Tojásfogyasztás és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata férfiaknál és nőknél

Luc Djoussé

1 öregedési osztály, Orvostudományi Osztály, Brigham és Női Kórház, Harvard Medical School, Boston, Massachusetts

J. Michael Gaziano

1 öregedési osztály, Orvostudományi Osztály, Brigham és Női Kórház, Harvard Medical School, Boston, Massachusetts

2 Preventív Orvostudományi Osztály, Orvostudományi Osztály, Brigham és Női Kórház, Harvard Medical School, Boston, Massachusetts

3 Massachusettsi Veterán Járványügyi és Kutatási Információs Központ (MAVERIC), Boston Veterans Affairs Healthcare System, Jamaica Plain, Massachusetts

Julie E. Buring

1 öregedési osztály, Orvostudományi Osztály, Brigham és Női Kórház, Harvard Medical School, Boston, Massachusetts

2 Preventív Orvostudományi Osztály, Orvostudományi Osztály, Brigham és Női Kórház, Harvard Medical School, Boston, Massachusetts

4 Ambuláns Gondozási és Megelőzési Osztály, Harvard Medical School, Boston, Massachusetts

5 Járványügyi Osztály, Harvard Közegészségügyi Iskola, Boston, Massachusetts

I-Min Lee

2 Preventív Orvostudományi Osztály, Orvostudományi Osztály, Brigham és Női Kórház, Harvard Medical School, Boston, Massachusetts

5 Járványügyi Osztály, Harvard Közegészségügyi Iskola, Boston, Massachusetts

Az olvasók mindaddig használhatják ezt a cikket, amíg a művet megfelelően idézik, a felhasználás oktatási célokra szolgál, és nem haszonszerzés céljából, és a munka nem változik. További részletek: http://creativecommons.org/licenses/by-nc-nd/3.0/.

Társított adatok

Absztrakt

CÉLKITŰZÉS—Mivel korlátozott és következetlen eredményekről számoltak be az étrendi koleszterin vagy a tojásfogyasztás és az éhomi glükóz közötti összefüggésről, egyetlen korábbi tanulmány sem vizsgálta a tojásfogyasztás és a 2-es típusú cukorbetegség összefüggését. Ez a projekt két nagy leendő kohorszban igyekezett megvizsgálni a tojásbevitel és a 2-es típusú cukorbetegség kockázata közötti összefüggést.

KUTATÁSI TERVEZÉS ÉS MÓDSZEREK—Ebben a prospektív vizsgálatban két befejezett randomizált vizsgálat adatait használtuk fel: 20 703 férfit az Orvosok Egészségügyi I. tanulmányából (1982–2007) és 36 295 nőt a Nőegészségügyi vizsgálatból (1992–2007). A tojásfogyasztást kérdőívek segítségével állapítottuk meg, és a Cox arányos veszély modelljét alkalmaztuk a 2-es típusú cukorbetegség relatív kockázatainak becslésére.

EREDMÉNYEK- A férfiak 20,0, a nőknél 11,7 év átlagos követése alatt 1921 férfinak és 2112 nőnek alakult ki 2-es típusú cukorbetegség. A tojásfogyasztás nélkül a multivariábilis korrigált kockázati arány a 2-es típusú cukorbetegségben 1,09 (95% CI 0,87–1,37), 1,09 (0,88–1,34), 1,18 (0,95–1,45), 1,46 (1,14–1,86) és 1,58 (1,25) –2,01) 2 fogyasztás esetén, dohányzás (soha, korábbi és jelenlegi dohányosok), alkoholfogyasztás (0, 1–3 ital/hó, 1–6 ital/hét, ≥1 ital/nap), fizikai aktivitás (erőteljes) A 0. gyakorlat, az 1. táblázat bemutatja a vizsgálatban résztvevők kiindulási jellemzőit: A petesejtek gyakori fogyasztása magasabb BMI-vel, a jelenlegi dohányzás nagyobb arányával, a magas vérnyomás magasabb prevalenciájával és a hiperkoleszterinémia alacsonyabb prevalenciájával társult. idősebb kor és több alkoholfogyasztás a férfiaknál és nagyobb energiafogyasztás, valamint a telített és transz-zsírsavak bevitele, valamint az étrendi koleszterin nőknél.

Asztal 1

20 703 férfi és 36 295 nő kiindulási jellemzői a tojásfogyasztás szerint

Az adatok átlag ± SD vagy%.

