Trump szerint Oroszországot be kell engedni a G-7-be; Moszkva folytatni akarja a beszélgetéseket

"Úgy gondolom, hogy sokkal megfelelőbb Oroszországot bevonni" - mondta Trump elnök újságíróknak. Oroszországban a külügyminisztérium szóvivője közölte.

szerint

Frissítve 11: 55-kor ET

Trump elnök szerint Oroszországnak meg kell engedni, hogy csatlakozzon a Hét ipari nemzet csoportjához, és az orosz külügyminisztérium örömmel fogadta észrevételeit.

Trump kedden az Ovális Irodában újságírókkal beszélve, a G-7 csúcstalálkozóra tervezett franciaországi útja előtt Moszkva visszatérését ösztönözte az elit csoportba.

"Szerintem sokkal helyénvalóbb, ha Oroszország van" - mondta. "Ennek a G-8-nak kell lennie, mert sok minden, amiről beszélünk, Oroszországhoz kapcsolódik."

Trump Obamát okolta Oroszország menesztéséért, azt állítva, hogy ez elődje világszinten való megaláztatásának eredménye. Kevés állítással alátámasztva állítását, Trump azt mondta: "Obama elnök nem akarta Oroszországot, mert túljárt".

Oroszországot 2014-ben kizárták a G-7-ből, miután csapatai betörtek Ukrajnába, Vlagyimir Putyin elnök pedig bekebelezte a Krímet. A nyugati vezetők elítélték az akciókat, mint "a nemzetközi jog egyértelmű megsértését", és megpróbálták megbüntetni az orosz kormányt.

Szerdán Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője felkarolta Trump kinyitotta ajtót - írja a Tass orosz hírügynökség.

"A kezdeményezéseket körvonalazni kell, és át kell adni Oroszországnak megfontolás céljából" - mondta Zaharova. "Jelenleg nehéz megérteni, miről van szó, így ha a G7 komoly platformként akarja magát elhelyezni, akkor a vitát a média területéről át kell vinni szakértői szintre."

Trump keddi fellebbezése nem volt az első alkalom, amikor felszólította a csoportot - Franciaországot, Németországot, Nagy-Britanniát, Kanadát, Olaszországot és Japánt -, hogy hozza vissza Oroszországot a közönségbe. 2018 júniusában Trump azt mondta újságíróknak, hogy "Oroszországot kellene tárgyalási asztalhoz ültetnünk".

Keddi észrevételeiben nem szerepelt a Krím megemlítése vagy az Oroszország visszaállításának feltételei.

Egy másik vezető, Emmanuel Macron francia elnök felszólította Moszkvát, hogy a csúcstalálkozó előtt segítsen véget vetni az ukrajnai konfliktusnak. De hétfőn a dél-franciaországi Putyinnal tartott megbeszélésen Macron Oroszországot európai nemzetként is támogatta.

"Oroszország európai, mélyen európai" - mondta Macron. "Hiszünk ebben az Európában, amely Lisszabontól [Portugáliától] Vladivostokig [Oroszország] terjed."

A Brookings Intézet munkatársa, Alina Polyakova az NPR-nek elmondta, hogy Trump megjegyzései nem meglepőek, mert a múltban is tett hasonló megjegyzéseket. "Az Egyesült Államok az elnök következetes oroszbarát megnyilatkozásai ellenére fenntartotta a szankciókat Oroszországgal szemben" - mondta Poljakova.

De "máshol enyhülhet az Oroszországgal kapcsolatos nézet" - tette hozzá Macron megjegyzéseire mutatva.

A csúcstalálkozó 1975-ben kezdődött, amikor hat ipari ország vezetői találkoztak a Chateau de Rambouillet-ben, egy órával Párizson kívül, hogy megvitassák a gazdasági válságot. Kanada csatlakozott a következő évhez. 1991-ben pedig a G-7 meghívta Mihail Gorbacsovot, a Szovjetunió utolsó vezetőjét Londonba. Oroszországot 1998-ban hivatalosan felvették a csoportba.