Társulás az elhízás és a szülői testsúly állapota között gyermekeknél és serdülőknél

Maryam Bahreynian

1 A nem fertőző betegségek megelőzésével foglalkozó kutatóintézet, Gyermeknövekedés és Fejlődés Kutatóközpont, Iszfahani Orvostudományi Egyetem, Gyermekgyógyászati Tanszék, Iszfahán, Irán

Mostafa Qorbani

2 Nem fertőző betegségek kutatóközpontja, Alborz Orvostudományi Egyetem, Karaj, Irán

3 Krónikus Betegségkutató Központ, Endokrinológiai és Metabolizmus Népesedéstudományi Intézet, Teheráni Orvostudományi Egyetem, Teherán, Irán

Bita Moradi Khaniabadi

Mohammad Esmaeil Motlagh

4 Gyermekgyógyászati Klinika, Ahvaz Jundishapur Orvostudományi Egyetem, Ahvaz, Irán

Omid Safari

2 Nem fertőző betegségek kutatóközpontja, Alborz Orvostudományi Egyetem, Karaj, Irán

Hamid Asayesh

5 Orvosi Sürgősségi Osztály, Qom Orvostudományi Egyetem, Qom, Irán

Roya Kelishadi

Absztrakt

Célkitűzés:

Ennek a tanulmánynak a célja a gyermekek és szüleik testtömeg-indexe (BMI) közötti kapcsolat felmérése az iráni népesség országos reprezentatív mintájában.

Mód:

Ezt a keresztmetszeti országos vizsgálatot 2011-2012-ben végezték Irán 30 tartományában élő 6-18 éves diákok és szüleik. Szocio-demográfiai információkat gyűjtöttek. A gyermekek/serdülők BMI-értékeit az Egészségügyi Világszervezet referenciagörbéi alapján kategorizálták. A szülői és a hallgatói súlyállapot közötti összefüggést ordinális regressziós modellekkel vizsgáltuk, miután a potenciális zavarókra kiigazítottuk.

Eredmények:

Összességében 23043 gyermek és serdülő vett részt ebben a vizsgálatban (50,7% fiú, 73,4% városi státusz). Az alanyok átlagos életkora 12,55 ± 3,31 év volt. A szülők és a gyermekek/serdülők átlagos BMI-értéke 27,0 ± 4,57, illetve 18,8 ± 4,4 kg/m2 volt. A zavarókhoz való igazodás után a túlsúly és/vagy az elhízás mindkét nemnél tanulóknál szignifikánsan összefügg a szülők túlsúlyával és/vagy elhízással. Azokban a diákokban, akiknek elhízott szülei voltak, az elhízás esélye (OR) a fiúknál 2,79 volt [OR = 2,79; 95% -os konfidencia intervallum (CI) = 2,44-3,20] és 3,46 a lányoknál (OR = 3,46; 95% CI = 3,03-3,94), összehasonlítva normál testsúlyú szülőkkel rendelkező társaikkal. A túlsúlyos szülőkkel rendelkező fiúk 1,7-szer nagyobbak voltak, mint normál testsúlyú szülőkkel (OR = 1,70; 95% CI = 1,15-1,92). Hasonlóképpen, a túlsúlyos szülőkkel rendelkező lányok túlsúlyosak voltak a normál testsúlyú szülőkhöz képest (OR = 2,00; 95% CI = 1,77-2,25).

Következtetés:

Eredményeink rámutatnak a megosztott családi környezet fontosságára, mint a gyermekkori elhízás járványának többtényezős hozzájárulására, valamint a családközpontú prevenciós programok végrehajtásának szükségességére.

Ami már ismert ebben a témában?

A szülők súlya az elhízás egyik előrejelzője gyermekeknél és serdülőknél. Összefüggés van a szülő testtömeg-indexe és a gyermek születési súlya között.

Amit ez a tanulmány kiegészít?

Az elhízott szülőkkel rendelkező családok gyermekeinek szignifikánsan nagyobb volt az elhízás kockázata, mint a normál testsúlyú szülőkkel. A túlsúly és/vagy elhízás mindkét nem gyermekében szignifikánsan összefüggött a szülők túlsúlyával és/vagy elhízásával.

BEVEZETÉS

A túlsúly és az elhízás gyermekkorban általában felnőttkorra vezethető vissza. Számos szövődményhez kapcsolódnak, és növelik a morbiditás és a halálozás kockázatát a későbbi életben (1).

A túlsúly és az elhízás gyakorisága mind a fejlett, mind a fejlődő országokban növekszik (2). A túlsúly/elhízás prevalenciája megduplázódott, és megháromszorozódott az óvodás és az általános iskolás korú gyermekeknél (3). A fejlődő társadalmak közül Kelet-Európában és a Közel-Keleten fordul elő leginkább a gyermekkori túlsúly (4).

