Teljesítménynövelő kábítószerek - A nem szteroid kábítószer-használat áttekintése

A teljesítménynövelő gyógyszereket (PED) általában versenyképes, profi és olimpiai sportolók használják. Becslések szerint Amerikában legalább 3 millió PED-felhasználó van, ami a PED használatát olyan skálán helyezi el, mint a gyakran előforduló betegségek, például az 1-es típusú cukorbetegség és a HIV. 1 A PED-nek számos tág kategóriája létezik, beleértve a szteroidokat és a nem szteroidokat is. A sürgősségi osztályra PED-visszaéléssel jelentkező páciensnél az anamnézis és a fizikai vizsga kritikus fontosságú a beteg betegség etiológiájának azonosításában, mert a legtöbb PED-teszt eredménye nem lesz elérhető a sürgősségi osztály vezetésének irányításához. Bár nem gyakori, a sürgősségi osztály szolgáltatójának fel kell készülnie e szokatlan toxidromák azonosítására és kezelésére. A betegtörténet különösen nagy kihívást jelenthet ebben a populációban, mivel vonakodnak elismerni PED-használatukat. Ez az áttekintés néhány nem szteroid opciót tartalmaz, amelyeket az amatőr és a szakmai státuszú sportolók és súlyemelők általában használnak.

gyógyszerek

Serkentők
A sportolók stimulánsokat alkalmaznak az észlelt előnyök, például a megnövekedett energia, állóképesség, izomerő és zsírvesztés miatt. Az egyik stimuláns, az efedrin, a noradrenalin felszabadulásának fokozásával, valamint az alfa és béta receptorok stimulálásával hat a központi idegrendszerre. Ezeknek a hatásoknak köszönhetően fokozza a perifériás érszűkületet, ami megnövekedett vérnyomáshoz vezet. Emellett növeli a pulzusszámot és a szívteljesítményt is. Az efedrin javíthatja a kognitív és fizikai teljesítőképességet, 2 valamint szorongást, magas vagy ingerlést okozhat az emberekben. 3 Az efedrint dekongesztáns tulajdonságai és hörgő simaizomlazító hatása miatt orvosilag használják asztma és allergia esetén. A visszaélés egyéb stimulánsai közé tartozik a szinefrin és a koffein.

Bemutatás. Az efedrin szerkezete hasonló a metamfetaminhoz, és szimpatomimetikus toxidrommal hevesen jelen lehet. Az efedrin hatása azonban sokkal kevésbé hatékony és hosszabb hatású, mint az amfetaminok. Az efedrin mellékhatásai közé tartozik a szorongás, remegés, pszichózis, ingerlékenység, fejfájás és szédülés. A túladagolás zavart, hallucinációkat, görcsöket és légzési nehézségeket is okozhat. A túladagolás legsúlyosabb lehetséges jelei és tünetei a gyors, szabálytalan szívverés és a jelentősen megemelkedett vérnyomás. Legalább egy dokumentált akut miokardiális infarktus van egy fiatal, szívkockázati tényezők nélküli betegben, aki efedrin terméket szedett. 4 Egy másik tanulmány egy olyan betegről számolt be, aki krónikusan efedrint alkalmazott és tüdőödéma, pangásos szívelégtelenség és miokardiális nekrózis alakult ki. Öt évvel az efedrin abbahagyása után a beteg tünetmentes volt, és javult a korábban csökkent bal kamrai ejekciós frakció. 5 A mellékhatásokat dokumentálták, ha az efedrát napi 32 mg-nál nagyobb adagokban szedik. 6.

