Bizonyíték a kereszténységre

Helló, kérem jelentkezzen be.

Válasz a muszlimok legújabb hamis állításaira Barnabás evangéliumáról.

Nagyon szokatlan, hogy egy héten belül három kérdést kapok ugyanarról a témáról. Ez azt jelenti számomra, hogy nagy az érdeklődés a kérdés iránt. Amikor egy héten belül három kérdést kaptam a Barnabás-evangéliumról, úgy döntöttem, hogy összeállítom őket egy cikkben.

A török kormány a közelmúltban jelentette be egy ősi kézirat visszaszerzését arany betűkkel a vellumon (lásd az alább említett linkeket). Nem egyértelmű okok miatt úgy döntöttek, hogy nem adják ki a kézirat képeit, vagy a tényleges kéziratot a tudósok rendelkezésére bocsátják. Ez az információhiány számos muszlim apologétának alkalmat adott arra, hogy visszaéljenek az információs vákuummal, teljesen megalapozatlan állítást hívva életre, miszerint létezik egy valóban ősi alternatív evangélium, Barnabás evangéliuma, amely támogatja a Q urán.

Ehhez tedd hozzá azt a tényt, hogy a Vatikán kérte a kézirat megtekintését. Nem lehet őket hibáztatni azért, mert a bizonyítékokat kérték, mivel biztosak lehetünk benne, hogy a kézirat nem fogja támogatni a muszlim álláspontot. A muszlim apologéták manipulálták a Vatikán ezt a természetes kérését egy összeesküvés-elmélet alátámasztására - azt állítva, hogy a pápa megpróbálja leplezni a bizonyítékokat, amelyek valójában az ellenkezője az igazságnak, mivel a katolikus egyház a bizonyítékok benyújtását kéri. a fénybe. A török kormány cinikus vallási célokból visszatartja a dokumentumot, vagy jogos tudományos aggodalom miatt? Az idő fogja megmondani. Másolom és beillesztem az alábbi három cikket, és a végén hozzáadok pár utolsó megjegyzést.

Kíváncsi vagy, mit gondolsz erről? http://www.the-open-mind.com/500-year-old-bible-claims-jesus-christ-was-not-crucified-vatican-in-awe/ Tudom, hogy ez kissé régi hír, amely előkerült és olvastam, mit mondtál Barnabus leveléről és evangéliumáról, és hogy Jézus ideje után egyértelműen meg van írva. Lehetne egy kicsit elmélyülni abban, hogy honnan tudja, hogy később írták?

Csak a bizonyítékot folytathatjuk. Íme a bizonyíték: Barnabás evangéliumának nevezett levél kéziratként jelent meg az 1600-as évek végén. Erről a dokumentumról egyáltalán nincs bizonyíték ezen időpont előtt. Nulla. Egyik sem. Ez a tény önmagában arra utal, hogy Barnabás evangéliumát későn írták. Ezenkívül a dokumentum egyértelműen az iszlám ügyének megteremtése érdekében készült. Ez a négy kánoni evangélium összeállítása, az elvi különbség az, hogy az interpolációk meglehetősen nyilvánvalóan ott helyezkednek el, hogy megpróbálják az evangéliumot visszafejteni, hogy helyet teremtsenek a Qu’ranban Jézusról szóló kijelentéseknek. Ez minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy az iszlám elterjedése után (7. század) jött létre. Ehhez hozzá kell tenni azt a tényt, hogy ez az „evangélium” a XVII. Században jelent meg Tuniszban (Tunézia – muszlim ország).

Minden olyan kérdésben, ahol nincs „bizonyítékunk”, fel kell tennünk a legésszerűbb következtetést. Ebben az esetben a legésszerűbb következtetés az, hogy az iszlám létezése előtt (Kr. U. 7. század) még nem volt határozottan „Barnabás evangélium”, és nagy valószínűséggel a dokumentumot a tizenhatodik vagy a tizenhetedik századhoz állították közelebb, amikor már létezünk a létezéséről . Lehet, hogy a muzulmánok korábban létrehozták ezt a hamis „evangéliumot” - például a X – XIX. Században? Igen, ez lehetséges, de erre nincsenek bizonyítékaink. Amit 100% -os biztonsággal mondhatunk, hogy ez nem a keresztény evangélium valódi alternatív változata.

