Van-e összefüggés az étrendi szokások és az idősek jóindulatú paroxizmális pozicionális vertigo között? Az étrend és a tanácsadás fontossága

Adriane Rocha Schultz

1 MSc rehabilitációs tudományokban, Unopar, Londrina, Paraná, Brazília

Rejane Dias Neves-Souza

2 Táplálkozás, Unopar, Londrina, Paraná, Brazília

Viviane de Souza Pinho Costa

3 Egészségtudományi Tanszék, Biológiai és Egészségtudományi Központ (CCBS), Universidade Norte do Paraná (UNOPAR), Londrina, Paraná, Brazília

Caroline Luiz Meneses-Barriviera

4 Rehabilitációs Tudományok Tanszék, UEL/UNOPAR, Londrina, Paraná, Brazília

Pricila Perini Rigotti Franco

5 Fonoaudiolgia, Universidade Norte do Paraná, Londrina, Paraná, Brazília

Luciana Lozza de Moraes Marchiori

5 Fonoaudiolgia, Universidade Norte do Paraná, Londrina, Paraná, Brazília

Absztrakt

Bevezetés A rossz étkezési szokások és a tápanyagok nem megfelelő bevitele aggasztja az időseket. A táplálkozási oktatás útmutatással javíthatja a vertigo kezelésének eredményeit.

Célkitűzés Értékelje a táplálkozási szokásokhoz kapcsolódó jóindulatú paroxizmális helyzetbeli vertigo (BPPV) jelenlétét.

Mód Keresztmetszeti vizsgálat önállóan élő idős emberekkel. A táplálkozási szokásokat a diétás 24 órás visszahívás és a Dix-Hallpike manipuláció módszerével értékeltük.

Eredmények 487 egyedből álló minta alapján 117-nél volt BPPV. A BPPV-ben szenvedő 117 idős beteg közül 37-nél (31,62%) nem volt megfelelő az etetés. Ebből a 370 BPPV nélküli egyénből 97 (26,21%) nem megfelelő táplálékkal rendelkezett. Nem figyeltek meg szignifikáns kapcsolatot a táplálkozási szokások és a BPPV között a teljes populációban (p = 0,3064). Jelentős összefüggés volt azonban a BPPV és a nem megfelelő szénhidrátbevitel (p = 0,0419) és az elégtelen rostbevitel (p = 0,03) között, és ezen alanyok étrendje gazdag volt többszörösen telítetlen zsírsavakban (p = 0,0084).

Következtetés Ezek az adatok korrelálnak a diszlipidémia és a hipertrigliceridémia státusával, ami rendkívül fontosá teszi a zsírok és szénhidrátok bevitelének csökkentését és a rostbevitel növelését a trigliceridek stabilizálása és ezáltal a belső fül káros hatásainak minimalizálása érdekében. Élelmiszer-kiigazítás javasolt a BPPV-ben szenvedő betegeknél, valamint egy multidiszciplináris csoport munkája az idősek minőségének javítása érdekében.

Bevezetés

Az időseket veszélyeztetik a táplálkozási rendellenességek és az alultápláltság, beleértve az alultápláltságot, a tápanyaghiányt és az egyensúlyhiányt. Számos, az életkorral összefüggő fizikai, klinikai, gazdasági és társadalmi tényező ronthatja a táplálkozási állapotot; továbbá az idős emberek testösszetételének változása és a mozgásszegény életmód csökkenti az energiaigényt és a napi energiafogyasztást. Az étrendi összetevők fogyasztásának erősen összefüggő jellege megnehezíti a megalapozatlan specifikus hatások értékelését megfigyelési tanulmányok segítségével. 1 2

Az étkezési szokásokat különböző metabolikus és keringési változások kockázati tényezőinek tekintették, amelyek számos tünetet okoznak, beleértve a szédülést is, különösen az idős emberek körében. 3 4 A szédülés az egyensúly megváltozása, amelyet az egyén vagy az őt körülvevő környezet mozgásának illúziója jellemez. A rotációs szédülést vertigónak nevezik. 5 Ez a tünet világszerte igen elterjedt, a fiatal felnőttek ~ 2% -át, 65 évesen 30% -át és 85 év feletti idősek 50% -át érinti. 6.

