Tojásfogyasztás és emberi kardio-anyagcsere-egészség a cukorbetegségben szenvedő és anélkül

Absztrakt

Az étrendi koleszterin- és/vagy tojásbevitelre vonatkozó irányelvek mind az általános lakosság, mind a szív- és érrendszeri megbetegedések nagyobb kockázatának kitett személyek számára (például a 2-es típusú diabetes mellitusban (T2DM) szenvedők) országonként eltérőek, sőt az ország különböző szakosodott társadalmai esetében . Ezen iránymutatások közötti eltérés legalább részben összefügg a tojások lakosságra és a T2DM-ben szenvedőkre gyakorolt hatásaival kapcsolatos ellentmondásos bizonyítékokkal. Ez az áttekintés foglalkozik a petesejtek hatásával a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) kockázatára mind az epidemiológiai kutatások, mind az ellenőrzött prospektív vizsgálatok során, kardio-metabolikus betegségben szenvedő és nem szenvedő embereknél. Azt is megvizsgálja, hogy a tojások milyen táplálkozási tulajdonságokkal rendelkeznek, és hogy vajon kínálhatnak-e védelmet a krónikus betegségek ellen. A bizonyítékok azt sugallják, hogy az ajánlottnál több tojást tartalmazó étrend (legalábbis néhány országban) biztonságosan alkalmazható az egészséges étrend részeként mind a lakosság, mind azok számára, akiknek nagy a szív- és érrendszeri betegség kockázata, illetve akiknek megállapított szívkoszorúér-betegségük van és a T2DM-esek. Összefoglalva, a lakosság táplálkozási irányelveinek középpontjában az a megközelítés áll, amely az ember teljes étrendi bevitelére összpontosít, szemben az egyes ételekkel vagy tápanyagokkal.

1. Bemutatkozás

Asztal 1

A tojásfogyasztásra, a szív- és érrendszeri betegségekre és a cukorbetegség előfordulására vonatkozó epidemiológiai bizonyítékok összefoglalása.

Tanulmánytervezés Társulás a tojásfogyasztás és a szív- és érrendszeri betegségek között Társulás a tojásfogyasztás és a cukorbetegség előfordulása között