A bizonyítékokon alapuló következtetésem: A feltételezett „Barnabás evangélium” muszlim ihletésű dokumentum, amelyet Kr. E. 650 után írtak, és valószínűleg a 17. századhoz közelebb íródott.

Kérjük, vegye figyelembe, hogy az egyetlen ok, amiért ez felmerült, az, hogy néhány meglehetősen elfogult ember teljes spekulációt alkalmazott egy törökországi dokumentummal kapcsolatban, amelyet nem is láttak érdeklődés iránt egy olyan dokumentum iránt, amelynek szinte semmi köze a kéziratos felfedezéshez. Törökországban. Ez egy NEM történet, és a legjobb, amit tehetünk, hogy megtagadjuk, hogy ostoba beszélgetésbe keverjük azokat az elfogult embereket, akiket nem érdekel a Törökországban talált dokumentum tényleges igazsága. Amikor az emberek bolond, bűnös pletykákba keverednek a munkahelyükön, a legjobb, amit tehetsz, hogy megtagadod a részvételt. Azt javaslom, hogy ugyanezt a politikát folytassa a Barnabás evangélium teljesen kitalált kérdésével kapcsolatban.

Látta, hogy ez ma felbukkan a Facebookon. Nem tudom, mennyi idős az egész, de gyakran feltör, bár szomorúnak tartom ugyanakkor, hogy az emberek ezt a közösségi médiában dobálják a kereszténység hiteltelenné tétele érdekében, és az ő szemükben mindig ez az egy "dohányzó fegyver". http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache%3ALspOA4xo4GAJ%3Amoorishharem.com%2FCulture-detail%2F1500-year-old-bible-confirms-that-jesus-christ-was-not-crucified-vatican- félelemben% 2F + & cd = 1 & hl = hu & ct = clnk & gl = us & client = firefox-a

Ki kell mondanom, hogy ez a fajta hülyeség valóban felforralja a véremet. A tragédia az, hogy egyesek tulajdonképpen hitelt adnak az efféle teljes hülyeségeknek. Itt vannak a tények, legalábbis a legjobbak, amelyeket egy gyors körbenézésből meg tudok mondani. Meg kell vizsgálnunk a tényleges tényeket, még mielőtt a spekulációkról tárgyalni kezdenénk. Nyilvánvalóan volt egy ősi kézirat, amelyet Törökországban találtak az ókori csempészek kezében. A másik nyilvánvaló tény, hogy ez a kézirat a jelek szerint pergamen vagy pergamen (bárányból vagy más bőrből készült bőr), és aranyszínű betűkkel van ellátva, így szokatlan lelet. A kézirat szír nyelvűnek tűnik. Sajnos a cikk, amelyet elküldött nekem, azt mondja, hogy arámi nyelven van, ami nem igaz. A szír nyelven hasonlít az arámiához, mint a spanyol a franciához. Ez a szíriai dokumentum valószínűleg egy korábbi görög dokumentum fordítása, de ha ez a helyzet áll fenn, akkor meg kell várnunk, amíg a törvényes tudósok kézbe fogják e kéziratot.

Még néhány kutatást kell végeznem, de amit bemutattak (és még nem tudom megerősíteni), az az, hogy a török kormány birtokában van ez a kézirat, és valamiért még nem tette közzé a nagyközönség előtt. Lehetséges, hogy bizonyos muszlimok visszatartják a dokumentumot, hogy cinikus célokra ösztönözzék a spekulációkat, de erről is meglátjuk.