3. táblázat

A cukorbetegség kockázati arányai az elterjedt hiperkoleszterinémia és a tojásfogyasztás szerint

Férfi nő Normál koleszterin Magas vagy kezelt koleszterin Normál koleszterin Magas vagy kezelt koleszterin

Heti tojásfogyasztás
0	1.0	1.0	1.0	1.0
2), dohányzás (soha, korábbi és jelenlegi dohányzók), alkoholfogyasztás (nincs, 1-3 ital/hó, 1-6 ital/hét és ≥1 ital/nap), erőteljes testmozgás (0, 2), dohányzás (soha, korábbi és jelenlegi dohányzók), alkoholfogyasztás (nincs, 1-3 ital/hó, 1-6 ital/hét és ≥1 ital/nap), testmozgás (heti kilokalória kvintilisei), vörös húsbevitel ( A 2. túlsúlyos vagy elhízott alanyok korlátozott szénhidráttartalmú étrenddel folytatott fenti vizsgálatának utánzása (11) nem változtatta meg ezeket a megállapításokat.Az előfeltevés szerint, hogy megfigyelt eredményeinket a tojásban található étrendi koleszterin vezérelte, az egyik lehetséges magyarázat a a tojásfogyasztás és a glükóz metabolizmus közötti összefüggésről közölt adatok az étrendi koleszterinre adott egyéni válasz nagy változékonysága lehet (14,15,23). Mivel az étrendi koleszterinről kimutatták, hogy növeli a plazma koleszterinszintjét a hiperlevelekben (2,12,24), semmiféle hatást nem dokumentáltak a hiporválaszolók körében (12–14), másodszor pedig a petesejt hatásának hiánya az elhízott vagy túlsúlyos alanyok éhomi glükózszintjének összegzése az egyetlen emberi randomizált vizsgálatban (11) a petesejtek eltérő fiziológiai hatásait vonhatja maga után a túlsúlyos vagy túlsúlyos vagy túlsúlyos egyéneknél. A férfiak és a nők éhomi glükózra vonatkozó ismételt adatainak hiánya a jelen tanulmányban megakadályozta, hogy tovább vizsgáljuk az adipozitás, a tojásfogyasztás és az éhomi glükóz közötti összefüggést.

Összességében elmondható, hogy a jelenlegi vizsgálatban a napi tojásfogyasztás által megfigyelt megnövekedett 2-es típusú cukorbetegség kockázata felveti a nem kívánt egészségügyi hatások lehetőségét a magas petefogyasztási arány mellett, és segíthet megmagyarázni a korábban jelentett CHD-kockázat megnövekedett kockázatát, amely a 2-es típusú egyénekre korlátozódott cukorbetegség az Egészségügyi Szakmai Követési Tanulmányban (6), az Ápolók Egészségügyi Tanulmányában (6), valamint a PHS I korábbi kiadványunkban, amely a gyakori petesejtek fokozott halálozási kockázatát (és a CHD és a stroke fokozott kockázatát sugallja) mutatja be 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő alanyok fogyasztása (7). Lehetséges, hogy a gyakori tojásfogyasztás fokozhatja a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát azáltal, hogy károsítja a glükóz anyagcserét és az inzulinrezisztenciát. Az alapul szolgáló fiziológiai mechanizmusok jövőbeni vizsgálata indokolt.

Az étkezési koleszterin mellett a tojások más fontos tápanyagokat is tartalmaznak, amelyekről kimutatták, hogy növelik (azaz telített zsír és koleszterin [4,5,25]) vagy csökkentik (azaz többszörösen telítetlen zsír [4]) a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Lehetséges, hogy ezeknek az összetevőknek az egyes hozzájárulása, amely nemcsak a tojásból, hanem más élelmiszerekből származik, szerepet játszhat a tojásfogyasztás nettó hatásának meghatározásában. Sajnos, amint azt fentebb megjegyeztük, egyik kohorszban sem volt ismételt adatunk az éhomi glükózról, az éhomi inzulinról és a glükóz metabolizmusának egyéb biomarkereiről, hogy átfogóan megvizsgálhassuk azokat a lehetséges fiziológiai mechanizmusokat, amelyek révén a tojásfogyasztás befolyásolhatja a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát kohorszunkban. Azonban azoknál a nőknél, ahol az étrendi koleszterinnel kapcsolatos adatok álltak rendelkezésünkre, az asszociáció gyengült az étrendi koleszterin további kiigazítása után. Ez arra utal, hogy a tojásbevitel és a cukorbetegség közötti megfigyelt összefüggés részben magyarázható a tojás koleszterintartalmával. Ezzel szemben a telített zsír nem társult a 2-es típusú cukorbetegséghez, és az ehhez való igazodás nem gyengítette az eredményeket.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy adataink összhangban vannak a tojás napi fogyasztásának a 2-es típusú cukorbetegség kockázatára gyakorolt lehetséges káros hatásaival mind a férfiak, mind a nők körében. Mivel ebben a populációban a tojásfogyasztás mediánja (férfiaknál és nőknél hetente egy tojás) olyan tartományba esett, amely nem jár a 2-es típusú cukorbetegség fokozott kockázatával, a tojásfogyasztás csökkentésére vonatkozó táplálkozási tanácsok olyan egyéneket célozhatnak meg, akik napi egy vagy több tojást fogyasztanak ha ezeket a megállapításokat más vizsgálatok is megerősítik. Tekintettel a 2-es típusú cukorbetegség társadalmi terheire, ezen megállapítások megerősítése más populációkban és a lehetséges mögöttes biológiai mechanizmusok feltárása indokolt.