Tej és táplálkozás

  • Jelentős változásoknak lehetünk tanúi a globális élelmiszer- és táplálkozási környezetben, amelyek közül néhány nagyon pozitív, mások azonban mély aggodalmakat okoznak.
  • Az éhezés és az alultápláltság továbbra is világszerte kérdés. 870 millió ember tartósan alultáplált. Közel 1 milliárd ember nem képes teljesíteni minimális energiaigényét, 2 milliárd pedig mikroelem-hiányban szenved. A legnagyobb kockázatnak kitett népességi szegmensek között vannak kisgyermekek, terhes és szoptató nők, szegények, betegek és idősek.
  • A tej és a tejtermékek fontos kalcium-, magnézium-, szelén-, riboflavin-, B12-vitamin- és pantoténsav-források lehetnek. Röviden, a növekvő tejtermékfogyasztás fontos táplálkozási előnyökkel járhat a fejlődő és fejlett országok lakosságának nagy része számára.
  • A legtöbb ország legalább egy adag tejet vagy tejterméket javasol naponta; néhány, legfeljebb négy adag minden nap. Sajnos a fogyasztási adatok megerősítik, hogy a tejtermékek bevitele nem felel meg az ajánlásoknak.
  • A tejtermékek az egészséges testsúly és a csontok egészségének megőrzésével járnak. A számos betegség és állapot, köztük az oszteoporózis, a magas vérnyomás, a vastagbélrák, a metabolikus szindróma és a 2-es típusú cukorbetegség csökkent kockázatával járó társulások továbbra is bizonyítékokat mutatnak.
  • A jó egészség a jó táplálkozástól függ. A jó táplálkozás viszont a mezőgazdaságtól függ, hogy kiegyensúlyozott étrendet biztosítson-e az élelmiszerek számára, amely kielégíti az energiaigényeket és az alapvető tápanyagokat, például fehérjét, vitaminokat és ásványi anyagokat. E cél elérése érdekében a mezőgazdaság, az ipar, az egyetemek és a kormányzat érdekeltjeinek együtt kell működniük a gyakorlati, fenntartható beavatkozások azonosításában a globális népesség egészségének és jólétének megőrzése érdekében - most és a jövőben is.

Annak ellenére, hogy az élelmiszer-aktivista csoportok alkalmanként felhívták a kizárólag növényi étrendet az egészség és a fenntarthatóság jegyében, világszerte csak kevés tanulmány kezdte vizsgálni az étrendi szokásoknak a természeti erőforrások felhasználására gyakorolt ​​hatásait és a környezeti hatásokat. Az értékeléshez az élelmiszerek környezeti hatásaira vonatkozó, átfogóan kiértékelt standardizált adatokra van szükség a különböző táplálkozási szokások hatása. Jelenleg nem lehet megalapozott döntéseket hozni az optimális étkezési szokásokról integrált nézőpontból, vagyis a táplálék-megfelelőségről és a környezeti fenntarthatóságról.

táplálkozás

Az élelmiszer-hulladék (emberi fogyasztásra szánt ehető anyagok) kezelését sokan gyors győzelemnek tartják. A FAO becslése szerint az élelmiszerek világszerte akár 30% -át is pazarolják vagy mielőtt eljutna a fogyasztóhoz (a gazdaságban, szállítás vagy feldolgozás során), vagy a vásárlást követően. Az alacsony jövedelmű lakosság körében a tejtermék-fogyasztás növelésének talán legnagyobb akadálya az áruk. A többi állati eredetű élelmiszerhez hasonlóan a tejtermékek is drága energiaforrásnak számítanak a gabonafélékhez képest.

Amint a világ népessége folyamatosan növekszik, még fontosabbá válik tápanyagokban gazdag élelmiszerek biztosítása az egészség érdekében oly módon, hogy az foglalkozzon az egyének, a közösségek és a bolygó egészségével. A „jobb táplálkozásnak” egyaránt foglalkoznia kell a tápanyagok minőségével, amelyek forrástól függően változnak (állat és növény), valamint a legkülönbözőbb élelmiszerekből származó tápanyagok mennyiségével. Ezeknek az élelmiszereknek a gyártását és forgalmazását úgy kell végrehajtani, hogy közben csökkentsék a környezeti hatásokat, és növeljék a hozzáférést és a megfizethetőséget. A fent említett többféle „szűrő” alkalmazásával a tejet és a tejtermékeket támogatni kell az egészséges táplálkozási szokások szerves részeként. Ezek az ételek:

  • Táplálkozási szempontból előnyös
  • Környezetileg fenntartható
  • Gazdaságilag megvalósítható
  • Kulturális szempontból elfogadható

A tejágazat-fejlesztési programok kiemelik a tej és a tejtermékek döntő szerepét az emberek étrendjében világszerte. Az előnyök változatosak voltak, de magukban foglalják a termékek széles választékának magas tápértékét; gazdasági növekedés a munkahelyek és a jövedelem révén; a fenntartható gyakorlatokat előmozdító kutatási és oktatási erőfeszítések révén a környezetvédelem. Hivatkozások és további információk a tejtermékek fenntartható táplálkozásban betöltött szerepéről a www.idfdairynutrition.org oldalon találhatók

Fő információforrás: ‘Milk and Dairy Products in Human Nutrition’, FAO, 2013