Trial Summary - Learn - NLST - A rákadat-hozzáférési rendszer

Próba összefoglaló

Bevezetés

A National Lung Screening Trial (NLST) egy randomizált, kontrollált klinikai vizsgálat volt a tüdőrák szűrővizsgálataival. Körülbelül 54 000 résztvevőt neveztek be 2002 augusztusa és 2004 áprilisa között. A résztvevőket véletlenszerűen osztották be két vizsgálati ágba, azonos arányban. Az egyik kar alacsony dózisú helikális komputertomográfiát (CT), míg a másik egyszemélyes mellkasi röntgenfelvételt kapott. A résztvevőknek három vizsgát (T0, T1 és T2) ajánlottak fel egyéves időközönként, az elsőt (T0) a belépés után hamarosan elvégezték. A vizsgálat célja annak felmérése volt, hogy az alacsony dózisú CT-szűrés csökkenti-e a tüdőrák mortalitását a mellkasi radiográfiához képest a magas kockázatú egyének körében. Az adatokat a rák diagnózisáról és a 2009. december 31-ig bekövetkezett halálozásokról gyűjtötték. A nyomon követés átlagos ideje 6,5 év volt. Az NLST ClinicalTrials.gov száma NCT00047385.

Az NLST az Országos Rákintézet Rákmegelőzési Osztályának (DCP) és a Rákkezelési és Diagnosztikai Osztálynak (DCTD) volt az együttműködés. A DCP finanszírozta és igazgatta a Lung Screening Study hálózatot (LSS, 10 központ),

35 000 résztvevő), míg a DCTD finanszírozta és igazgatta az American College of Radiology Imaging Network-t (ACRIN, 23 központ),

19 000 résztvevő). Az LSS és az ACRIN által használt vizsgálati protokollokat és adatgyűjtési űrlapokat harmonizálták. A próba során egy egész próbára kiterjedő, harmonizált adatelemekből álló adatbázis készült az adat- és biztonságfigyelő testületnek (DSMB) történő jelentéstétel céljából. Néhány további adatelemet csak az ACRIN vagy az LSS gyűjtött össze, amint ezt a dokumentum utolsó szakaszában leírjuk.

Toborzás és beiratkozás

Az NLST Szűrőközpontok potenciális résztvevőket toboroztak és értékelték jogosultságukat. A jogosultsági kritériumok a következőket tartalmazták: 55-74 éves életkor, 30 vagy annál több csomag cigarettás dohányzás, és legfeljebb 15 év azóta, hogy leszoktak a volt dohányosokról. A kizárási kritériumok a következők voltak: tüdőrák kórtörténete, nem tüdőrák története az elmúlt 5 évben, mellkasi CT az elmúlt 18 hónapban, közelmúltbeli orvosi problémák (tüdőgyulladás vagy más akut légúti fertőzés, megmagyarázhatatlan fogyás, vérköhögés), részvétel a rákszűrés vagy megelőzés más tanulmányaiban, a tüdő bármely részének eltávolítása, képtelen feküdni a fej fölé emelt karokkal, otthoni oxigénpótlás és fémes implantátumok a mellkasban vagy a háton.

Azokat a személyeket, akiket alkalmasnak ítéltek meg, és aláírták a tájékozott beleegyezési űrlapot, a két vizsgálati ág egyikébe randomizálták. A randomizációt szűrési központ, nem és életkor szerint osztályoztuk. A randomizálás dátuma a tárgyalásba lépés hivatalos dátuma volt.

A randomizálás időpontja közelében a résztvevők kérdőíveket töltöttek ki a demográfiáról és az anamnézisről. Az összegyűjtött adatok magukban foglalták a dohányzási előzményeket, a nemet, az életkort, a fajt, az etnikumot, a testmagasságot, a súlyt, az iskolai végzettséget, a családi állapotot, a rák előzetes diagnózisát, a korábbi légzőszervi vagy szív- és érrendszeri betegségeket, a foglalkozási előzményeket, a tüdőrák családtörténetét, az alkoholfogyasztást és a passzív füstöt kitettség. A T0 szűrővizsgálatot vagy a randomizálás időpontjában hajtották végre, vagy a randomizálást követően hamarosan ütemezték.