A szinefrin növeli az anyagcserét és az energiafelhasználást, 7 de nem vezet súlycsökkenéshez. 8 Az emberre gyakorolt ​​káros hatások vizsgálata kimutatta, hogy a szinefrin nem változtatta meg szignifikánsan a szérum kémiai összetételét, a vizeletvizsgálatot, a vérsejtek számát, a vérnyomást, a pulzusszámot vagy az EKG adatait. 7 Van egy tanulmány, amely arról számolt be, hogy egy szinephrinből, koffeinből és guaranából álló gyógynövény-kiegészítőt szedő páciens fejfájással és 234/130 vérnyomással jelentkezett a sürgősségi osztályon. A szerzők a Naranjo nemkívánatos gyógyszerreakció valószínűségi skáláját használták arra a következtetésre, hogy a káros gyógyszerreakció a valószínű oka. 9.

A koffein egy metilxantin, amely enyhe stimuláló és hörgőtágító hatású gyógyszerészeti osztály, a guarana pedig egy koffeint tartalmazó gyógynövény. A koffein egyik fontos megkülönböztetése, hogy nem adrenerg stimuláns, sokkal inkább az adenozin receptorokra hat, ami gátolja az álmosságot. A sürgősségi osztály szolgáltatójának szempontjából a koffein továbbra is hasonlóan jelenik meg, mint más stimulánsok, és hasonlóan kezelik.

Diagnózis. A diagnózis elsősorban klinikai. Az efedrin és a szinefrin hasonló kémiai felépítésük miatt pozitív amfetamin-eredményt okozhat a vizelet-gyógyszer képernyőjén. 10 Különösen az efedrin és a szinefrin tesztelése nem áll rendelkezésre rutinszerűen az ED-ben.

Kezelés. Általában a stimulánssal vagy szimpatomimetikus toxidrommal küzdő betegeket benzodiazepinekkel kell kezelni. Görcsrohamban szenvedő betegeknél a benzodiazepinek továbbra is a választott gyógyszerek. Általában a benzodiazepin adagolását titrálni kell az életjelek és a mentális állapot stabilizálása érdekében. Ritka, kritikus esetekben fontolóra kell venni 5 mg IV vagy 100 mg po-fentolamin-szulfátot, és életveszélyes hyperpyrexia esetén a dexametazon adható. Korai konzultáció ajánlott orvos toxikológussal és/vagy mérgező központtal (1-800-222-1222), amikor ezeket a betegeket kezelik.

BÉTA 2 AGONISZTUSOK
Míg a béta 2 agonisták jól dokumentáltan alkalmazhatók az asztma és a COPD kezelésében, ezen szerekkel visszaélni is lehet. A béta agonisták olyan előnyöket mutattak a sportolók számára, mint például a vázizomzat fehérjeforgalmának megnövekedése az ellenállási edzés után 11 és a sovány testtömeg növekedése. 12.

Bemutatás. A béta 2 agonisták mellékhatásai közé tartozik a remegés, szorongás és szívdobogás. A remegés korrelált a hypokalemiával, ezért ajánlott a kálium értékelése és korrigálása. 13.

Diagnózis. A diagnózis elsősorban klinikai. Ezeket az anyagokat ELISA-val detektálják a vizeletben, bár a béta-agonisták tesztelése a legtöbb sürgősségi osztályon nem áll rendelkezésre.

Kezelés. Benzodiazepinek és béta-blokkolók alkalmazhatók a túladagolás tüneteinek kezelésére akut körülmények között, ha a pulzus és a vérnyomás elviseli azt. Korai konzultáció ajánlott orvos toxikológussal és/vagy mérgező központtal (1-800-222-1222), amikor ezeket a betegeket kezelik.

MELDÓNIUM
A meldónium egy olyan anyag, amelyet a sportolók használnak, mert bebizonyosodott, hogy javítja a testtűrést 14 és az edzés utáni rehabilitációt. A meldónium úgy hat, hogy a GBB hidroxiláz gátlásával befolyásolja az L-karnitin metabolizmusát. Ez megnövekedett ATP-generációt, megnövekedett glükóz-fogyasztást eredményez, és megvédi a mitokondriumokat a szabad zsírsav-túlterheléstől. A meldónium jótékony hatással van a memóriára és az ideggyulladásra is. Patkányvizsgálatok során kimutatták, hogy csökkenti a glikált hemoglobint, növeli a glükóz toleranciát és véd a szív ischaemia ellen. A meldóniumot egyes európai országokban stabil angina, másokban hörghurut vagy asztma kezelésére engedélyezték.

