Vasculitis Gyakran Ismételt Kérdések

Mi okozza a vasculitist?

A vasculitis legtöbb formájának okai ismeretlenek. A fertőzések erősen gyaníthatóan szerepet játszanak olyan formákban, mint a hepatitis B (vírus) és a polyarteritis nodosa, valamint a hepatitis C (egy másik vírus) és a krioglobulinémiás vasculitis társulása. A bakteriális fertőzések gyanúja szerint szerepet játszhatnak a polyangiitis (GPA, korábban Wegener's néven ismert) granulomatosisban, ez az oka annak, hogy néhány, a felső légutakra korlátozódó GPA-t csak Bactrim antibiotikummal (trimetoprim/szulfametoxazol). A vasculitis számos típusára alkalmazható általános elmélet szerint a betegség egy adott fertőzés előfordulásából származik egy olyan személynél, akinek génjei (és egyéb tényezői) hajlamosak rá a vasculitis kialakulására.

Mi fog történni velem?

A vasculitis lefolyását gyakran nehéz megjósolni. Bizonyos típusú vasculitis csak egyszer fordulhat elő, és nem tér vissza. Más típusok hajlamosak a kiújulásokra. Minden vasculitisben szenvedő beteg számára elengedhetetlen, hogy az orvosok értékeljék ezeket a betegségeket. A vasculitis kezelhető, és sok beteg kezeléssel ér el remissziókat. Fontos egyensúlyba hozni a betegség leküzdéséhez szükséges gyógyszereket és a mellékhatások kockázatát, amelyet ezek a gyógyszerek gyakran okoznak. A vasculitis számos folyamatban lévő új vizsgálatának elsődleges célja olyan gyógyszerek megtalálása, amelyek elősegítik a remisszió fenntartását.

Gyógyítható-e a vasculitis?

A vasculitis legtöbb formája kezelhető ha elég korán észlelik, még mielőtt jelentős szervkárosodás következne be. Bár gyakran hatékonyak, a kezelések továbbra is tökéletlenek és javításra szorulnak. További kutatásokra van szükség a vasculitis minden formájához. Ezeknek a betegségeknek a megismerése jobb kezelésekhez, és egy napon gyógyulásokhoz vezet.

Megkapják-e a gyerekeim vagy más családtagok?

A vasculitis nem fertőző. Egy nem tud szerezzen vasculitist vasculitis beteggel való érintkezésből. Ezenkívül annak ellenére, hogy a gének valószínűleg szerepet játszanak a vasculitis egyes formáira való hajlamban, szokatlan, hogy a vasculitis ugyanazon család több tagjánál fordul elő. Így a vasculitis nem örökletes rendellenesség. Mindezek a pontok szemléltetik azt a tényt, hogy a vasculitis okai összetett. Valószínűleg a betegeknél vasculitis alakul ki több kockázati tényező egyidejű előfordulása miatt, amelyek többségét továbbra sem ismerik megfelelően.

A diéta befolyásolja-e a vasculitist?

Ez az egyik leggyakrabban feltett kérdés a vasculitisben szenvedő betegeknél. Minden beteg mindent meg akar tenni annak érdekében, hogy segítsen betegségének kezelésében. Sajnos jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy egy személy étrendje befolyásolná a vasculitis iránti hajlamot, vagy hogy bizonyos ételek vagy italok fogyasztása vagy kerülése befolyásolná a betegség lefolyását. Általában kiegyensúlyozott, fehérjében és zöldségekben gazdag egészséges étrendet javasolunk. A túlzott üres kalória, a feldolgozott ételek és a cukrok elkerülése nagyon fontos lehet, különösen a szteroidokat szedő betegeknél, akiknél fennáll a súlygyarapodás veszélye.

Visszatér a vasculitisem?

Miután a betegek elérték a vasculitisüket, logikus számukra, hogy vajon visszatérnek-e valaha a betegségük. A válasz, amelyet gyakran nehéz biztosan megadni, nagyban függ a beteg specifikus vasculitis típusától. Például a vasculitis bizonyos típusai, például a Henoch-Schönlein purpura (HSP) vagy a gyógyszer által okozott vasculitis gyakran önkorlátozottak és önmagukban oldódnak. A vasculitis egyéb formái (pl. Buerger-kór, a cigarettadohányzással szorosan összefüggő betegség) megoldódnak a végleges kezelés intézményével: a dohányzásról való leszokás.