A tüdőrák szűrése

A szűrőközpontok radiológusai áttekintették a három éves szűrővizsgálat mindegyikén kapott képeket, hogy ellenőrizzék a tüdőrák jeleit. Elkészítettük az izolációs és az összehasonlító olvasatokat, ha ez megvalósítható.

Az izolált leolvasás során a radiológus áttekintette a szűrővizsgálat képeit anélkül, hogy bármilyen történelmi képre hivatkozott volna. A radiológus információkat rögzített az összes látható rendellenességről, és előzetes szűrési eredményt rendelt hozzá. Pozitív (tüdőrákra gyanús) szűrési eredményt kaptunk, ha bármilyen, legalább 4 mm átmérőjű, nem meszesedő csomót vagy tömeget észleltek, vagy ha a radiológus bármilyen más rendellenességet gyanúsnak ítélt meg a tüdőrák szempontjából. Háromféle negatív szűrési eredmény volt lehetséges: klinikailag jelentős rendellenességek, amelyek nem gyanúsak a tüdőrákra, kisebb rendellenességek, amelyek nem gyanúsak a tüdőrákra, és nincsenek szignifikáns rendellenességek. A nem megfelelő vizsgákat (a rossz képminőség miatt) szintén megállapították, de a nem megfelelő vizsgákkal rendelkező résztvevőket ismét felkérésre kérték, amely gyakorlat szinte minden ilyen résztvevő számára megfelelő vizsgákat eredményezett.

A leolvasott összehasonlításban a radiológus összehasonlította a legutóbbi vizsga képeit az esetleges korábbi vizsgák képeivel (többnyire korábbi NLST szűrővizsgákkal). Információt rögzítettek a jelenleg megfigyelt rendellenességek változásairól, amelyek a korábbi képeken is láthatók voltak, és észleltek minden olyan rendellenességet, amelyet az elkülönítés során kihagytak, de összehasonlítás után észrevettek. Ezután a radiológus végső szűrési eredményt rendelt az olvasott összehasonlítás alapján. A T0 vizsga esetében az eredménykategóriák megegyeztek az elolvasott izolációval (pozitív, 3 negatív típus és nem megfelelő). A T1 és T2 vizsga esetében azonban kétféle pozitív eredmény született, mivel a radiológusoknak minden pozitív vizsga esetében meg kellett határozniuk, hogy a rendellenességek jelentős változást mutatnak-e a korábbi képekhez képest, vagy sem. Ez a követelmény még nem lépett hatályba a vizsgálat elején elvégzett T1 vizsgák esetében, amikor egyetlen pozitív kategóriát alkalmaztak. Továbbá, a T2 vizsgán, ha a rendellenességek megfeleltek a pozitív vizsga kritériumainak, de nem változtak jelentősen az előző két vizsgához képest, a radiológusnak lehetősége volt a "Negatív - kisebb rendellenességek nem gyanúsak a tüdőrákra" eredményt rendelni. "

A hivatalos szűrési eredmény, amelyet a résztvevőknek és egészségügyi szolgáltatóiknak jelentettek, az olvasott összehasonlításból származik. A diagnosztikai nyomon követésre vonatkozó ajánlások ezen az eredményen alapultak.

A tüdőrák diagnosztikai értékelése

A szűrővizsgálat eredményéről beszámoló leveleket a vizsga után négy héten belül elküldtük a résztvevőknek és egészségügyi szolgáltatóiknak. A résztvevőket, akik pozitív vagy negatív eredménnyel jártak, és egyéb klinikailag jelentős rendellenességekkel jártak, határozottan arra bíztattuk, hogy kapjanak diagnosztikai értékelést tüdőrák vagy más feltételezett állapot esetén. Az eredményeket tartalmazó levélben szerepelt az olvasó radiológus diagnosztikai eljárásokra vonatkozó ajánlása, de a résztvevő elsődleges orvosának teljes mérlegelési jogköre volt, hogy eldöntse, mely eljárásokat hajtsa végre. A vizsgálat nem igényelt specifikus diagnosztikai protokollt.

