Tejtermékek és rákkockázatok Észak-Svédországban

Cikkek

Teljes cikk
Ábrák és adatok
Hivatkozások
Idézetek
Metrikák
Engedélyezés
Újranyomtatások és engedélyek
PDF

Absztrakt

A tejtermékek rákban betöltött szerepe nem egyértelmű. Az erjesztett tej, a nem erjesztett tej, a sajt és a vaj fogyasztását értékeltük félig kvantitatív élelmiszer-gyakorisági kérdőívek alapján becsülve a mell-, prosztata-, vastagbél-, dohányzás- és elhízással összefüggő rákok várható kockázatával kapcsolatban 101 235 alanyban, beleértve a 12 552 rákos esetet, a népességalapú Észak-Svédország Egészségügyi és Betegségkutatásában. A legtöbb elemzés (n = 20) renderelt null eredmény. Férfiaknál megfigyeltük a megnövekedett prosztatarák kockázatát a magas sajtfogyasztók körében (kockázati arány (HR) a legmagasabb és legalacsonyabb kvintilis (Q5 – Q1), 1,11; 95% CI, 0,97–1,27; P trend = 0,013). Nőknél a nagy sajtfogyasztóknál csökkent a teljes rák kockázata (HR Q5 – Q1, 0,95; 95% CI, 0,88–1,04; P trend = 0,039), dohányzással kapcsolatos (HR Q5 – Q1, 0,84; 95% CI, 0,72–0,97; P trend ≤ 0,001), és vastagbélrákok (HR Q5 – Q1, 0,82; 95% CI, 0,63–1,07; P trend = 0,048). A vaj nőknél gyengén csökkentette az elhízással összefüggő rák kockázatát (HR Q5 – Q1, 0,91; 95% CI, 0,81–1,02; P trend = 0,049). Az erjesztett tejnél a HR-ek nulla alatt voltak, de egyértelmű lineáris összefüggések nélkül. Összefoglalva: ez a tanulmány nem támasztja alá az erjesztett tej, a nem erjesztett tej, a sajt és a vaj étrendben rejlő jelentős káros vagy jótékony hatásait a rák kockázatának szempontjából.

Bevezetés

A rák jelentős közegészségügyi fenyegetést jelent, a világon a morbiditás várható növekedése párhuzamosan a jóléti fejlődéssel és a népesség elöregedésével. Becslések szerint 2030-ig évente több mint 20 millió új rákos beteget diagnosztizálnak (1). Következésképpen várhatóan még a szerény kockázati tényezők változása is jelentős hatással lesz az általános előfordulásra, kihatással van a közegészségügyre. A táplálkozás kulcsszerepet játszik a rák kialakulásában és növekedésében (2). Számos rákot megelőzhetnek az étrend módosításai, például a vörös hús elkerülése és a növényi eredetű élelmiszerek fogyasztásának növelése (3). A lakto-vegetáriánusok és mások, akik nem akarják a vörös húst kizárólag növényi eredetű fehérjeforrásokkal, például babgal helyettesíteni, vonzó alternatívát találhatnak a tejtermékeknek. Annak értékelése érdekében, hogy ez az élelmiszer-rendszer milyen hatással lehet a rák kockázatára, a tejtermékek rák kialakulásában betöltött szerepének további tisztázására van szükség.

Az elsősorban tehéntej alapú tejtermékeket világszerte széles körben fogyasztják, és az élelmiszerek és italok széles választékát képviselik, fehérjék, zsírok, ásványi anyagok, egyéb bioaktív vegyületek és mikrobiota arányában. A rák szempontjából néhány ilyen vegyület specifikus érdeklődésre számot tart, beleértve az inzulinszerű növekedési faktort (IGF), a kalciumot, a laktoferrint, a D-vitamint, a tejsavat termelő baktériumokat és a tejipari lipideket.