Különösen időseknél a rendszeres fizikai aktivitás hiánya, az alacsony fizikai erőnlét és a táplálkozási rendellenességek számos metabolikus és keringési változás rizikófaktorai, amelyek különféle tüneteket okoznak, például szédülést vagy akár jóindulatú paroxysmalis pozicionális vertigo (BPPV). 1 7

A jelenlegi bizonyítékok azt mutatják, hogy az idősek helyes étkezési szokásai javíthatják életminőségüket. Az alultápláltság prevalenciája növekszik ebben a populációban, és összefüggésben van a funkcionális állapot csökkenésével, az izomműködés károsodásával, a csonttömeg csökkenésével, az immunrendszer diszfunkciójával, a vérszegénységgel, a csökkent kognitív funkcióval, a gyenge sebgyógyulással, a műtét késleltetett gyógyulásával, a kórházi visszafogadási arányokkal és halálozás. 8.

Az alultápláltság olyan állapot, amelyben az energia, a fehérje és más tápanyagok hiánya, feleslege vagy egyensúlyhiánya káros hatással van a test formájára, működésére és klinikai eredményére. 9.

Bizonyítékok utalnak arra, hogy az olyan étkezési szokások, mint az alacsony nátriumszint, megváltoztathatják a belső fül folyadék homeosztázisát és a hallási funkciót. A kísérletek azt mutatják, hogy az endolimfa rekesz beépített mechanizmussal rendelkezik az alacsony nátriumkoncentráció fenntartására, miközben megtartja az ion egyensúlyt a környező perilimfával és a szérummal. 10.

A labirintus rendszerét, amely a folyamatos energiaellátástól függ, befolyásolja a glükóz és a hormonok keringő szintje, amelyek az adenozin-trifoszfát által termelt energiától függenek. Az irodalom adatai szerint a glükóz metabolikus rendellenesség 42 és 80% között van a fülzúgással és szédüléssel küzdő betegeknél, míg a populáció 2,5-15% -a tünetmentes hipoglikémiát vagy a glükóz tolerancia görbék valamilyen vonzalmát mutatja. Brazíliában már a glükóz metabolikus rendellenességet tekintik a labirintus metabolikus rendellenességeinek leggyakoribb okának. 11 12

A vertigo a leggyakoribb szédülés, a BPPV pedig a vertigo leggyakoribb oka felnőtteknél. Becsült prevalenciája a nőknél 3,2%, a férfiaknál 1,6%. Az időseknél a leggyakoribb szédülés oka, és az emberek 30% -ának legalább egyszer volt ilyen állapota. 13 14

Az Egyesült Államokban a BPPV becsült előfordulása 2,4% az általános felnőtt populációban, és bár ez a rendellenesség egész életen át érinti az embereket, általában 50–70 éves egyéneket érint, ezért befolyásolja a béradókat és az egészségügyet. 15

A bemutatott megfontolások alapján ennek a tanulmánynak a célja a BPPV jelenléte és az idősek étkezési szokásainak gyakorlata közötti lehetséges kapcsolat vizsgálata volt.

Mód

Az étrendi információkat az étrendi 24 órás visszahívási módszerekkel gyűjtötték. 18 Az interjúkat három különböző napon végezték: egy napot a hétvégén és kettőt a hét közepén. Az adagméreteket és ételeket tartalmazó fotóalbum segítségével az interjúk az elfogyasztott ételek jelölésével történtek a tárcsázott étkezések sorrendjében. Az ételtípusokat, az elfogyasztott mennyiségeket és az elkészítésük módját rögzítették. Ezeknek az élelmiszereknek a mennyiségét háztartási mérőszámokban jelentették, és grammra vagy milliliterre számították át. Az étrendi adatokat az Avanutri on-line táplálékértékelő szoftverrel dolgoztuk fel és elemeztük. 19 A fehérje, szénhidrát, lipid, rost és koleszterin étrendi bevitelének elemzése figyelembe vette az ajánlott étrendi referencia bevitelt. 20

A vertigo jelenlétét a vertigo (támadások, tünetek és a vertigo korábbi kórtörténete) kérdéseivel állapították meg, a BPPV diagnózisát pedig a vertigo vizsgálatban résztvevők körében a Dix-Hallpike manőverrel és a vertigóval kapcsolatos kérdőívre adott válaszokkal állapították meg. 21

A khi-négyzet tesztet végeztük, és p ≤ 0,05 statisztikailag szignifikánsnak tekintettünk. Az étkezési szokások és a szénhidrátok, többszörösen telítetlen zsír, egyszeresen telítetlen zsír, telített zsír, lipidek, fehérje és rostok jelentőségét figyelembe vették.

Eredmények

487 alanyból álló minta alapján 117-nél volt BPPV, 370-nél pedig nem. 117 BPPV-ben szenvedő idős beteg közül 37-nél (31,62%) nem volt megfelelő a táplálkozás. A BPPV nélküli 370-ből 97-en (26,21%) táplálékuk nem volt megfelelő.

