Szoptatás és jóindulatú emlőbetegség

Kutatási cikk

  • Teljes cikk
  • Ábrák és adatok
  • Hivatkozások
  • Idézetek
  • Metrikák
  • Újranyomtatások és engedélyek
  • PDF

Absztrakt

A jóindulatú mellbetegség (BBD) nagyon gyakori a termékeny korú nők körében, de összefüggése a mell reproduktív funkciójával továbbra sem tisztázott. Vizsgálatunk célja a BBD és a szoptatás kapcsolatának vizsgálata volt. Összegyűjtöttünk adatokat 105 BBD-s és 98 kontrollos nőről, összpontosítva reproduktív kórtörténetükre és szoptatásukra. Az adatokat R (2.12.1 változat) alapján elemeztük o 2004; Fitzgibbons és mtsai. 1998; Sarnelli és Squartini 1991). A leggyakoribb jóindulatú mellbetegség (BBD) a fibroadenoma (FA) (Dent és Cant 1989), amely a termékeny korban rendellenes növekedésen megy keresztül, főleg az ösztrogén-expozíció miatt, amelyet az életkor, a paritás és a hormonális állapot befolyásol (Anderson et al. 1982).

cikk

A mell tapintható tömege és az emlőfájdalom a BBD-ben szenvedő nők leggyakrabban jelentett tünetei, amelyek néha befolyásolják életminőségüket.

A mell modern képalkotásával és a tűbiopsziák széleskörű alkalmazásával a betegek többségében a BBD diagnózisa műtét nélkül is elvégezhető.

A BBD kifejezés olyan elváltozások heterogén csoportját foglalja magában, amelyek széles körű tüneteket mutathatnak fel, vagy véletlenszerű mikroszkópos leletekként mutathatók ki. A jóindulatú emlő elváltozások előfordulása az élet második évtizedében kezd növekedni, és a 4. és az 5. évtizedben tetőzik, szemben a rosszindulatú betegségekkel, amelyeknél a menopauza után az incidencia továbbra is növekszik, bár kevésbé gyors ütemben (Kabat et al. 2010; Shaaban és mtsai 2002; Pfeifer és mtsai 1999; Fitzgibbons és mtsai 1998; Morrow 1992; London és mtsai 1992; McDivitt és mtsai 1992; Sarnelli és Squartini 1991; Kelsey és Gammon 1990).

Ismeretes, hogy a szoptatás és a terhesség védelmet nyújt a rosszindulatú mellbetegség ellen, és a BBD kockázati tényezői (Ma és mtsai 2010; Minami és mtsai 1998). Az irodalomban nem tisztázott, hogy van-e összefüggés a szoptatás és annak időtartama között a BBD-vel. Ezenkívül csak kevés információ áll rendelkezésünkre a BBD etiológiájáról és a nők reproduktív funkciójával való összefüggésről, annak ellenére, hogy a fiatal női populációban nagy a előfordulása. Vizsgálatunk célja a BBD és a szoptatás közötti lehetséges összefüggés vizsgálata.

Anyagok és metódusok

A tanulmány sorozata olyan nőkből állt, akik 2008-ban a Sebészeti Osztályunkon a szenológiai ambuláns intézethez érkeztek, és egy véletlenszerű kontrollcsoportból álló nőkből, akik a Szülészeti és Nőgyógyászati ​​Klinikánkon 2008-ban születtek. Ez a tanulmány a nyilatkozat szerint készült. Helsinkiben és belső felülvizsgálati testület jóváhagyásával.

A nőket az ambuláns rendelőintézetünkbe utalták, mellkasi fájdalomra, kényelmetlenségre vagy esetleges klinikai leletekre panaszkodva. 355 BBD-diagnózissal rendelkező nő közül úgy döntöttünk, hogy azokba a termékeny korba eső, 40 évesnél fiatalabbakat is beszámítjuk, akiknél a BBD szövettani diagnózisa vagy a megerősített BI-RADS 1-2 (legalább kétszer) szerepel. Megállapítottuk ezeket a kiválasztási kritériumokat a rosszindulatú patológiák esetleges befogadásának minimalizálása érdekében. Összesen 105 BBD és 98 kontroll állt rendelkezésre az adatok elemzéséhez.

Információk a reproduktív kórtörténetről (életkor a menarche-nál, az életkor az első születéskor, az életkor az utolsó születéskor, az abortusz története, paritás, a laktáció története az utolsó és az előző gyermekek esetében); kórtörténet (jóindulatú emlőbetegségek és nőgyógyászati ​​megbetegedések és az emlőrák családi kórtörténete); és egyéb információkat (pl. életkor, BMI, fogamzásgátló vagy bármilyen más hormonterápia) telefonos interjú, rutin járóbeteg-látogatások vagy a BBD által érintett nők klinikai aktáival való konzultáció útján gyűjtöttünk. A kontroll csoportban a következő információkat gyűjtöttük össze: életkor, paritás, szoptatás és időtartama.

A BBD által érintett nőket paritásuk alapján két fő kategóriába csoportosították (nullipara és non-nullipara). Ezután a szoptató nők nem nullipáros csoportját két alcsoportra osztottuk a szoptatás időtartama alapján. Különösen a kumulatív szoptatás időtartamának (a 20 hónapnak megfelelő) 3. kvartilisét és a gyermekenkénti szoptatás időtartamának 3. kvartilisét vettük figyelembe (azaz 13 hónap).

A mell méretét 1 és 8 közötti skálán értékeltük: 1 = 65 cm; 2 = 70 cm; 3 = 75 cm; 4 = 80 cm; 5 = 85 cm; 6 = 90 cm; 7 = 95 cm és 8 = 100 cm. A nőgyógyászati ​​életkort tekintettük a kronológiai életkor és a menarche életkora közötti különbségnek. A gyulladásos emlőbetegségek kategóriájába csak azokat a nőket soroltuk be, akiket a következő okok miatt irányítottak a sebész tanácsadóhoz: akut tőgygyulladás; granulomatous mastitis; idegen testreakciók és visszatérő szub-areoláris tályog. Az egyéb BBD kategóriában a következő eseteket csoportosítottuk: izolált ciszták; diabéteszes rostos mastopathia; lipoma és adenoma. A BBD-ket a korábban beszámoltuk szerint definiáltuk (Guray és Sahin 2006).

Az adatokat R (2.12.1 változat) elemezte, figyelembe véve o 2-teszt vagy Fisher pontos tesztje, kategorikus változók esetén. Egyváltozós lineáris regresszióanalízist, valamint egyváltozós és többváltozós logisztikus regressziót is végeztünk.

Eredmények

Bevontunk 105, 40 évnél fiatalabb, BBD által érintett nőt és 98 BBD nélküli kontrollt, és beszámoltunk a BBD által érintett populáció jellemzőiről (I. táblázat). A nők átlagos életkora 31,5 év volt (± 6,1); a menarche életkora 13,0 év (± 1,5); nőgyógyászati ​​életkor 18,4 év (± 6,4) (I. táblázat). A kontroll csoportban az átlagéletkor 32,3 év volt (± 4,5), és nem figyeltünk meg szignifikáns különbséget a BBD csoporthoz képest (o = NS).