A testvér nélküli élet vagy a nagyszülőknél való együttélés hatása a gyermekek túlsúlyára és elhízására: Egy japán nemzeti kohorsz vizsgálat eredményei

Nemzetközi Együttműködési és Partnerségi Központ, Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Intézet, Országos Biomedicinális Innovációs, Egészségügyi és Táplálkozási Intézetek, Tokió, Japán

változások

Az Országos Népesedési és Társadalombiztosítási Kutatóintézet Információs Gyűjtési és Elemzési Osztálya, Tokió, Japán

Nemzetközi Együttműködési és Partnerségi Központ, Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Intézet, Nemzeti Orvosbiológiai Orvostudományi, Egészségügyi és Táplálkozási Intézetek, Tokió, Japán

  • Nayu Ikeda,
  • Kana biztosíték,
  • Nobuo Nishi

Ábrák

Absztrakt

Idézet: Ikeda N, Fuse K, Nishi N (2017) A testvér nélküli élet vagy a nagyszülőkkel való együttélés hatásainak változásai a gyermekek túlsúlyára és elhízására: Egy japán nemzeti kohorsz vizsgálat eredményei. PLoS ONE 12 (4): e0175726. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0175726

Szerkesztő: Sanjay B. Jadhao, International Nutrition Inc., AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK

Fogadott: 2017. január 11 .; Elfogadott: 2017. március 30 .; Közzétett: 2017. április 17

Adatok elérhetősége: Néhány korlátozás vonatkozik az ebben a tanulmányban használt adatok rendelkezésre állására. A tanulmányhoz felhasznált egyéni szintű adatok a japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztériumtól állnak rendelkezésre azoknak a kutatóknak, akik megfelelnek a statisztikai törvény alapján a bizalmas adatokhoz való hozzáférés kritériumainak. A minisztérium címe, fő telefonszáma és e-mail címe a következő: 1-2-2 Kasumigaseki Chiyoda-ku Tokió, 100-8916 Japán Tel .: 81-3-5253-1111 E-mail: [email protected] .jp Az érdeklődő olvasóknak ajánlott elolvasni a statisztikai törvény (2007. évi 53. törvény) 33. cikkét az alkalmassági kritériumokról, mielőtt kapcsolatba lépnének az Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztériummal. A statisztikai törvény angol nyelvű fordítása elérhető a következő címen: http://www.soumu.go.jp/english/dgpp_ss/seido/1-1n.htm.

Finanszírozás: Ezt a munkát a Japán Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium Egészségügyi és Munkaügyi Tudományos Kutatási Támogatása támogatta (N.I., H27-Toukei-Ippan-005 támogatásszám). A finanszírozónak nem volt szerepe a tanulmány tervezésében, az adatgyűjtésben és -elemzésben, a közzétételre vonatkozó döntésben vagy a kézirat elkészítésében.

Versenyző érdeklődési körök: A szerzők kijelentették, hogy nincsenek versengő érdekek.

Bevezetés

A gyermekkori túlsúly és elhízás megelőzése fontos közegészségügyi kérdés. A gyermekek túlsúlya negatívan befolyásolhatja egész életük egészségi állapotát, növelve az elhízás kockázatát felnőttkorban, és ennek következtében a nem fertőző betegségek okozta idő előtti halálozást és morbiditást [1]. Világszerte a gyermekkori túlsúly és az elhízás gyakorisága a 20. század végén növekedett [2, 3], és becslések szerint 41 millió óvodás gyermek volt túlsúlyos vagy elhízott 2014-ben [2]. Japán követi a globális trendeket: a túlsúly és az elhízás gyakorisága az iskoláskorú gyermekek körében a 20. század utolsó negyedében nőtt [4, 5]. A 2000-es évek óta fokozatosan csökkent, a gyermekkori túlsúly és az elhízás gyakorisága továbbra is jelentős ebben az országban. Például a 12 éves fiúk és lányok körülbelül 10, illetve 8% -a volt túlsúlyos vagy elhízott 2015-ben [5]. A gyermekek egészséges növekedésének és életmódjának ösztönzése érdekében az egész életen át a japán kormány nemzeti egészségfejlesztési programjainak egyik célkitűzésévé tette a gyermekek túlsúlyának és elhízásának gyakoriságának csökkentését [6, 7].