Nem figyeltünk meg szignifikáns összefüggést (p = 0,3064) az étkezési szokások és a BPPV között a teljes populációban (esélyhányados = 1,3017; 1. táblázat).

Asztal 1

Étkezési szokásokBPPVIgen nem (%)

Nem megfelelő táplálkozás	37 (31,62)	97 (26.21)
Megfelelő táplálkozás	80 (68.37)	273 (73,78)
Teljes	117.	370

Rövidítés: ARR, abszolút kockázatcsökkentés; BPPV, jóindulatú paroxizmális pozicionális vertigo; NNH, a károsodáshoz szükséges szám.

Megjegyzés: Az esély aránya = 1,3017; konfidencia intervallum 0,8272–2,0483; ARR = 5,41%; NNH = 19; corr 2 korr = 1,303 (p = 0,3064).

A BPPV-t szenvedő 117 ember közül 102 (87,17%) szénhidrátbevitele nem volt megfelelő, 15-en (12,82%) nem. A BPPV nélküli 370 ember közül 330 (89,18%) szénhidrátfogyasztása nem volt megfelelő, 40-nél (10,81%) normál volt. A nem megfelelő szénhidrátok és a BPPV közötti statisztikai elemzéshez a Mann-Whitney-tesztet használtuk, amely U = 19 351,50 és p = 0,0419 értéket adott, statisztikailag szignifikáns különbséget (lásd a 2. táblázatot).

2. táblázat

BPPVNem megfelelő szénhidrátok Igen (%) Nem (%)

Igen	102. (87.17.)	330 (89,18)
Nem	15. (12.82)	40 (10.81)
Teljes	117.	370

Rövidítés: BPPV, jóindulatú paroxysmalis pozicionális vertigo.

A BPPV-ben szenvedő 117 ember közül 82-nél (70,08%) többszörösen telítetlen zsírbevitel volt, 35-nél (29,91%) nem. A BPPV nélküli 370 ember közül 289 (78,10%) többszörösen telítetlen zsírbevitel volt, 81 (21,89%) nem. A többszörösen telítetlen zsír és a BPPV statisztikai elemzéséhez elvégeztük a Mann-Whitney tesztet, amely U = 18470,00 és p = 0,0084 értéket adott, statisztikailag szignifikáns különbséget (lásd 3. táblázat).

3. táblázat

BPPVTöbbszörösen telítetlen zsír Igen (%) Nem (%)

Többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag étrend	82 (70.08)	289 (78,10)
Normál étrend többszörösen telítetlen zsírsavakban	35 (29.91)	81. (21.89.)
Teljes	117.	370

Rövidítés: BPPV, jóindulatú paroxysmalis pozicionális vertigo.

Nem figyeltünk meg szignifikáns összefüggést a nem megfelelő fehérjebevitel (p = 0,78), a nem megfelelő telített zsírbevitel (p = 0,97), a nem megfelelő lipidbevitel (p = 0,43) és az egyszeresen telítetlen zsírok nem megfelelő bevitele között (p = 0,79), de fontos jelentősége volt a BPPV és a nem megfelelő rostbevitel között (p = 0,03; 4. táblázat).

4. táblázat

Nem megfelelő táplálkozásBPPV, n (%) Nincs BPPV, n (%) p Érték

Nem megfelelő fehérje a	101	325	0.7
Nem megfelelő telített zsír b	117.	368	0,97
Nem megfelelő lipidek c	35	95	0,43
Nem megfelelő egyszeresen telítetlen zsír d	82	266	0,79
Nem megfelelő rost e	117.	356	0,03

Rövidítés: BPPV, jóindulatú paroxysmalis pozicionális vertigo.

Vita

Ebben a tanulmányban megfigyeltük a BPPV összefüggését a nem megfelelő szénhidrát-bevitelű, többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag és elégtelen rostbevitelű étrenddel.

Az időseknél gyakran csökken az étvágy és az energiafelhasználás, ami előfordulhat a biológiai és fiziológiai funkciók csökkenésével, a sovány testtömeg csökkenésével, valamint a citokin és a hormonális szint változásával együtt. További zavarok lehetnek a folyadék elektrolit szabályozásának megváltozása, a gyomor késleltetett kiürülése, valamint a szaglás és az ízérzet csökkenése. Ezenkívül az öregedés kóros változásai, például krónikus betegségek és pszichés betegségek, az idősek rossz táplálkozásához vezethetnek. A táplálkozási értékelés fontos a kockázatnak kitett betegek azonosításához, valamint a veszélyeztetett betegek kezeléséhez. 8.