Framingham-tanulmány és utód-tanulmány [8,9]	24 éves nyomon követése 912-nek és egy leendő kohorsznak 2879 amerikai résztvevő	Nincs összefüggés a tojásbevitel és a későbbi CHD kialakulása között	A 2-es típusú cukorbetegség előfordulásával járó petesejtek bevitele bizonyos étrendi mintapontokkal
Olasz esettanulmány-tanulmány [10]	5 év alatt 287 eset, AMI és 649 kontroll, olasz nő	Nincs összefüggés a heti 2 tojást meghaladó petefogyasztás és a nem végzetes szívizominfarktus között	Nem jelentették
Finn tanulmány [11]	14 éves nyomon követés 5133 30–69 éves finn férfiból	Nincs különbség a tojásfogyasztásban azok között az egyének között, akiknél halálos koronária szívbetegség alakult ki, és azok között, akiknél nem	Nem jelentették
Oxfordi vegetáriánus tanulmány [12]	14 140 angol vegetáriánus és húsevő résztvevő 14 éves nyomon követése	> 6 tojás/hét ischaemiás szívbetegség megnövekedett mortalitásával jár	Nem jelentették
Adventista egészségügyi tanulmány [13]	6 éves nyomon követése 34 192 vegetáriánus és nem vegetáriánus amerikai hetediknek Nappali Adventisták	A> 2 tojás/hét fogyasztása nem különbözteti meg a CHD kialakulásának kockázatát a heti 6 tojás fogyasztásához képest, a heti 6 tojás fogyasztásához képest a cukorbetegeknél a CHD fokozott kockázata társult	Nem jelentették
Az orvos egészsége [20,21,22]	20 éves nyomon követése 21 327 40 éves és idősebb amerikai férfi résztvevőnek és 36 295 45 éves amerikai nőnek	A tojásfogyasztás nem növelte a CVD kockázatát, de a ≥7/hét fogyasztás 23% -kal megnövekedett kockázattal jár az összes okozó halálozás miatt, és ugyanazon kohorsz külön tanulmányában a szívelégtelenség kockázata 28% -kal nőtt; ≤6 tojás/hét fogyasztása nem növelte a halál kockázatát minden okból	Azoknak a férfiaknak, akik hetente 5–6 tojást ettek, 46% -kal nagyobb volt a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata, mint tojás nélkül, és 58% -kal magasabb ≥7 tojás/hét esetén; azoknak a nőknek, akik hetente 2–4 tojást fogyasztottak, 19% -kal magasabb volt a kockázat, és 77% -kal magasabb volt ≥7 tojás/hét. Mindkét csoportban jelentősen megnőtt a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata a növekvő tojásfogyasztás mellett
INTERHEART (Az akut szívinfarktus kockázati tényezőinek globális esettanulmány-vizsgálata) [23]	Globális vizsgálat 5761 betegről, akik szívrohamot és 10 646 kontrollt szenvedtek szívbetegségtől mentesen, 4 év alatt toboroztak	A nyugati táplálkozási szokások (amelyeket a sült ételek, a sós snackek és a hús nagyobb bevitele jellemez) kimutatták, hogy a szívroham fokozott kockázatával jár együtt; nincs összefüggés a petesejtek és a szívroham kockázata között	Nem jelentették
Ateroszklerózis kockázata a közösségekben (ARIC) [24]	11 éves nyomon követés 15 792 afroamerikai és fehér-amerikai férfi és nő 45–64 éves korában	23% -kal megnövekedett a szívelégtelenség kockázata minden egyes kiegészítő tojás/nap alkalmával, legfeljebb 7 tojás/hét	Nem jelentették
Inzulinrezisztencia-érelmeszesedés vizsgálata [25]	880 amerikai egyén leendő kohorszja normál glükóz toleranciával vagy csökkent glükóz toleranciával	Nem jelentették	A tojást (valamint vörös húst, alacsony rosttartalmú kenyeret és gabonaféléket, szárított babot, sült burgonyát, paradicsomot, zöldségeket, sajtot és túrót, valamint kevés bort) tartalmazó étrendi szokások magas bevitele a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához társult
Kardiovaszkuláris egészségügyi tanulmány [26]	3898 amerikai idősebb felnőtt (65 év feletti) prospektív vizsgálata átlagosan 11,3 évig tartott	Nem jelentették	Nem volt összefüggés a tojásfogyasztás vagy az étrendi koleszterin bevitel és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata között
Egészségügyi ABC tanulmány [27]	9 éves követés 1941-től 70–79 éves amerikaiak	Az étrendi koleszterinszint és a ≥3 tojás/hét fogyasztása csak a 2-es típusú cukorbetegségben szenvedő idősebb felnőtteknél (de a 2-es típusú cukorbetegséggel nem rendelkezőknél) társult megnövekedett CVD-kockázattal.	Nem jelentették
NHANES III [28]	20 050 amerikai felnőtt (17 éves és idősebb) 9 éves nyomon követése	Nincs összefüggés a tojásbevitel (> 7/hét, szemben a 4 tojás/hét) és a legalacsonyabb (5 tojás/hét esetében magasabb volt a (háromszoros) 2-es típusú cukorbetegség kockázata, mint azoknál, akik 4 tojást fogyasztottak hetente) a legalacsonyabb (egyszer napi 1,69-szer nagyobb valószínűséggel alakult ki CVD társbetegség	Akik naponta ≥1 tojást ettek (azokhoz képest, akik soha nem ettek tojást), 42% -kal nagyobb eséllyel alakult ki 2-es típusú cukorbetegség
Tran és mtsai. szisztematikus felülvizsgálat [39]	8 epidemiológiai tanulmány, amely a 2-es típusú diabetes mellitus kialakulásának kockázatát vizsgálta. A tanulmányok közül 6 értékelte a tojásfogyasztást, míg 2 vizsgálat a tojást tartalmazó étrendi szokásokat	Nem jelentették	A 8 vizsgálatból 4 jelentős összefüggést talált a cukorbetegség kockázata és a tojásfogyasztás között.

Rövidítések: ABC, öregedés és testösszetétel; AMI, akut miokardiális infarktus; ARIC, az érelmeszesedés kockázata a közösségekben; CHD, szívkoszorúér-betegség; CVD, szív- és érrendszeri betegségek; EPIC, rák és táplálkozás európai prospektív vizsgálata; NHANES, országos egészségügyi és táplálkozási vizsgálati felmérés; VAGY, esélyhányados; RR, relatív kockázat.

Míg a fent említett vizsgálatok nem mutatják a tojások CVD-re gyakorolt általános hatását (legalább heti hat tojás beviteléig), és a stroke mérlegelésekor a T2DM megnövekedett előfordulása a fokozott petefogyasztás mellett, ezen epidemiológiai vizsgálatok közül néhány szignifikáns fordított összefüggés a magas petesejt-fogyasztás, a teljes és a vérzéses stroke csökkent kockázatának, valamint a stroke mortalitása között [19,28,46]. Ezek az adatok közvetett és gyenge bizonyítékot szolgáltatnak arra vonatkozóan, hogy a petesejteknek védőhatása lehet bizonyos patológiákkal szemben.