A vasculitis más formái azonban kevésbé kiszámíthatóan viselkednek, és egyes betegeknél soha nem térnek vissza, másoknál gyakran ismétlődnek. A polyangiitis (Wegener’s), az óriássejtes arteritis, a Takayasu arteritis, a mikroszkopikus polyangiitis és a vasculitis számos más típusú granulomatózisa azon betegségek kategóriájába tartozik, amelyek nyugalmi és fellángolási periódusokkal rendelkeznek. A vasculitisben fellépő betegség fellángolása lehet enyhe (kiütés, kisebb ízületi fájdalom) vagy súlyos (veseelégtelenség, bőrfekély). Lángok léphetnek fel, ha a gyógyszereket abbahagyják vagy alacsonyabb az adagolás. A fellángolás a fertőzés összefüggésében fordulhat elő. A betegség fellángolásának oka gyakran ismeretlen.

Jelenleg pontosítani kell az orvosok azon képességét, hogy megjósolhassák, kik szenvednek betegség fellángolásokat és kik tartanak fenn hosszú távú remisszióban (vagy gyógyulnak meg). Ezen a területen a kutatás révén lehet előrelépni.

Hogyan kell védekezni a betegség fellángolása ellen?

Úgy gondoljuk, hogy több szempontot érdemes szem előtt tartani:

Először is, a fellángolások tünetei általában nagyon hasonlóak a betegség kezdetekor tapasztaltakhoz. Ha a fejfájás jelezte az óriássejtes arteritis kezdetét, akkor a fejfájás megismétlődése jelezheti a betegség fellángolását. Ha a lábfekélyek először fájdalmas vörös csomókként kezdődtek a lábon, akkor a fájdalmas vörös csomók visszatérése azt jelentheti, hogy a vasculitis visszatért. A betegeknek szakértőkké kell válniuk a vasculitis saját megnyilvánulásaival kapcsolatban annak érdekében, hogy azonnal felismerhessék őket, konzultálhassanak orvosukkal és megkezdhessék a megfelelő kezelést, mielőtt súlyos károk keletkeznének.

Másodszor, úgy gondoljuk, hogy a betegek valóban ismerik és megértik saját testüket. Fontos, hogy az új vagy változó tüneteket megbeszélje orvosával. A betegek és az orvosok együttesen meghatározhatják, hogy új tünetek jelentkeznek-e valóban vasculitis fellángolást jelentenek, vagy ha az ok ugyanolyan valószínű (gyógyszeres mellékhatás, fertőzés vagy más gyakori orvosi probléma).

Végül, mivel a vasculitis kezeléséhez az orvosok gondos megfigyelést igényelnek, a betegeknek meg kell beszélniük orvosukkal a kezelés bármilyen változását. A gyógyszerek növelése vagy csökkentése orvoshoz fordulás nélkül problémákat okozhat.

Miért kell gyakran ellenőriznem a vérképet?

A vérvizsgálatok hasznosak a vasculitis visszatérésének figyelemmel kísérésére, figyelemmel kísérve az olyan fontos paramétereket, mint a vesefunkció, a májvizsgálatok és a gyulladás markerei (ESR és CRP). A vérvizsgálatok is nagyon fontos annak biztosítása, hogy a gyógyszerek ne okozzanak semmilyen mellékhatást, például májirritációt vagy alacsony vérképet.

Milyen gyakran kell ellenőrizni a véremet?

Ez attól függ, hogy milyen gyógyszert vagy gyógyszereket szed. A ciklofoszfamidot (Cytoxan) szedő betegek számát kéthetente ellenőrizni kell. A vasculitis kezelésében alkalmazott egyéb gyógyszerek (metotrexát, azatioprin) kezelésében részesülő betegeknél általában csak havonta kell ellenőrizni a vérképüket. Ha néhány laboratóriumi vizsgálat kóros vagy csaknem ilyen, akkor gyakoribb ellenőrzésre lehet szükség.

Milyen típusú vizsgálatokat ellenőrizünk?

Függetlenül a vasculitis típusától és a páciens által alkalmazott gyógyszerek pontos típusától, hasonló típusú vizsgálatokat kell ellenőrizni. Ezek a tesztek:

teljes vérkép;
a vesefunkció vizsgálata, beleértve a vizeletvizsgálatot; és
májfunkciós tesztek.

Az alábbi táblázat felvázolja az egyes tesztek fontosságát.

A webhely használata

A Johns Hopkins Vasculitis weboldalon található minden információ kizárólag oktatási célokat szolgál. Az orvosokat és más egészségügyi szakembereket arra ösztönzik, hogy keressenek más forrásokat és erősítsék meg az ezen az oldalon található információkat. A fogyasztóknak soha nem szabad figyelmen kívül hagyniuk az orvosi tanácsot, vagy késlekedniük kell annak megkeresésével valami miatt, amit ezen a weboldalon olvashattak.