TEJES ZABMAG (Avena sativa)

Latin: Avena sativa

Mit csinál: A tejes zabmag édes ízű, tápláló és nyugtató. Ha kimerült, visszaadja az idegrendszer erejét és energiáját. Használható a dohány és a drog iránti vágy csökkentésére is.

BIZTONSÁGI KÉRDÉSEK: egyik sem ismert

KEZDŐ ADAGOLÁS:
• Tinktúra (1: 2): 20-40 csepp naponta háromszor-négyszer

A tejes zabmag enyhe, de megbízható gyógymód az egész idegrendszer megerősítésére hosszan tartó stressz után. A magot akkor szüretelik, amikor tejszerűvé válik. A termelőknek minden nap addig kell szorítaniuk a magokat, amíg a tejes gyümölcslé ki nem folyik, ami csak 5-8 napig fordul elő. Miután összegyűjtötte, a levet azonnal tinktúrává kell alakítani. Ideges gyengeség, stressz, gyenge idegi erő, szorongás, depresszió és az ezzel járó kimerültség, valamint általános fáradtság kezelésére alkalmazzák (Felter, 1922). A tejes zabmag legfőbb erénye, hogy az egyébként nagyon érzékeny betegek rendkívül tolerálhatók, akiknek nehézségeik vannak elviselni az erősebb tonikus gyógynövényekkel történő kezelést. Úgy tűnik, hogy azonnali hatást vált ki (akkor szükséges, ha a betegek rendkívüli szorongást és idegességet mutatnak), valamint hosszú távon erősítő hatással bír.

Gyakran kombinálom a scullcap-tal, amelynek erősebb nyugtató hatása van. Jó alternatívák a Herb Pharm által készített „Avena-Scullcap vegyület”, valamint a Herbalist és az Alchemist által készített „Phytocalm formula”. Ezek a képletek sok beteget láttak át súlyos stresszes időszakokban, és sokuknak segítettek elkerülni az erősebb nyugati gyógyszerek igénybevételét. Biztonságos mindenki számára, még csecsemők számára is.

David Winston gyógynövénygyógyász, aki mesés magán gyógynövénykönyvtárat tart fenn, beszámol arról, hogy a tejszerű zabmagot az eklektikus orvosok széles körben alkalmazták, és említést tett arról, hogy talált egy röpiratot, amely részletesen leírta annak felhasználását a morfin-függőség kezelésében még az 1880-as években. Az európai gyógynövénygyógyászok hagyományosan az ópiumfüggőség kezelésére is használták (Jack, 1971). Számos tanulmány szolgál arra, hogy legalább részben alátámasztja a gyógynövény hasznosságát az addikciókontrollban, beleértve annak hatékonyságát, mint a dohányzásról való leszokás támogatását. Bár az eddigi kutatások ritkák, az általam látott klinikai eredmények továbbra is lenyűgözőek.

• Egy placebo-kontrollos vizsgálatban a kutatók friss érett zabnövény-kivonatot adtak a dohányzóknak. Megállapították, hogy az extrakt lényegesen jobban csökkenti a cigarettahasználatot, mint a placebo (Anand, 1971).

• Egy másik tanulmányban a zabmag tinktúrája almasavval és almalével négy hétig 67% -kal csökkentette a cigarettafogyasztást (Raffalt és Andersen, 1975).

• Kémiai vizsgálatok kimutatták, hogy a tej hozzáadása a tejes zabmaghoz jelentős hatékonyságvesztést okoz. A vízkivonatok nem voltak szignifikánsan hatékonyabbak, mint a placebók a függőségek kezelésére való képesség vizsgálatában (Gabrynowicz 1974, Bye et al., 1974)

• A friss zabnövények és a zabmagok gyógyászatilag elkészített friss alkoholos kivonatai nikotin- és morfin-antagonistaként hatnak (Connor et al., 1975).

• Ezenkívül a tíz férfi krónikus ópiumfüggő csoportból napi háromszor 2 ml-es adagot (kb. 30 csepp) zab-tinktúrát szedve hatan adták fel az ópiumot súlyos elvonási tünetek nélkül. Három-19 hónapos követési időszak alatt a hat sikeres résztvevő képes volt maradni az ópiumtól (Anand, 1971).