3. A magas tojástartalmú étrend étrendi koleszterinbevitelre és keringő koleszterinszintre gyakorolt hatásainak ellenőrzött prospektív vizsgálata

3.1. Az étrendi és a keringő koleszterin kapcsolata

3.2. Az általános népességen végzett vizsgálatok

Az általános populációban (vagyis azokban, amelyek viszonylag egészségesek, kardio-metabolikus rendellenességek nélkül) végeztek leendő kontrollált vizsgálatokat, amelyek a tojásfogyasztás eltérő hatásait mutatták a CVD kockázatára. Az elmúlt 50 évben számos koleszterin táplálkozási vizsgálatot végeztek szabadon élő lakosság körében, és ezekre a tanulmányokra a következő szakasz hivatkozik. Csak a Weggemans és munkatársai [50] meta-analitikai áttekintése óta az általános populációban végzett ellenőrzött prospektív vizsgálatok összefoglalását tartalmazza azonban a 2. táblázat. .

2. táblázat

A tojásfogyasztás hatása a lakosság koleszterinszintjére.

ReferenciaTanulmány részleteiKoleszterin/tojásbevitel Hatás a magas koleszterin- vagy tojástartalmú lipidekre

Greene és mtsai. 2005 [66]	42 egészséges posztmenopauzás nő és 60 évnél idősebb férfi	3 tojás/nap 1 hónapig (a tojáspótlóval összehasonlítva)	Az LDL és a HDL koleszterin szintje emelkedett; LDL: HDL és TC: HDL arány nem változott
Katz és mtsai. 2005 [67]	49 egészséges felnőtt	2 tojás/nap 6 hétig (összehasonlítva a zab reggelivel)	Nincs hatással a teljes koleszterinszintre vagy az endoteliális funkcióra
Goodrow és mtsai. 2006 [68]	33 felnőtt> 60 év	1 tojás/nap 5 hétig (a tojáshelyettesítőhöz képest)	Nem nő az összkoleszterin, az LDL-koleszterin vagy a HDL-koleszterinszint
Harman és mtsai. 2008 [69]	45 túlsúlyos vagy elhízott felnőtt (18–55 éves)	2 tojás/nap energia korlátozott fogyókúrás étrend részeként (naponta nincs tojás)	Csökkentett össz- és LDL-koleszterinszint
Mutungi és mtsai. 2008 [61]	28 túlsúlyos vagy elhízott férfi (40–70 év)	3 tojás/hét a CHO által korlátozott fogyókúra részeként (a tojáspótlóval összehasonlítva)	Megnövekedett HDL-koleszterinszint; nincs változás az LDL koleszterinszintben
Rueda és mtsai. 2013 [70]	73 egyetemi hallgató	Tojásos reggeli hetente ötször, 14 héten keresztül (összehasonlítva a tojás nélküli reggelivel) A tojásos reggeli 400 mg-kal több koleszterint tartalmazott, mint a tojás nélküli reggeli	Nincs szignifikáns különbség a teljes csoportban, az LDL-koleszterin vagy a HDL-koleszterin között a két csoport között
Clayton és mtsai. 2015 [71]	25 egészséges fiatal felnőtt (18–35 éves)	Napi 2 tojás (a bageli reggelihez képest) 12 hétig	Nincs hatással a teljes koleszterin, a HDL koleszterin vagy az LDL koleszterin szintjére A tojás reggeli a triglicerid szint javulásához vezetett

Rövidítések: CHO, szénhidrát; HDL, nagy sűrűségű lipoprotein; LDL, alacsony sűrűségű lipoprotein; TC, összkoleszterin.

A legfrissebb befejezett vizsgálatok közül (2. táblázat) a hét vizsgálatból öt nem mutatott káros hatást a lipidprofilra a magas petesejt-bevételt követően [66,67,68,70,71], kettő pedig javult a keringő lipidekben megnövekedett tojásfogyasztás [61,69].

3.3. Magas kardiovaszkuláris betegség, megállapított szívkoszorúér-betegség vagy cukorbetegségben szenvedő embereken végzett vizsgálatok

3. táblázat

A tojásfogyasztás hatása a koleszterinszintre azoknál, akik kardio-metabolikus betegségben szenvednek, ideértve a 2-es típusú diabetes mellitust is.