Most hadd térjek el a megtalált cikkhez, amely az egyik a sok közül odakinn. Valaki valahol azt találgatta, hogy ez az új kézirat a rég elveszett feltételezett „Barnabás evangéliumhoz” kapcsolódhat. Tessék, itt van. Ez puszta spekuláció a legcsekélyebb bizonyíték nélkül sem, amely alátámasztaná a spekulációt!

A feltételezett barnabasi evangéliumra a hetedik század gnosztikus szövegeinek felsorolásában hivatkoztak. A mai napig nem találtunk e dokumentum tényleges kéziratait. Valójában még feltételezett idézetek sincsenek Barnabás evangéliumának nevezett részekből. Ennek a gnosztikus evangéliumnak a bizonyítékai annyira vékonyak, hogy teljesen lehetséges, hogy szó szerint soha nem is létezett.

Mindenesetre valaki valahol azt találgatta, hogy ez a Törökországban talált új kézirat e rég elveszett levélből származhat (amely valójában egyáltalán nem is létezhet). Még a legcsekélyebb bizonyíték sincs arra nézve, hogy bármi köze lenne a barnabai gnosztikus evangéliumhoz, egyes emberek mégis kijelentik, hogy ez a helyzet, annak ellenére, hogy ez puszta, teljes, abszolút spekuláció. Sokkal valószínűbb, hogy ez a dokumentum valami egészen más lesz. Valójában azok a török hatóságok, akik előszeretettel nézték meg a dokumentumot, figyelmeztettek minket, hogy ne spekuláljunk, és hogy a muszlimoknak nem szabad feléleszteniük.

Ez nem történet. A kereszténység ellenzői a szó szerint nulla információt ürügyként használják a bibliai kereszténység kritizálására. Attól tartok, hogy a muszlim apologéták összességében nagyon fogékonyak az ilyen összeesküvés-elméletszerű tény nélküli spekulációkra. Zavart minden gondolkodó ember számára, beleértve minden gondolkodó muszlim embert is. Nyilvánvaló, hogy nem minden muszlim apológus hajlandó ilyen taktikához. Arra kérem a törvényes muszlim apologétákat, hogy nyilvánosan ítéljék el az ilyen hamis kísérleteket, amelyek aláássák a keresztény hitet.

Köszönöm, hogy elküldte nekem a cikket.

Helló. Kíváncsi voltam a Barnabás evangéliumáról szóló információkra. Szeretném tudni, hogy ki írta ezt a dokumentumot, és mely szempontból vették az evangéliumot. Nem találtam sem az íróról, sem a szerzőről. Kérlek még egy kérdést, hogyan ítélheti meg a szerző a Biblia nyelvét. Úgy hallottam, hogy még a pápa sem volt képes elolvasni, mert Törökország nem mutatta meg neki. Köszönöm.

Először is biztosnak kell lennem abban, hogy a helyes dokumentumról beszélünk. Két irodalmi darabot tulajdonítottak Barnabásnak. Ott van a Barnabás levél és ott van a Barnabás evangélium. Ez a kettő rendkívül különbözik egymástól. Szinte semmi közös nincs bennük. Körülbelül egyetlen közös vonásuk az, hogy egyiket sem a Barnabás nevű bibliai személy írta. A Barnabás levél egy nagyon késői első századi (vagy talán a második század eleji) dokumentum, amelyet egy ortodox keresztény írt (más szóval, tanítása általában összhangban áll az újszövetségi tanítással). Nem ihletett, és soha nem fogadták el inspirálva, bár a második és a harmadik században voltak olyanok, akik olvasásra ajánlották.

Barnabás levelét taglalom az Egyháztörténet című könyvemben. Nagyon ajánlom, hogy szerezzen be egy példányt erről a könyvről. (A keresztény történet, elérhető a www.ipibooks.com címen) Az alábbiakban átmásolom és beillesztem a Barnabás-levél kis részét. Az alábbiakban ugorjon át Barnabás evangéliumához fűzött megjegyzéseimhez.

