Táplálkozási tényezők, kalcium-oxalát és magnézium-ammónium-foszfát közötti összefüggés

Célkitűzés—A kalcium-oxalát (CaOx) urolitok előfordulásának növekedésével és a magnézium-ammónium-foszfát (MAP) urolitok előfordulásának csökkenésével kapcsolatos táplálkozási tényezők azonosítása macskákban.

összefüggés

Tervezés- Eset-kontroll vizsgálat.

Állatok—173 macska CaOx urolittal, 290 macska MAP urolittal és 827 macska húgyúti betegség nélkül.

Eljárás- Egy- és többváltozós logisztikai regressziót hajtottunk végre.

Eredmények- Az alacsony nátrium- vagy káliumtartalmú étrenddel etetett macskák, vagy a vizelet savasságának maximalizálása céljából megnövekedett CaOx urolitok kialakulásának kockázata, de csökkent a MAP urolitok kialakulásának kockázata. Ezen túlmenően, a legalacsonyabb tartalommal összehasonlítva, a legmagasabb nedvesség- vagy fehérjetartalmú étrendek és mérsékelt magnézium-, foszfor- vagy kalciumtartalmú étrendek csökkent CaOx-urolitképződés kockázatával jártak. Ezzel szemben a mérsékelt zsír- vagy szénhidráttartalmú étrendek a CaOx urolith képződésének fokozott kockázatával jártak. A legmagasabb magnézium-, foszfor-, kalcium-, klorid- vagy rosttartalommal és mérsékelt fehérjetartalommal rendelkező étrendekhez a MAP urolitképződésének fokozott kockázata társult. Másrészt a legmagasabb zsírtartalmú étrendekhez a MAP urolith képződésének csökkent kockázata társult.

Következtetések és klinikai relevancia- Az eredmények azt sugallják, hogy a magasabb fehérje-, nátrium-, kálium-, nedvesség-, kalcium-, foszfor- és magnéziumtartalmat tartalmazó, csökkent vizelet savanyító potenciállal rendelkező étrendek minimalizálhatják a macskák CaOx-urolitjainak képződését. A magasabb zsírtartalmat és alacsonyabb fehérje- és káliumtartalmat tartalmazó, megnövekedett vizelet savanyító képességű étrendek minimalizálhatják a MAP urolitok képződését. (J Am Vet Med Assoc 2001; 219: 1228–1237)