhány termelő azonban inkább a borjakat kezdi meg 44–48 megakalória NEg értékkel. A fehérjét általában 13–14,5% - vagy még annál is nagyobb mértékben - táplálják, ha a szárazanyag-bevitel a normálnál alacsonyabb. Beleértve a karbamidot, nem ajánlott mindaddig, amíg a borjak jól táplálkoznak és súlyuk meghaladja a 450 fontot. Az ásványi anyagok és vitaminok megfelelő mennyiségét és egyensúlyát ki kell alakítani kezdő étrendbe. A szerves nyomelemek, különösen élesztő eredetűek, kiváló biológiai hozzáférhetőséget kínálnak, és jobban képesek támogatni a teljesítményt, mint más formák.

Számos takarmány-adalékanyag áll rendelkezésre, mindegyiknek megvan a maga egyedi tulajdonsága; mint ilyen, fontos megérteni, hogy ezeket az adalékanyagokat miért és mikor kell bevinni az étrendbe a maximális teljesítmény és profit elérése érdekében. A légzőrendszer és az emésztőrendszer betegségei, például a szarvasmarha vírusos hasmenése (BVD) és a kokcidiózis, megtámadhatják az újonnan elválasztott szarvasmarhákat, és súlyos következményekkel járhatnak. Konzultáljon táplálkozási szakemberével, takarmány-képviselőjével és állatorvosával, hogy meghatározza, mely takarmány-adalékanyagokat kell bevonni a személyre szabott indító programba.

Ne feledje, hogy a borjak indításakor az a célja, hogy:

Biztonságosan, hatékonyan és minimális egészségügyi problémák nélkül töltse fel a szarvasmarhákat.
Mindig gondoskodjon jó, tiszta vízről.
Várható, hogy az egészséges borjak a testtömeg 2,5-3,0% -át meg fogják enni (szárazanyagra számítva) az érkezés harmadik hetére vagy röviddel azután.
Kiegyensúlyozza az étrendet a tápanyagok megfelelő mennyiségének és arányának biztosításához.
Használja a megfelelő takarmány-adalékokat az állatok egészségének, nyereségének és étvágyának javításához.