Tejtermék, kalcium és D-vitamin bevitele terhesség alatt, sípoló légzés és ekcéma csecsemőknél

Absztrakt

Jelen prospektív tanulmány összefüggést vizsgált a tejtermékek, a kalcium és a D-vitamin terhesség alatti anyai fogyasztása, valamint a 16-24 hónapos csecsemők sípoló és ekcéma kockázata között.

Az alanyok 763 japán anya-gyermek pár voltak. Az anyák terhesség alatti bevitelének adatait étrenddel kapcsolatos kérdőív segítségével értékelték. A sípolás és az ekcéma tünetei a gyermekkori asztma és allergia nemzetközi tanulmányának kritériumain alapultak.

A terhesség alatt az összes tejtermék, tej, sajt és kalcium magasabb anyai bevitele szignifikánsan összefüggött az infantilis sípolás kockázatának csökkenésével, de az ekcémával nem (az extrém kvartilisek közötti korrigált OR-k (95% CI) 0,45 (0,25−0,79), 0,50 ( 0,28−0,87), 0,51 (0,31–0,85), illetve 0,57 (0,32–0,99). Amikor az anya terhesség alatti D-vitamin-fogyasztását két csoportba sorolták, a 25. percentilis határpontját használva, azoknál a gyermekeknél, akiknek anyja ≥4,309 μg · nap –1 -et fogyasztott, szignifikánsan csökkent a sípolás és az ekcéma kockázata (kiigazított legkülső régiók (95%) CI) 0,64 (0,43−0,97), illetve 0,63 (0,41−0,98) volt).

A terhesség alatt a joghurton kívüli magasabb kalcium- és tejtermékek fogyasztása csökkentheti az infantilis sípolás kockázatát. A terhesség alatti nagyobb D-vitamin bevitel védelmet jelenthet a gyermekkori sípolás és ekcéma ellen.

Kalcium
tejtermék
ekcéma
terhesség
D-vitamin
zihálás

A tejtermékek asztma, sípoló légzés és/vagy ekcéma kapcsolatának epidemiológiai vizsgálata vegyes eredményeket hozott 1–8. Egyes tanulmányok védelmi kapcsolatot találtak a tejelő táplálékbevitel és az ilyen állapotok tünetei között 1–3, míg mások 4–7 kapcsolatról számoltak be. Csak egy keresztmetszeti tanulmány fiatal ausztrál felnőtteknél mutatott szignifikáns pozitív összefüggést a tejen kívüli tejtermékek bevitele és az asztma prevalenciája között 8.

A méhen belüli expozíció szerepe az allergiás rendellenességek kialakulásában felkeltette érdeklődését. Egy németországi születési kohorszvizsgálat nem mutatott összefüggést az anya terhesség alatti tej-, joghurt- vagy sajtfogyasztása és az orvos által diagnosztizált ekcéma kockázata között a 2 évesnél fiatalabb gyermekeknél. Egy hollandiai születési kohorszvizsgálatban az anyai tejfogyasztás ( átlagos tej- és tejtermékfogyasztás) a terhesség alatt nem volt összefüggésben a gyermekkori sípolás kockázatával az élet első 8 évében. 10. Az anya terhesség alatti D-vitamin-bevitele és a visszatérő sípolás kockázata között szignifikáns inverz expozíció-válasz kapcsolat áll fenn ekcémát találtak 3 éves gyermekeknél az Egyesült Államokban 11. Egy prospektív tanulmány az Egyesült Királyságban kimutatta, hogy a terhesség alatti magasabb anyai D-vitamin-fogyasztás szignifikánsan összefügg a sípolás kockázatának csökkenésével az 5 éves gyermekeknél, míg egy ilyen fordított összefüggés nem figyelték meg a 2 éves korú gyermekeknél. 12. A D-vitamin születés előtti hiánya befolyásolhatja a magzati tüdő és az immunrendszer fejlődését 13. A tejtermékek gazdag kalciumforrást jelentenek. Tudomásunk szerint egyetlen epidemiológiai vizsgálat sem vizsgálta az anya terhesség alatti kalciumbevitelének és a gyermekkori allergiás rendellenességek kockázatának összefüggését.

Ebben a vizsgálatban megvizsgáltuk a tejtermékek, a kalcium és a D-vitamin anyai terhesség alatti fogyasztása, valamint a sípolás és az ekcéma kockázata közötti összefüggést a 16–24 hónapos japán gyermekeknél, az oszakai anyák és gyermekek egészségügyi vizsgálatának adatai alapján ( OMCHS).