Bemutatás. A meldónium mellékhatásai nincsenek jól leírva, és nincs egyértelmű klinikai toxidrom. A gyógyszercímkén felsorolt ​​két mellékhatás a tachycardia és a vércukorszint csökkentése. 16.

Diagnózis. A diagnózis elsősorban a kórelőzményen alapul, mivel nincsenek egyértelmű klinikai vagy laboratóriumi mutatók. A legtöbb sürgősségi osztályon a meldónium vizsgálata nem áll rendelkezésre.

Kezelés. A meldóniumnak nincs ismert ellenszere. A tachycardia benzodiazepinekkel és sebességszabályozó szerekkel kezelhető, míg a vércukorszint glükagon vagy szénhidrátban gazdag ételekkel és italokkal kezelhető. Korai konzultáció ajánlott orvos-toxikológussal és/vagy mérgező központtal (1-800-222-1222), amikor ezeket a betegeket kezelik.

KREATIN
A kreatint már régóta használják a sportolók és a súlyemelők, mert rövid időn belül növeli az erőt és az erőt a nagy intenzitású gyakorlatoknál, és növeli a sovány testtömeget is. 17 A kreatin vény nélkül kapható és legális szer, de az olyan sportolók visszaélnek vele, akik az ajánlott adagnál nagyobb mennyiséget vesznek igénybe, vagy hosszabb ideig. A rövid távú kreatin-kiegészítés növeli a foszfokreatin vérszintjét, amelyet a magas energiaigényű sejtek ATP-termelésének növelésére használnak. 18.

Bemutatás. A kreatin néhány mellékhatása ozmotikus hatásának köszönhető, amely csökkenti a vizelet mennyiségét és vizeletretenciót okoz. Ez megnövelheti az izomgörcsök, a hővel összefüggő betegségek és a kiszáradás kockázatát. 19 Az egyik súlyosabb mellékhatás közé tartozik a rekesz szindróma fokozott kockázata ozmotikus hatásai miatt. Akut hepatotoxicitásról is beszámoltak olyan betegeknél, akik az ajánlott dózisnál magasabb kreatint szedtek. A kreatin standard adagja nincs, de az irodalomban 0,07 g/testtömeg-kg javasolt. 20

Diagnózis. A diagnózis elsősorban klinikai. Az orvosnak különösen figyelnie kell a vesefunkcióra, a májműködésre és az elektrolit-zavarokra, és alapos mozgásszervi vizsgálatot kell végeznie. A kreatin tesztelése az ED-ben általában nem elérhető.

Kezelés. A kreatin túladagolásának nincs ellenszere. Az anyag káros hatásai tüneti úton kezelhetők. Ha aggodalomra ad okot a vizeletretenció, akkor a húgyhólyag-átvizsgálást és az egyenes katéterezést el kell végezni a jelzések szerint. Kreatin túladagolás gyanúja esetén ellenőrizni kell az elektrolitokat és a májprofilt. Hepatotoxicitás esetén a fő kezelés a kreatin használatának leállítása. A májban metabolizálódó gyógyszerek alkalmazásakor is körültekintően kell eljárni. Korai konzultáció ajánlott orvos-toxikológussal és/vagy mérgező központtal (1-800-222-1222), amikor ezeket a betegeket kezelik.

GAMMA-HIDROXIBUTIRÁT (GHB)
A GHB teljesítménynövelő okokból használható, mert úgy gondolják, hogy javítja az edzés teljesítményét és az izomtömeget. Bizonyítékok támasztják alá, hogy a GHB az alvás kezdete nélkül növeli a növekedési hormon koncentrációját. A GHB a GABA-B receptorhoz kötődve CNS depressziót okoz. 22.