A tanulmány célja négy tejtermék-kategória bevitelének vizsgálata volt a rákos megbetegedések kockázatának összefüggésében, beleértve a specifikus rákos helyeket, valamint a dohányzással és elhízással összefüggő rákot egy olyan populációban, amely nagy toleranciát mutat a nem erjesztett tejtermékekkel szemben. Észak-Svédország népességalapú kohorszaiban prospektív módon gyűjtöttünk adatokat 105 891 alanyról, köztük 12 552 rákos esetről.

Anyagok és metódusok

Tanulmányterv és tantárgyak

Ez a leendő kohorszvizsgálat az Észak-Svédország Diet adatbázisából származik (NSDD; https://www.umu.se/en/biobank-research-unit/research/nsdd—northern-sweden-diet-database/basic-information/), amely az Észak-Svédország Egészségügyi és Betegségvizsgálati kohorszainak (NSHDS) kiindulási jellemzőit és finomított étrendi adatait tartalmazza, amelyeket másutt részletesen leírtak (33). A változók részletes listája a honlapon érhető el (Az NSDD változók és DTA listája, https://www.umu.se/globalassets/organisation/fakulteter/medfak/enheten-for-biobanksforskning/uttag/list-of-variables- nsdd-190325.docx). Az alanyokat az 1980-as évek közepén kezdeményezett két kohorsz, a Västerbotteni Intervenciós Program (VIP) és az Észak-Svédország A szív- és érrendszeri megbetegedések trendjeinek és meghatározóinak monitorozása (MONICA) projekt keretében toborozzák. A VIP középpontjában Västerbotten áll, Svédország második legészakibb megyéje. A 40-, 50- és 60 éves korú lakosokat egészségügyi vizsgálatra hívják elsődleges egészségügyi központjukba. 1995-ig a 30 éveseket is meghívták. A MONICA (http://www.org.umu.se/monica) Svédország teljes sarkvidéki régiójának, vagyis a két legészakibb megyének, Västerbotten és Norrbotten lakosainak részét képezi. 1986 óta minden negyedik vagy ötödik évben mintavételi alkalomra 2000–2500, 25–75 éves embert vesznek fel véletlenszerű mintába.

A VIP és a MONICA egészségügyi szűréseinek szerkezete nagyon hasonló, ideértve az egészségre és az életkörülményekre vonatkozó kiterjedt kérdőív megválaszolását, valamint az étkezési gyakorisági kérdőívet (FFQ). A magasságot, a súlyt, a vérnyomást, a vér lipidprofilt és a vércukorszintet legalább 4 órás, általában 8 órás éhgyomorra, és a szájon át történő glükózterhelés után ismét mérjük (34). Opcionálisan és a legtöbb esetben az alanyok vérmintát is adnak a biobank kutatásához. Idővel a részvételi arány 48–67% volt a VIP-ben és 63–81% a MONICA-ban. A VIP-ben látszólag alacsonyabb részvételi arány azt tükrözi, hogy a jelölő a teljes támogatható népességet képviseli, de mindet nem hívták meg pénzügyi és időbeli okokból (34). Az NSHDS-ben a rák aránya nagyon hasonlít az északi-sarkvidéki Svédország általános népességéhez (35), és korlátozott bizonyíték áll rendelkezésre a jövedelem, az életkor és a munkanélküliség szelekciós elfogultságára vonatkozóan (36, 37), ami reprezentatív népességalapú kohorszra utal.

Jelen tanulmányhoz kiválasztottuk az első mintavételi eseményt az NSDD-ben az 1986-os (január 1.) és 2016. (december 31.) időszakban, amelynek eredményeként 120 061 potenciális alany.

A megfigyelések az első mintavételi alkalmon alapultak az ismételt intézkedéseket alkalmazó alanyok esetében, és kizárták, ha: i. Az ételbevitel nyilvántartása hiányos volt, azaz ≥10% hiányzó adat és/vagy hiányzó adag jelzés, extrém táplálékfogyasztási szint (a legmagasabb és a legalacsonyabb) 1%) (38), és a szélsőséges energiafogyasztás (legalacsonyabb 1% és> 5000 kCal) és ii) valószínűtlen magasság (210 cm) vagy súly (tejtermékek és rákkockázat Észak-Svédországban)