MÓD

Vizsgálati populáció

Az OMCHS egy prospektív kohorszvizsgálat. Az OMCHS részleteit máshol írták le. A kiinduláskor vemhes nőstényeket toboroztunk. Neyagawa City (Japán) egyike a japán metropolisz Oszakai prefektúra 43 településének. A Neyagawa City 3639 alkalmas alanya közül 627 (17,2%) nő vett részt az OMCHS-ben 2001 novembere és 2003 márciusa között. A minta méretének növelése érdekében a Neyagawa City-n kívüli más településeken élő terhes nőstényeket is toborozták. Nyolc terhes nő, akik Neyagawa város szomszédságában éltek, és 2002 augusztusát megelőzően egy szülészeti klinikán értesültek az OMCHS-ról, maguk döntöttek úgy, hogy részt vesznek az OMCHS-ben. Ezenkívül 77 olyan résztvevő volt, aki 2002 augusztusától 2003 márciusáig hat másik település közegészségügyi ápolóitól kapott magyarázatot az OMCHS-ról. 2002 októberétől 2003 márciusáig 290 résztvevőt toboroztak egy másik kórház egyetemi kórházából és három szülészeti kórházból.

Végül az 1.002 nő a terhesség 5. és 39. hete között írásban teljes körűen megalapozott beleegyezését adta, és kitöltötte az alapfelmérést. Az 1002 nő közül 867 anya-gyermek pár vett részt a második felmérésben a szülés után 2–9 hónapig. A 867 anya-gyermek pár közül 763 vett részt a harmadik felmérésben a szülést követő 16–24 hónapban, és bekerült a jelen elemzésbe. Az OMCHS-t az Oszakai Városi Egyetem Orvostudományi Karának etikai bizottsága hagyta jóvá.

Mérések

Az OMCHS kiindulási értékelése két önállóan kitöltött kérdőívet tartalmazott. Ezenkívül egy önadagoló kérdőívet használtak mind a második, mind a harmadik felmérésben. A résztvevők az egyes felmérések idején elküldték a megválaszolt kérdőíveket az adatkezelő központnak. A kutató szakemberek telefonos interjúval egészítették ki a hiányzó vagy logikátlan adatokat.

A kiindulási állapotban az egyik önadagolt kérdőív egy félig kvantitatív, átfogó étrend-előzetes kérdőív volt (DHQ), amely az előző, 16., 16. hónap étkezési szokásait értékelte. Becslések az ételek napi beviteléről (összesen 150 tétel), az energia- és A kiválasztott tápanyagokat a DHQ 15, 16 ad hoc számítógépes algoritmusának felhasználásával számoltuk, a japán élelmiszeripari összetétel standard táblázatai alapján, 17, 18. A tejtermékek teljes bevitelét a tej, a joghurt és a sajt összegének tekintettük. Az étrend-kiegészítőkre vonatkozó információkat nem használták, mert csak kevés résztvevő használta a kalcium (5,5%) és a multivitamin (4,2%) kiegészítőket hetente legalább egyszer. 92 31–69 éves nőstény validációs vizsgálata szerint a Pearson-féle korrelációs együtthatók a DHQ és a 16 napos súlyú étrendi rekordok között 0,51 volt a kalcium és 0,47 a D-vitamin esetében (nem publikált adatok). Az elemzésekhez a maradék módszerrel energiával kiigazított bevitelt használtuk 19.

A kiindulási második kérdőív az anyai életkorról, a terhességről, a családi jövedelemről, az anyai és apai végzettségről, az asztma, az atópiás ekcéma és az allergiás nátha anyai és apai kórtörténetéről, valamint az étrend változásairól volt szó az előző 1 hónapban. Apai vagy anyai anamnézisben szereplő asztma, atópiás ekcéma vagy allergiás nátha pozitívnak minősült, ha az adott szülőt ezen allergiás rendellenességek bármelyikével kezelték gyógyszerekkel valamikor az alapszintű felmérés megkezdése előtt.

A második felmérés önállóan kitöltött kérdőíve információkat gyűjtött a csecsemő neméről, születési súlyáról, születési dátumáról, az idősebb testvérek számáról, az anyák terhesség alatti dohányzásáról és a háztartásban való dohányzásról. A harmadik felmérés önállóan kitöltött kérdőíve kérdéseket tartalmazott a szoptatás időtartamáról hónapokban, valamint a sípolás és az ekcéma tüneteiről a Nemzetközi Gyermekkori Asztma és Allergiák Gyermekkorában (ISAAC) I., 20., 21. fázisú kérdőív alapján. az anya „igennel” válaszolt a következő kérdésre: „Gyermeke sípolt vagy sípolt-e a mellkasában az elmúlt 12 hónapban?”. Ekcéma esetén igenlő válaszokra volt szükség a következő három kérdésre: „Volt-e valaha gyermekének viszkető kiütése, amely legalább 6 hónapig jött és ment?”, „Volt-e gyermekének bármikor ilyen viszkető kiütése az elmúlt 12 évben hónapok?" és "Ez a viszkető kiütés bármikor érintette-e a következő helyek egyikét: a könyök redőit, a térd mögött, a bokák előtt, a fenék alatt, vagy a nyak, a fül vagy a szem körül?".