Bemutatás. A GHB túladagolásában vagy bántalmazásában szenvedő betegek tipikusan központi idegrendszeri és légzési depresszióval jelentkeznek a sürgősségi osztályon. A GHB egyéb mellékhatásai lehetnek rohamok, hipotenzió, amnézia, agresszivitás, hipotónia, hallucinációk és szédülés.

Diagnózis. A GHB a használat után hónapokig kimutatható a hajban, de sürgősségi osztály céljaira a vizeletben a bevételtől számított 12 órán belül kimutatható. 23

Kezelés. A GHB számára nem áll rendelkezésre visszafordító szer. A GHB-toxicitású betegeket szorosan figyelni kell, és tüneti módon kell kezelni őket. Néhány GHB mámoros betegnek mechanikus lélegeztetésre vagy vazopresszorokra lehet szüksége a légzési és kardiovaszkuláris depresszió súlyosságától függően. A betegek 4-6 órán belül felépülhetnek, miközben a sürgősségi osztályon vannak. Korai konzultáció ajánlott orvos toxikológussal és/vagy mérgező központtal (1-800-222-1222), amikor ezeket a betegeket kezelik.

KALCIUM CSATORNA BLOKKOLÓK és BÉTA BLOKKOLÓK
A kalciumcsatorna-blokkolókat (CCB) és a béta-blokkolókat (BB) visszaélhetik azok a sportolók, akik olyan sportokban vesznek részt, ahol a lassú pulzus előnyös, például íjászatban.

Bemutatás. Mind a CCB-k, mind a BB-k EKG-változásokat okozhatnak, például QT-megnyúlást, első fokú AV blokkot és köteg elágazási blokkot. A CCB-k enyhe mellékhatásai közé tartozik a perifériás ödéma és az emelkedett vércukorszint. A túladagolás sokkhoz, akut vesekárosodáshoz vezethet, és ritkán jelentettek halálesetet a CCB túladagolása miatt. 24, 25 A BB-k gyakori mellékhatásai közé tartozik a hörgőgörcs, a nehézlégzés, a hasmenés, az émelygés, a bradycardia, a hipotenzió, a szexuális diszfunkció, a hipoglikémia és a hypokalemia. A rohamok a béta-blokkoló toxicitás másik, súlyosabb káros hatása.

Diagnózis. A diagnózis elsősorban klinikai. A CCB-k és BB-k tesztelése általában nem áll rendelkezésre az ED-ben.

KANNABINOIDOK

A kannabisz jól dokumentált szabadidős használatra alkalmas, de a sportolók az anyagot teljesítménynövelőként is használhatják a fájdalom és a szorongás csökkentésére. Ezenkívül a kannabisz növeli az összpontosítást és a kockázatvállalási hajlandóságot, ami előnyös lehet bizonyos sportágakban. 15 tanulmány egyik áttekintése azonban azt találta, hogy ez nem javítja az erő vagy az aerob testmozgás toleranciáját. 27 A kannabinoidok CB1 és CB2 receptor agonistaként működnek, amelyek megtalálhatók az agyban, illetve a perifériás szövetekben. 28.

Bemutatás. A kannabinoidok mellékhatásai közé tartozik a szív- és légzési depresszió, valamint a figyelem zavara, szorongás, pánik és memóriazavar. Az egyik gyakori bemutatás a ciklikus hányás szindróma vagy a kannabisz-hiperémézis szindróma. Az ebben a betegségben szenvedő betegeknél kevesebb mint 1 héten át akut hányás jelentkezik. A kannabisz másik mellékhatása az akut pszichózis. Egyéb súlyos mellékhatások jelentkezhetnek, ha a marihuánát összekeverik vagy összekötik más veszélyesebb gyógyszerekkel.