A pozitív képernyővel rendelkező résztvevők esetében a diagnosztikai értékelésükre vonatkozó adatokat orvosi nyilvántartás absztrakció útján gyűjtötték össze. Az absztraktok áttekintették a résztvevők egészségügyi nyilvántartásait, és az adatgyűjtő űrlapokon rögzítették a diagnosztikai és a szakaszos eljárásokkal kapcsolatos információkat. Ha tüdőrákot diagnosztizáltak, további információkat rögzítettek a rák jellemzőiről, a kezdeti kezelésről és a rák progressziójáról.

Tüdőrákra vonatkozó adatok

Adatokat gyűjtöttünk a résztvevők által a vizsgálat során kapott összes tüdőrák diagnózisról. A pozitív szűrővizsgálattal nem kimutatott daganatok esetében több mechanizmust alkalmaztak a tüdőrák diagnózisainak teljes megállapításának biztosítására. Ide tartoztak (1) az összes résztvevő által kitöltött tanulmányfrissítési kérdőívek (évente egyszer az LSS esetében, évente kétszer az ACRIN esetében); (2) a résztvevők, rokonok vagy orvosok közvetlen jelentése az NLST Szűrőközpontoknak; és (3) az NLST átvilágító központok által gyűjtött halotti bizonyítványok. Orvosi feljegyzéseket kaptak a jelentett tüdőrákos résztvevőkről. Adatokat gyűjtöttünk a diagnosztikai és stádiumozási eljárásokról, a rák jellemzőiről, a kezdeti kezelésről és a rák progressziójáról. A rákos stádium adatait eredetileg az AJCC 6 kézikönyv szerint rögzítették, de az AJCC 7 adatok rendelkezésre állnak az orvosi nyilvántartások újbóli áttekintéséből is az adatgyűjtés befejezése után.

Nem tüdőrákra vonatkozó adatok

Az adatokat gyűjtötték a tüdő kivételével a szervi helyek összes rákos megbetegedéséről is, amelyet a vizsgálat során diagnosztizáltak. Az adatokat orvosi nyilvántartás absztrakcióval nyertük, és csak a diagnózis dátumára és az ICD-O-3 kódra korlátozódtak. Az NLST Szűrőközpontok ugyanazokkal a mechanizmusokkal szereztek tudomást a nem tüdőrákról, mint a tüdőrák megállapítására.

Résztvevő visszavonása

A résztvevők túlnyomó többségét (96,6%) halálig vagy a tanulmány befejezéséig követték, attól függően, hogy melyik következik be előbb. A résztvevők kivonulása a vizsgálatból ritka volt, és több okból is bekövetkezett. Néhány résztvevő megtagadta a további részvételt, és erről tájékoztatta az NLST Szűrőközpontot. Ezek közül néhány még az NLST-ben való részvételhez való hozzájárulását is visszavonta, és minden adataikat eltávolították a próbadatbázisból. Más résztvevőket hosszabb ideig nem találtak az NLST Szűrőközpontoknál, ezért a központ további kísérleteket abbahagyott. Mások orvosi problémák vagy kognitív károsodás miatt hagyták abba a részvételt.