A Közel-Keleten a túlsúly és/vagy az elhízás gyakoriságát dokumentálták Kuvaitban (5) és Katarban (6) élő serdülőknél. Számos fejlődő országban, például Iránban növekszik a túlsúly és/vagy az elhízás gyakorisága gyermekeknél és serdülőknél (7). Korábbi országos vizsgálatunkban az általános és a hasi elhízás prevalenciája 6-18 éves iráni diákokban 11,89% (a fiúk 13,58% -a lányok 10,15% -a) és 19,12% (a fiúk 20,41% -a lányok 17,79% -a ), illetve (8).

A túlsúly/elhízás többtényezõs rendellenesség, és két különbözõ eredetbõl fakad, nevezetesen genetikai és környezeti tényezõkbõl. A genetikai fogékonyság és a környezeti tényezők relatív hozzájárulása az elhízás kialakulásához azonban nem egyértelmű (9). Számos korábbi tanulmány kimutatta, hogy a gyermekkori és serdülőkori túlsúly és elhízás nyilvánvaló családi aggregációhoz kapcsolódik, a genetikai és környezeti hatások komplex kölcsönhatásának eredményeként (10,11).

Az elmúlt évtizedekben számos tanulmány kimutatta az összefüggést a szülői testtömeg-index (BMI) és a gyermek születési súlya között (12). Ezenkívül a vizsgálatok azt mutatják, hogy a szülői BMI nagyobb hatással van a súlygyarapodás súlyosságára gyermekkoruktól serdülőkorig (13).

A szülői testsúly fontos előrejelzője az elhízás kialakulásának a gyermekeknél és serdülőknél. Kevés tanulmány áll rendelkezésre a szülő és a gyermek elhízása közötti összefüggésről (14). Jelen tanulmány célja a szülői BMI viszonya a túlsúlyhoz és az elhízáshoz gyermekeknél/serdülőknél az iráni népesség országos reprezentatív mintájában.

MÓD

A felnőttkori nem fertőző betegségek gyermekkori és serdülőkori felügyeletét és megelőzését célzó IV-tanulmányt Irán 30 tartományának vidéki és városi régióiban hajtották végre 2011-2012-ben. A tanulmány módszertanát részletesen közzétették (15). Röviden: a tanulókat többlépcsős, klaszteres véletlenszerű mintavételi módszerrel választották ki az általános, közép- és középiskolákból. A rétegzést az iskolák szintje (általános, középiskola és középiskola) és a lakóhely (városi, vidéki) szerint végezték. A teljes gyermek/serdülő minta nagyságát úgy számoltuk, hogy 25000 hallgató (48 klaszter, 10 diák minden tartományban) és 23043 diák vett részt a felmérésben.

Képzett egészségügyi szakemberek kalibrált műszerekkel végezték a fizikális vizsgálatot szabványos protokollok szerint. Ezeket a szakembereket az egyes tartományok egészségügyi rendszerében dolgozó egészségügyi dolgozók közül választották ki (tartományonként egy személy, összesen 30 szakember), és részt vettek egy 3 napos oktatási műhelyen az antropometriai indexek szabványos protokollok szerinti méréséről.

Asztal 1

A túlsúly/elhízás prevalenciája 15,1%, illetve 65,6% volt a diákok és a szülők körében. Az átlagos (SD) BMI 18,81 ± 4,43 és 27,0 ± 4,57 kg/m 2 volt a gyermekek/serdülők, illetve a szülők esetében. Összességében a gyermekek/serdülők 5,0% -át kövérnek, 10,1% -át túlsúlyosnak és 5,0% -át alulsúlyosnak sorolták. Összefüggés mutatkozott a gyermekek/serdülők súlya és a szülői súly állapota között (p A 2. táblázat a gyermekek/serdülők asszociációjának és elhízásának, valamint a szülői testsúlynak a többváltozós regressziós modelljét mutatja be, a lehetséges zavarókra korrigálva. Az elemzéseket nemek szerint rétegeztük. Az elhízás aránya magas volt a szülők körében. Az 1-2. modellekben a gyermekkori és/vagy serdülőkori elhízás mindkét nemnél szignifikánsan összefüggött a szülői elhízással, miután a zavarókhoz igazodott. A szülők túlsúlya növelte az elhízás esélyét a gyermekek és serdülők körében, és erős összefüggéseket találtak. a túlsúlyos és elhízott szülők és utódaik súlya között (p Ebbeling CB, Pawlak DB, Ludwig DS. Gyermekkori elhízás: közegészségügyi válság, józan ész gyógyítása. Lancet. 2002; 360: 473–482. [PubMed] [Google Scholar ]