Diagnózis. A diagnózis gyakran klinikai jellegű, és laboratóriumi vizsgálatok nem szükségesek. A kannabinoidok hatóanyaga, a THC többféleképpen is kimutatható - mérhető verejtékben, vizeletben, vérben, hajban és szájüregben. A sürgősségi osztályon a kannabisz vizeletben tesztelhető. Fontos, hogy a sürgősségi orvos vegye figyelembe a szintetikus kannabinoidokat vagy más visszaélésekkel összekötött kannabinoidokat.

Kezelés. A kannabisz-mérgezés kezelése támogató. Ha a betegek hánytak, IV-folyadékokkal, elektrolit-helyettesítéssel és az antiemetikumokkal kezelhetők. A kannabisz-hiperemézis szindrómában szenvedő betegek számára a forró fürdők terápiás előnyöket mutattak, és több alátámasztó bizonyítékuk van, mint a gyógyszeres antiemetikumok. A kannabiszmérgezésnek nincs ellenszere.

Diuretika (maszkensek)
A sportolók maszkolószereket használhatnak annak érdekében, hogy elkerüljék a PED használat észlelését. A leggyakoribb maszkolószer vizelethajtó. A vizelethajtó típusától függően különböző mechanizmusok léteznek, de minden vizelethajtó hígítja a vizeletet a vizelet vízveszteségének növelésével. Ez előnyös a PED-et használó sportolók számára, mert a híg vizelet a tiltott anyag alacsonyabb koncentrációjához vezet. Ideális esetben a sportoló számára az illegális anyag koncentrációját nem észlelik, vagy a hígítás eredményeként a törvényi határérték alatt lesz. Egyes sportágakban a diurézis előnyös lehet a fogyáshoz, például a birkózásnál vagy a vegyes harcművészeteknél.

Bemutatás. A vízhajtókkal való visszaélés hipotenzióhoz és elektrolit-egyensúlyhiányhoz vezethet, mint például hipomagnémia, hipokalémia, hiperglikémia és hiperurikémia, ami köszvényhez vezethet.

A legsúlyosabban a vizelethajtó bántalmazása súlyos hyponatremiához, központi pontine mielinolízishez és vesekárosodáshoz vezethet. 29.

Diagnózis. A diagnózis elsősorban klinikai. A vizelethajtókat a vizelettel lehet tesztelni, bár ez a teszt az ED-ben nem általánosan elérhető.

Kezelés. Nincs antidotum, és a diuretikus toxicitást tüneti módon kell kezelni. Ha a betegek aggódnak a diuretikus toxicitás miatt, akkor a vérnyomást, a szérum elektrolitokat és az EKG-t szorosan ellenőrizni kell. Ha a nátrium kóros, akkor azt lassan korrigálni kell, a cél nátriumváltozással legfeljebb 6-8 mEq 24 órán belül.

Következtetés
A sportolók számára a klasszikusan figyelembe vett androgén hormonokon túl sokféle PED lehetőség áll rendelkezésre. Ezeknek a sürgősségi osztályon megjelenő betegeknek az előfordulási gyakoriságát nem megfelelően tanulmányozták, de valószínűleg ritka. Előfordulhat azonban, hogy a betegek nem önként jelentkeznek a bántalmazó szerekkel, és a klinikai toxidromák kihívást jelenthetnek a nem együttműködő betegek diagnosztizálásában és kezelésében. Sok esetben előfordulhat, hogy a sürgősségi orvos a bemutatáskor nem ismeri a visszaélés gyógyszerét. Ez az áttekintés a nem-szteroid teljesítménynövelő, visszaélésszerű gyógyszerek néhány ismertetését szolgálja, amelyek a sürgősségi osztály számára jelenthetnek, valamint a diagnózis és kezelés lehetséges kihívásai. Általában ezeknek a betegeknek a kezelésénél korai konzultáció javasolt egy toxikológussal és/vagy mérgező központtal (1-800-222-1222).