Huffman és mtsai megerősítették adatainkat, amelyek azt mutatják, hogy a rost hiánya védtelenül hagyja az emberi testet, a jó étrend által biztosított minimális számú szabályozó nélkül. A rost hatással van a lipid-anyagcserére (propionát) és a glükózra (acetát, propionát és butirát), késlelteti a glükóz és a keményítő hidrolízisének felszívódását, segít fenntartani a vérkapillárisok elektrolit egyensúlyát, és elősegíti a vestibulus-cochleáris készülék egészségét.

A brit étrendi ajánlások szerint a teljes zsírfogyasztást a napi energiafogyasztás kevesebb mint 30% -ára, a telített zsírokat pedig 10% alá kell csökkenteni. Úgy tűnik, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag étrendben csökken az energia- és zsírbevitel. Az inzulinérzékenység és a plazma alacsony sűrűségű lipoprotein koleszterin koncentrációja többszörösen telítetlen zsírsavakban gazdag étrenddel javul, mint a telített zsírsavakban gazdag étrend. 24 Más szakirodalom azonban arról számolt be, hogy Brazília nagyvárosi központjaiban megkérdezett idősek nem csatlakoztak a fejlett országok új trendjéhez; A hagyományos ételek fogyasztását könnyű elkészítésű feldolgozott élelmiszerek váltották fel, amelyek diszlipidémiát és felesleges nátriumot okoztak, károsítva a belső fül természetes fiziológiás kémiai szintjét a többi társbetegség mellett. 25

Ebben a vizsgálatban magas többszörösen telítetlen zsírsavtartalmú étrendet észleltünk (3. táblázat). Az irodalmat áttekintve megfigyelhettük, hogy a többszörösen telítetlen zsírsavak feldolgozva (hidrogénezve) transz-zsírokká alakulhatnak át, amelyek károsak az egészségre. Ezeket az információkat azonban önmagában nem tudjuk elemezni; az a személy, aki felesleges zsírt (még jó zsírt is) és szénhidrátot fogyaszt, még mindig alacsony koncentrációjú étkezési rostot fogyaszthat, amelynek valószínűleg diszlipidémiája van a fülében. Annak ellenére, hogy az irodalomban nem sok adat található a lipidanyagcsere rendellenességeiről, nagy mennyiségű többszörösen telítetlen zsír és transzzsír elfogyasztása részben összefüggésben lehet a lipidanyagcsere rendellenességeivel. 26.

Mantello és mtsai azt írták, hogy a glükóz anyagcserében bekövetkező változások a fő metabolikus változások, amelyek vestibulocochleáris rendellenességekhez vezetnek. Mivel a labirintusszerkezetek intenzív metabolikus aktivitással rendelkeznek, a glükózra szükség van az energiatermeléshez, valamint a nátrium és a kálium megfelelő koncentrációjának fenntartásához az endolimfában. 27 Néhány szokást, például az alkoholt, a dohányt, a cukrot, a sót, a telített zsírokat és a koffeint, a fizikai inaktivitás mellett ki kell tiltani a szédülésben szenvedő betegek életéből, mivel ezek súlyosbíthatják a cochleovestibularis tüneteket, és még lassabban tehetik a vestibularis kompenzációt. 28 Javasoljuk, hogy ugyanazokat az eljárásokat alkalmazzák az itt intenzíven tanulmányozott BPPV esetekben is, a fentebb említett okok miatt.

Ezekkel az eredményekkel hangsúlyozzuk a multidiszciplináris ellátó csoport fontosságát, kiterjesztve az eljárásokat és eredményeket a megelőzésre és a kezelésre, és minimalizálva az idősek visszatérő BPPV epizódjait.

Következtetés

Megfigyelték az összefüggést a BPPV és a nem megfelelő szénhidrát-bevitel, valamint a többszörösen telítetlen zsírsavakban és a nem megfelelő rostbevitelben gazdag étrend között. Ezeket az egyesületeket érdemes alaposabban tanulmányozni.

Ezek az adatok fontos eszközt jelentenek az idősek általános egészségi állapotának és társbetegségeinek jobb megértéséhez, segítenek az életmódjuk szükséges változtatásának indoklásában és tudatosításában; útmutatások és táplálkozási kezelések révén, a multidiszciplináris ellátás mellett, a csapat segíthet csökkenteni a BPPV hallási tüneteit.

Ez a tanulmány megmutatta a BPPV és az étkezési szokások típusai közötti kapcsolatot összekapcsoló további vizsgálatok fontosságát. További kutatásokra van szükség a BPPV megelőzésének és rehabilitációjának kialakításához a társult étkezési szokásokkal együtt.