A gyermekek túlsúlya és elhízása a tartós túlzott energiafogyasztás következménye. Ez a folyamat bonyolult és magában foglalja a társadalmi-gazdasági környezettel kapcsolatos tényezőket, beleértve a családot is [8, 9]. A család közvetlen környezet a gyermekek számára, és jelentős mértékben befolyásolhatja az élelmiszer-választással és a mindennapi életben végzett fizikai aktivitással kapcsolatos döntéseit. A család felépítése ezért fontos társadalmi-gazdasági szempont lehet, amelyet figyelembe kell venni a gyermekek megfelelő testtömegének fenntartása során.

A korabeli Japánban a gyermekek családi szerkezetének két fő jellemzője van. Először is, a gyermekes háztartásokban általában csak egy gyermek van. E háztartások közül az egy gyermekes arány az 1986-os 35% -ról 2015-re 46% -ra nőtt, meghaladva a két gyermeket nevelő háztartásokét, amely 48% -ról 40% -ra csökkent ebben az időszakban [10]. Másodszor, a gyermekes háztartások jelentős részében nagyszülők is vannak, bár a gyermekes háztartások döntő többsége nukleáris család. A háromgenerációs családi háztartások a gyermekes háztartások 16% -át tették ki 2015-ben, bár az arány csökkent az 1986-os 27% -ról [10].

Anyagok és metódusok

Etikai nyilatkozat

Ez a kutatás a megfigyelési felmérés adatainak másodlagos elemzésén alapult. A statisztikai törvény [28] értelmében az Egészségügyi, Munkaügyi és Jóléti Minisztérium anonimizálta az összes egyéni szintű adatot, mielőtt a szerzők rendelkezésére bocsátotta volna a tanulmány adatkészleteit. Az emberi szubjektumokat bevonó orvosi és egészségügyi kutatás etikai irányelvei [29] alapján nem kértek etikai felülvizsgálatot, mert ez a tanulmány csak olyan információkat használt fel, amelyeket már anonimizáltak.

Adatforrások

Elemzésünk alanyai az a 43 754 gyermek volt, akiknek 2,5–13 éves korukban végzett 11 felmérés közül legalább az egyiket visszaküldték. Miután kizárták azokat a résztvevőket, akiknek hiányoztak az adatai a születési súlyról (n = 11), valamint azokat, akiknek hiányos vagy érvénytelen adatai voltak a testmagasságra és testsúlyra vonatkozó összes felmérés során (n = 697), ez az elemzés 354 722 megfigyelésből álló mintát használt fel 43 046 gyermekhez kapcsolódott (183 966 megfigyelés 22 344 fiúhoz kapcsolódott; 170 756 megfigyelés 20 702 lányhoz kapcsolódott).

Statisztikai analízis

A Stata 14 (StataCorp LP, College Station, TX, USA) segítségével minden elemzést nemenként külön végeztünk a fiúk és a lányok közötti túlsúly és elhízás szintjeiben és trendjeiben előforduló lehetséges eltérések miatt. Véletlenszerű hatású logit modellt használtunk a robusztus varianciabecslővel, hogy kiszámoljuk az életkor szerinti túlsúly és elhízás esélyarányát testvér nélküli élet esetén és nagyszülőknél való együttéléshez, az időintervariáns és az időben változó kovariánsokhoz igazítva. Egy strukturálatlan korrelációs mátrix megadásával számoltunk a személyen belüli korrelációval az életkor felett. A statisztikai szignifikanciát P2 és ≤80 kg/m 2 értéknél fogadtuk el. A Nemzetközi Elhízás Munkacsoport kritériumait követve úgy ítéltük meg, hogy a gyermekek túlsúlyosak vagy elhízottak, ha a testtömeg-indexük nemek és életkor szerint hónapokban megegyezik vagy meghaladja a vágási pontokat, amelyek 18 évesen 25,0 kg/m 2 -nek felelnek meg [31 ].