Halandósági adatok

Az elsődleges vizsgálati végpont a tüdőrák okozta halál volt. Ennek a végpontnak az értékeléséhez összegyűjtötték az összes olyan halálesetet (bármilyen okból), amelyről ismert, hogy a vizsgálat során bekövetkezett. A fő módszer, amellyel a kísérleti személyzet megtudta a résztvevők halálát, az alábbiak voltak: (1) frissített tanulmányi kérdőívek, (2) rokonoktól származó jelentések és (3) Nemzeti Death Index (NDI) plusz keresések. Az értesítést követően az NLST Átvilágító Központok megpróbálták megszerezni a halotti anyakönyvi kivonatokat a 2009. december 31. előtt bekövetkezett halálesetekről. A halotti anyakönyvi kivonaton szereplő összes információt kódolták és rögzítették a próbadatbázisban. A halál okát a halotti anyakönyvi kivonat alapján az Országos Egészségügyi Statisztikai Központ által megállapított szabályok szerint határozták meg. Azoknál a halálozásoknál, amelyeket tüdőrák okozhatott, végpont-ellenőrzési eljárást (EVP) végeztek az orvosi dokumentumok áttekintésére és annak megállapítására, hogy az oka tüdőrák volt-e. Az EVP halálos okot tekintették mérvadónak, és az elsődleges végpont statisztikai elemzésében használták fel.

A vizsgálat eredményei

A végső elemzést 2010 októberében végezték el, és 20% -kal csökkentette a tüdőrák mortalitását az alacsony dózisú spirális CT karban a mellkas radiográfiai karhoz képest. További részletekért lásd a webhely fő megállapításait.

További adatok/anyagok

Képek

A szűrővizsgálatok CT-képeit az NLST Szűrőközpontokból központi központokba helyezték át. CT-képek beszerezhetők kutatás céljából, a Képek oldalon leírtak szerint.

A tüdőszövet patológiai képeit a szövet mikroarray (TMA) építési folyamatának részeként rögzítették. Az LSS esetében ezeket a képeket a Képek oldalon leírtak szerint lehet megtekinteni.

Az ACRIN helyek mellkasi röntgenfelvételeinek egy része elérhető. Ezeket az ACRIN adatmegosztási irányelvek szerinti adatelérési kérelem kitöltésével lehet megszerezni.

Biopéldányok

Az ACRIN Szűrőközpontok egy része részt vett a biomintagyűjtésben (Biomarker Sites). Ezeken a helyeken a résztvevőket felkérték, hogy adják meg a vér-, vizelet- és köpetmintákat a három éves szűrővizsgálat mindegyikén.

A szöveti mikro-ray-ket (TMA-kat) az LSS és az ACRIN tüdőrák résztvevőinek reszekált szövetéből állítottuk össze. Daganatos szövetet, normál tüdőszövetet, valamint egyes esetekben nyirokcsomókból és áttétes helyekből származó szöveteket tartalmaznak. Ha további szövet áll rendelkezésre, külön szövetmagokat is kaptunk a DNS vagy RNS későbbi extrahálásához.

Az ACRIN biopéldány-erőforrások az NLST-ACRIN Biorepository Application Process-on keresztül érhetők el, beleértve az ACRIN szöveti mikro-sugarakat és a DNS-magokat. Az LSS szöveti mikrosugarak és a DNS-magok a PLCO Etiologic and Early Marker Studies (EEMS) folyamaton keresztül érhetők el, amint azt a CDAS weboldal PLCO Biospecimens részében leírják.

LSS szennyeződés-felmérési adatok

2004 és 2010 között minden áprilisban 400-500 LSS-résztvevőből álló mintát választottak ki a kiindulási éven túl, hogy kérdőívet kapjanak (HAQ) az előző 12 hónapban elvégzett egyes orvosi eljárásokról. Az elsődleges cél annak felmérése volt, hogy az egyes szűrőkarok résztvevői a T0-T2 vizsgálati évek során a teszten kívül megkapják-e a másik szűrőkar tesztjét is. A HAQ a vizsgálat három éves szűrése után is folytatta a szűrés folytatását. A HAQ adatok letölthetők erről a webhelyről.

További ACRIN adatok

Az ACRIN többféle adatot gyűjtött össze, amelyeket az LSS nem gyűjtött össze. Ezekről az adatokról az ACRIN adatmegosztási irányelvek révén lehet információt szerezni.