Statisztikai analízis

A vizsgált táplálkozási tényezők bevitelét kvartilis pontokon kategorizálták a 763 alanyon belüli megoszlás alapján. Anyai életkor, terhesség a kiinduláskor, lakossági önkormányzat kiinduláskor, családi jövedelem, anyai és apai végzettség, anyai és apai kórtörténet, asztma, atópiás ekcéma és allergiás nátha, az anyai étrend változásai az előző 1 hónapban, a szezon, amikor a kiindulási adatokat gyűjtötték, anyai dohányzás terhesség alatt, idősebb testvérek, nem, születési súly, háztartási dohányzás ugyanabban a szobában, szoptatás időtartama és életkora a harmadik felmérés során a priori potenciális zavaró tényezőként kerültek kiválasztásra.

Logisztikai regresszióanalízissel végeztük a nyers OR-ek becslését és azok 95% -os CI-értékét a sípoló és ekcéma esetében a vizsgált étrendi bevitel minden egyes kategóriájához képest, összehasonlítva a legalacsonyabb beviteli kategóriával. Többszörös logisztikai regressziós elemzést alkalmaztunk az esetleges zavaró tényezők kiigazításához. Az asszociációs trendet egy logisztikai regressziós modell segítségével értékeltük, amely egymást követő egész számokat (1–4) rendelt az expozíciós változók kvartilisaihoz. Az összes számítást a SAS szoftvercsomag 9.1 verziójával hajtottuk végre (SAS Institute, Inc., Cary, NC, USA).

EREDMÉNYEK

A harmadik felmérésben a sípoló légzés és az ekcéma prevalenciája az ISAAC kritériumok alapján 22,1%, illetve 18,6% volt 763 csecsemő között. A csecsemők körülbelül 75% -a 6 hónapig vagy tovább szoptatott (1. táblázat). Az előző 1 hónapban az étrend enyhe vagy jelentős változásáról 551 anya számolt be a gravidarum hányinger (n = 453), az anya és a magzat egészsége (n = 89) és egyéb okok (n = 9) miatt. Az anya napi átlagos energiafogyasztása és az összes tejtermék, a kalcium és a D-vitamin energiával kiigazított bevitele terhesség alatt 7628,6 kJ, 168,8 g, 542,3 mg és 6,2 μg volt (2. táblázat).

763 szülő-gyermek pár kiválasztott jellemzőinek megoszlása

A tejtermékek, a kalcium és a D-vitamin napi bevitelének megoszlása a kiinduláskor 763 vemhes nőnél

Zihálás és ekcéma 763 16–24 hónapos gyermeknél az anya tejtermékek, kalcium és D-vitamin bevitelének kvartilisével terhesség alatt

Az összes tejtermék, tej, joghurt, sajt és kalcium terhesség alatti anyai bevitele nem volt mérhető módon összefüggésben az ekcéma kockázatával az utódokban. Fordított J alakú összefüggés volt az anyai terhesség alatti D-vitamin bevitel és az ekcéma kockázata között a gyermekeknél, bár a második és a harmadik kvartilishez igazított OR-k határvonalbeli jelentőségűek.

Az összes tejtermék, kalcium és D-vitamin anyai bevitelének Pearson-féle korrelációs együtthatói a kiválasztott étrendi változók anyai fogyasztásával

VITA

Legjobb tudomásunk szerint a jelenlegi születési kohorsz-tanulmány az első, amely megállapítja, hogy a teljes tejtermékek, a tej, különösen a teljes zsírtartalmú tej, a sajt és a kalcium anyai bevitele terhesség alatt függetlenül összefügg a sípolás kockázatával az éves csecsemőknél 16–24 hónap, bár ilyen fordított összefüggést az anyai joghurt bevitelével nem figyeltek meg. Másrészt nem észleltek anyagi összefüggéseket a teljes tejtermékek, a tej, a joghurt, a sajt és a kalcium terhesség alatti anyai fogyasztása és az utódok ekcémájának kockázata között. Azoknál a gyermekeknél, akiknek anyja napi 4,309 μg vagy több D-vitamint fogyasztott terhesség alatt, jelentősen csökkent a sípolás és az ekcéma kockázata, ami inkább monotonikus tendenciára, mint küszöbhatásra utal. Ez egy nem nyugati populációban végzett első tanulmány, amelyben megvizsgálták az anya D-vitamin bevitelének kapcsolatát az utódok allergiás rendellenességeivel.

Jelen tanulmány módszertani erősségekkel bír. A vizsgálati alanyok homogének voltak ugyanolyan lakóhellyel rendelkeznek. Átfogó információkat foglaltunk bele a lehetséges zavaró tényezőkről. A leendő tervezés valószínűleg csökkentette a visszahívási torzítás lehetőségét. A sípolás és az ekcéma definíciója az ISAAC-kérdéseken alapult, bár az ISAAC-kérdések validálási tesztjeit nem hajtották végre japán csecsemőknél. Az orvosi nyilvántartások áttekintésével nem próbálták megállapítani a kimenetel állapotát. Ezenkívül a vizsgált eredményeket 16 és 24 hónap közötti változó életkorban mértük, és emellett a csecsemőkori sípolás hosszú távon nem jó előrejelzője az asztmának. Ezek a hátrányok torzíthatják a megfigyelt hatások nagyságát a null felé.