A túlsúly és az elhízás változásának időbeli kitettség alapján történő értékeléséhez a modell interakciós feltételeket adott a gyermek életkorára (referenciacsoport: 2,5 év), minden életkorban kitéve a testvér nélküli életnek és a nagyszülőknél való életnek. Ezeket az expozíciós változásokat az előző háztartás ugyanazon háztartásban élő résztvevőivel való kapcsolatáról és számáról élő önjelentések alapján hoztuk létre. A gyermekeket úgy tekintettük, hogy testvér nélkül élnek, ha arról számoltak be, hogy egyetlen testvérük sem él ugyanabban a háztartásban. A gyermekeket nagyszülőknél élőnek tekintettük, ha arról számoltak be, hogy az apai vagy anyai nagyszülők bármelyike ​​ugyanabban a háztartásban él.

A potenciális zavarók hatásaihoz való igazodás érdekében a modell időintervariáns és időben változó kovariátumokat tartalmazott a szociodemográfiai jellemzőkről, valamint egy magatartási közvetítő tényezőt, amely releváns lehet a gyermekkori túlsúly és elhízás szempontjából. Gondosan megvizsgáltuk a kovariánsok közötti összefüggéseket a végleges modell meghatározása érdekében. Időinvariáns szociodemográfiai változókként a születési sorrendet, a születési súlyt és az anya életkorát a felmérés adataihoz csatolt születési nyilvántartásokból nyertük. A születési sorrendet első (referenciacsoport), második, harmadik és fiatalabb csoportba soroltuk; születési súly grammban az 1. táblázatba. Az elemzésben szereplő minta időintariáns szociodemográfiai jellemzőinek megoszlása ​​(%), nemek szerint, a 21. századi újszülöttek longitudinális felmérésében, Japán.

Az 1. ábra a túlsúly és az elhízás prevalenciájának kor szerinti tendenciáit mutatja nemenként, valamint a testvérekkel és nagyszülőkkel való együttélés státusza szerint. Mindkét nemnél a túlsúly és az elhízás prevalenciája alacsonyabb volt azoknál a résztvevőknél, akik 2,5 évesen nem éltek testvérekkel, összehasonlítva a testvérekkel élőkkel; ez a különbség azonban 5,5 éves kor szerint eltűnt (1A. ábra). Miután a résztvevők beléptek az általános iskolába, a fiúknál a prevalencia 11 éves korig nőtt mindkét csoportban, de a testvér nélkül élő fiúknál nagyobb volt a növekedés a testvérekkel élőkhöz képest. A lányok esetében a túlsúly és az elhízás prevalenciája 9 éves korig nőtt azokban, akik testvér nélkül éltek, míg a testvérekkel élőknél a vizsgálati időszak során folyamatosan csökkent. Mindkét nemnél a túlsúly és az elhízás prevalenciája az életkor előrehaladtával szinte párhuzamosan változott a nagyszülőknél és a nagyszülők nélkül élők között (1B. Ábra). A prevalencia tartósan magasabb volt a nagyszülőknél élő résztvevőknél a másik csoporthoz viszonyítva, a vizsgálati időszak során, a legjelentősebb 40-50% -os, illetve 30-50% -os különbségeket 5,5-13 éves fiúknál, illetve 30-50% -ban figyelték meg.

A túlsúly és az elhízás országos prevalenciája (%) a 2,5 és 13 év közötti fiúk és lányok között (2003–2014), testvérekkel (A) és nagyszülőkkel (B) élve.