Barnabás levele A korai egyházban Barnabás levelet sokan ihletett levélnek tekintették. Nem ismerjük a levél összeállításának dátumát, de biztosak lehetünk benne, hogy nem Barnabás, Pál kísérője írta első missziós útjára. A könyv tartalma némileg szűkíti az összeállítás dátumát, de nem elégedettségünkre. Úgy tűnik, hogy a tudósok egyetértenek abban, hogy valamikor Jeruzsálem pusztulása 70-ben és a Bar Kochba lázadása között Kr.e. 70-ben íródott, amely után szinte biztosan elveszett a jeruzsálemi újjáépített templom reménye. Valószínűleg Kr. U. 100 után írták. A könyv erősen allegorikus képet mutat az Ószövetségről, ezért a tudósok hajlamosak azt gondolni, hogy a szerző Alexandriából származhat, ahol az allegorikus értelmezés már nagyon korán meghatározóvá vált. A szerző Matthew-t és Markot idézi, és széles körűen és meglehetősen szabadon idézi az Ószövetséget, valamint IV. Esdrákat és Enókot - apokrif könyveket, amelyeket az ókori egyházban sokan az ihletett OT-kánon részének tartottak.

A Hermás pásztorával (lásd alább) együtt a Barnabás levél is bekerült a Codex Sinaiticus néven ismert kézirat végén. A Sinaiticus vitathatatlanul a legmegbízhatóbb kézirat, amely az Ó- és az Újszövetség teljes görög példánya, kb. 350 körül. Ez a tény megmutatja a korai egyház által a Barnabás-levélnek tulajdonított jelentőséget. A könyv témája, hogy a zsidó vallásformák soha nem voltak azok, amelyekre Isten gondolt. Úgy tűnik, hogy a szerző célja az, hogy szembeszálljon minden olyan tendenciával, amely szerint az egyház fenntartja a zsidó identitást.

A második században két meglehetősen erős tendencia könnyen felfedezhető ebben a könyvben. Az első az egyházatyák - különösen az alexandriai iskolában lévők - tendenciája a szentírás szabad allegorikus értelmezése felé. Az allegorikus értelmezés lehetővé teszi az olvasást a szövegek nyilvánvaló szó szerinti történelmi jelentéseinek sorai között, hogy rejtett szimbolikus jelentéseket találjon. A szentírás ilyen szellemiségének problémája az, hogy lehetővé teszi az ötletes tolmács számára, hogy bármit elolvasson a bibliai szövegből. A második és a harmadik századi templomban van egy második tendencia, amelyet a Barnabás-levél képvisel. A Barnabászi író azt akarta, hogy az egyház szinte teljesen tagadja zsidó gyökereit. Ez a tendencia csak a második zsidó lázadás, más néven Kochba-lázadás néven ismert Kr. U. 132-ben nőtt. E tragédia után úgy tűnt, hogy minden remény újjáélesztett palesztinai zsidó államra eltűnt. Végül képesek leszünk ezt a tendenciát az egyházon belüli kínos antiszemitizmusra extrapolálni. Ez a kifejezetten kereszténytelen magatartás magában foglalta az egyházi vezetőket, akik Jézus haláláért a zsidókat okolták. A Barnabás-levél írója nem jutott el idáig.

Az erős és világos érvelés hiánya, valamint az ószövetségi szöveg megalapozatlan allegorizálása elgondolkodtatóvá teszi, hogy az ókori egyházban sokan fontolóra vették ennek a könyvnek az Újszövetség kánonjába való felvételének lehetőségét.

A Barnabás evangéliumának nevezett írás egészen más. A Barnabás levéllel ellentétben nincs bizonyíték arra, hogy ez egy ősi dokumentum. A Barnabasi evangélium címet viselő dokumentum első említése a mai Tunéziából származó muszlim írótól származik, amelyet 1634 körül írtak. A kéziratot Madridban fedezték fel. Nincs semmi bizonyíték arra, hogy ezt az „evangéliumot” valaha görögül írták volna. A bizonyíték az, hogy az úgynevezett Barnabás evangélium a négy evangélium átírása, amelynek célja Jézus történetének az iszlám gondolkodásra nézve barátságos változatának létrehozása volt. Más szavakkal, Barnabás evangéliuma jóval több mint ezer évvel az események után készült átdolgozás, amelyet mintegy muzulmán bocsánatkérésként állítottak elő.