A véletlen-hatás logit modell alapján becsült túlsúly és elhízás esélyhányadosainak teljes eredményeit az alátámasztó információk tartalmazzák (S1 táblázat). A 4. táblázat a túlsúly és az elhízás esélyarányait mutatja be testvér nélküli élet, valamint nagyszülőknél való életkor és nem szerinti bontásban, kor és nem szerint, a gyermek életkorával való interakciókra vonatkozó együtthatók és a zavaró tényezők kiigazítását követő fő hatások exponenciájának számításával. A testvér nélküli életkorú fiúknál a túlsúly és az elhízás valószínűsége 2,5-4,5 éves korban szignifikánsan alacsonyabb volt a testvérekkel élőknél, míg a lányokban ezek az esélyek nem különböztek szignifikánsan a két csoport között iskolás kor előtt. A testvér nélkül élő gyermekek esetében a túlsúly és az elhízás esélye szignifikánsan magasabb, mint a 8 évesnél idősebb testvérekkel mindkét nemnél. Az esélyhányados pontbecslése a fiúknál 11, a lányoknál 10 és 13 évesen volt a legmagasabb. A nagyszülőknél élő gyermekeknél a túlsúly és az elhízás esélye lényegesen magasabb, körülbelül 30–50%, összehasonlítva azokéval, akik nem nagyszülőknél éltek 5,5 éves vagy annál idősebbek mindkét nemnél. Az esélyhányados pontbecslése a fiúknál 10 és 13 éves korban, a lányoknál pedig 11 éves korban volt a legmagasabb.

Vita

Vizsgálatunk megvizsgálta a testvér nélküli élet, valamint a nagyszülőknél való együttélés gyermekkori túlsúlyra és elhízásra gyakorolt ​​hatásait egy japán országos születési kohorsz felmérésben, 2,5 és 13 év közötti gyermekekkel. Legjobb tudásunk szerint ez a tanulmány az első, amely Japánban nemzeti szinten értékeli és követi e két tényező hatását a gyermekek testsúlyára. Eredményeink azt mutatják, hogy testvér nélküli együttélés következetesen növelte a túlsúly és az elhízás valószínűségét iskoláskorban, miközben ezeket a hatásokat nem figyelték meg iskoláskor előtt. A nagyszülőkkel való együttélés hasonló hatással járt, mint az iskoláskorú testvér nélküli élet; a hatás azonban már iskoláskor előtt nyilvánvaló volt.

Eredményeink azt sugallják, hogy Japánban a testvér nélküli élet nem a korai gyermekkorban a túlsúly és az elhízás tényezője, hanem annak hatása növekszik és hangsúlyossá válik az iskoláskorban. Ez az életkori tendencia részben annak tudható be, hogy néhány elsőszülött gyermek később testvéreket szerez. A korai gyermekkorban a becsült esélyek arányát később e gyermekek jelenléte hígíthatja. Ezzel szemben az iskolai életkorban jelentkező markáns túlzott kockázat tükrözheti a testvér nélkül maradás tényleges következményeit. Eredményeink összhangban voltak a helyi felmérés adatainak keresztmetszeti elemzéséből származó korábbi vizsgálatokkal, amelyek a túlsúly és az elhízás fokozott kockázatát mutatták olyan testvér nélküli gyermekeknél [11, 12, 15, 16, 18]. Nyolc európai országban 2–9 éves gyermekekről szóló többközpontú kohorszvizsgálat adatainak keresztmetszeti elemzése azt is kimutatta, hogy a testvér nélküli életvitelből származó túlsúly és elhízás túlzott kockázata nagyobb volt a 6–9 éves gyermekeknél 2–5 éves korhoz képest [14]. Az Egyesült Államokban végzett országos longitudinális felmérés adatainak keresztmetszeti elemzése kimutatta, hogy az óvodáskor és a 8. évfolyam között nőtt az elhízás túlzott kockázata a testvér nélkül élő gyermekek körében [17].

Összegzésképpen elmondható, hogy a gyermekek kora gyermekkortól az iskolás korig a testvér nélküli nevelés növelheti a túlsúly és az elhízás valószínűségét, különösen iskoláskorban, míg a nagyszülőknél való együttélés káros hatása röviddel az iskolai életkor előtt megjelenhet. A gyermekkori túlsúly és elhízás hatékony megelőzése érdekében a gyermekek életmódjának javítását célzó környezeti stratégiák kidolgozásával megbízott döntéshozóknak mérlegelniük kell a testvérek és nagyszülők befolyásának ilyen korú változását.