Például alátámasztja a muszlimok azt a hamis állítását, miszerint Jézusnak a Szentlélek eljövetelével kapcsolatos jövendölése a János 14-ben és a János 16-ban valójában Mohamed eljövetelének jóslata. Nyilvánvaló, hogy bármi különbség Barnabás evangéliuma és az igazi bibliai evangéliumok között éppen az iszlám támogatása céljából került oda. Ez a dokumentum történelmi jelentőséggel bír annak megértése érdekében, hogy a muzulmánok miként próbálták a Qu'ran mondásait bibliai keretek közé illeszteni, de ezt nem vehetjük komolyan keresztény dokumentumként, tekintettel arra, hogy azzal a céllal hozták létre, hogy megpróbálja megtéríteni az embereket a kereszténységből vagy hogy megakadályozzák a muszlimok áttérését a kereszténységre.

Egyébként a hatodik században említést tettek egy apokrif „Barnabasi evangéliumról”, de ebből a dokumentumból még soha nem találtak másolatot vagy idézetet, és a legcsekélyebb utalás sincs arra, hogy a muzulmán ihletésű barnabasi evangélium még kapcsolatban állna ehhez az apokrif könyvhöz.

Kérem, ha akarja, elküldheti nekem annak az állításnak a részleteit, hogy Törökországban valaki nem adott hozzáférést a Biblia valamely részéhez? Törökország csak körülbelül a 13. században létezett, így nehéz megbizonyosodni arról, hogy mire hivatkozol. Válaszolni akarok az adott állításra, ezért kérjük, látogasson el az eredeti webhelyre, ahol megtalálta ezt, vagy küldje el nekem a webcímet, hogy válaszolhassak.

PS A válasz elküldése óta megtudtam, hogy meglehetősen nemrégiben fedezték fel egy ősi kéziratot, amelyet Törökországban találtak egy illegális régiségcsempész kezében. Nyilvánvaló, hogy a török kormány valamilyen ismeretlen okból nem tette nyilvánosan hozzáférhetővé a dokumentumot. Az ezzel a dokumentummal kapcsolatos információk hiánya teret engedett a gátlástalan muszlimoknak, hogy feltételezzék, mert az eddig rejtélyes dokumentum a rég elveszett feltételezett barnabasi evangélium másolata. Ennek a spekulációnak az a problémája, hogy semmi sem bizonyítja, hogy igaz lenne. Merő spekuláció, hogy gátlástalan emberek keresztényellenes menetrendet teremtenek. Ez szégyenteljes viselkedés, amelyet minden jószívű muszlimnak el kell ítélnie. J. O. -

További információ: https://www.evidenceforchristianity.org/can-you-explain-the-nature-of-the-gospel-of-barnabas-and-its-author/#sthash.hBSWKu69.dpuf

Azok közülünk, akik keresztény bizonyítékok felhasználásával szeretnénk Krisztust képviselni a világban, ebből a muszlim apologétákból kell sejtetniük, hogy NEM szabad-e az embereket meggyőzni a kereszténység igazságáról. Soha ne használjuk az információhiányt a ranglétszám spekulációjának okaként vagy okaként, és soha nem szabad azt a hamis benyomást keltenünk, hogy a spekuláció bármiféle érvényes érv a spekulált dolog igazsága mellett. Vállaljuk el a keresztény hit mellett vagy ellen benyújtott bizonyítékok őszinte megbeszélését oly módon, hogy ne manipulálják az embereket. Csak olyan érveket mutassunk be, amelyek ellenőrizték azokat, akikkel nem értünk egyet.