Papillitis

Kapcsolódó kifejezések:

Optikai ideggyulladás
Uveitis
Szerozitisz
Lézió
Papilledema
Retina
Látás károsodás
Látóideg

Letöltés PDF formátumban

Erről az oldalról

A neurológiai betegség orbitális és szemészeti megnyilvánulásai

Diagnózis

A papillitis optikai ideggyulladást jelenthet, amely gyakran társul a sclerosis multiplex (MS) kialakulásával vagy együttélésével. A papilléma tüneteivel és jeleivel szemben az optikai ideggyulladás jellemzően akut, és a retrobulbar fájdalommal jár, amely a szemmozgásnál rosszabb; nem jár fejfájással. Az átmeneti vizuális homály nem jellemző. A látóideggyulladás általában retrobulbar (a földgömb mögött), és a látóideg teljesen normális megjelenésű. Ezenkívül spontán vénás pulzációk vannak jelen, a vénák normális megjelenésűek, vérzések és váladékok hiányoznak.

Ha makula ödéma van jelen, és az elválasztások makuláris csillagot alkotnak, amikor visszahúzódik, akkor a diagnózis inkább fertőző (például macskakarcos betegség), mintsem sclerosis multiplexhez társuló optikai ideggyulladás. Ha mikroin-farcsák (vattafoltok) vannak, akkor a diagnózis vagy rosszindulatú magas vérnyomás, vagy vasculitis, például szisztémás lupus erythematosus vagy temporális arteritis esetén fordul elő.

A papillitis lehet idiopátiás, fertőző, ischaemia (akut ischaemiás optikai neuropathia vagy AION) vagy daganat (látóideg vagy sphenoid szárny meningioma, glioma vagy paraselláris folyamat) miatt.

A kompressziós elváltozások kavitációt (látóideg köpölyözés) vagy sönt ereket is okozhatnak a lemez felületén. Az temporális arteritist figyelembe kell venni minden 50 évnél idősebb, fejfájással járó betegnél, főleg vizuális tünetek esetén. Ebben a rendellenességben átmeneti vizuális homályok megelőzhetik a látásvesztést; a látás gyenge lehet (kevesebb, mint 20/400), ellentétben a papillémás betegeknél, akiknél a látás általában jó, kivéve, ha a papilléma hosszú ideje fennáll. A koponyaideg károsodása miatt kialakuló diplopia is előfordulhat. A szemtünetek lehetnek látóideg sápadtság, duzzanat vagy kavitáció. A retina artériájának elágazása vagy központi elzáródása is előfordulhat. Előfordul, hogy mindkét látóideg gyors egymásutánban duzzad, és nem megfelelően jelölt papilléma.

Gallenblase und Gallenwege

H. Abou-Rebyeh, J. Janssen, Interventionelle Endoskopie, 2007

6.1.1 Papillitis stenosans

Meghatározás

Die Papillitis stenosans ist eine stenosierende Erkrankung der Papilla Vateri infolge von Verletzung und/oder Entzündung der Papille mit konsekutiver narbiger Gewebsschrumpfung.

Pathogenese und Pathophysiologie

Häufigste Ursache der Erkrankung sind wiederholte Gallensteinpassagen mit Verletzung der Schleimhaut im Bereich des Sphinkters. Auch eine inkomplette endoskopische Sphinkterotomie kann auslösend sein. Bei hochgradiger Stenose können bereits Mikrolithen Koliken, einen Verschlussikterus oder eine biliäre Pankreatitis auslösen.

Klinisches Erschein pavyzd

A Die Patienten werden typischerweise durch biliäre Koliken symptomatisch und zeigen einen Anstieg der Cholestaseparameter im Serum und meist eine sonographische Gallenwegserweiterung. Manche Patienten entwickeln einen schmerzhaften Verschlussikterus oder ein (sub) akutes A has infolge einer biliären Pankreatitis. Fieber deutet auf eine bakterielle Cholangitis hin. Die meisten Patienten haben eine pozitív Gallen-steinanamnese.

Diagnostik

Pathologische erhöhte Cholestasewerte (γ-GT, alkalikus foszfatáz, bilirubin) und sonographisch bis unmittelbar zur Papille erweiterte Gallenwege stellen typische Befunde dar.

Meghal ERC mit Sphinkterotomie ist nur bei eindeutiger Beschwerde- und Befundkonstellation indiziert. Sie klärt die Differentialdiagnose der biliären Obstruktion (benigne Stenose, Tumor, Stein) und ist gleichzeitig die Therapie der Wahl.

Unklaren Fällen ist die Abklärung kesztyű Endosonographie oder Magnetresonanz-Cholangiographie (MRC) anzustreben (Abb. I.6-1). Die Endosonographie besitzt wegen der höheren Ortsauflösung den Vorzug in der Detektion von Mikrolithen und der exakten Darstellung des Papillengewebes.

Abb. I.6-1. Endosonographischer Aspekt einer Stenose des Choledochussphinkters mit konsekutiver Gallengangserweiterung (DC) bis zur Papille (a). Der Pankreasgang (DP) a normális Weite. Korrespondierende ERC; Körbchendurchzug nach EST (b).

Die Differentialdiagnose der Sphincter-Oddi-Dysfunktion kann manometrisch geklärt werden.

Therapie

Die Therapie der Wahl der symptomatischen Papillitis stenosans is die endoskopische Sphinkterotomie (EST), die bei Rezidivstenosen ggf. wiederholt werden muss. Sollte die Rezidivbehandlung endoskopisch nicht mehr möglich sein, ist eine chirurgische Papillenplastik indiziert. Vorübergehend können Kunststoffstents endoskopisch eingelegt werden.

Allergia és immunológiai betegségek

Brad W. Neville, DDS. Angela C. Chi DMD, a szájüregi és a maxillofaciális betegségek színes atlaszában, 2019

Ábrák. 9.7 és 9.8

Átmeneti nyelvi papillitis egy vagy több gombás papilla akut és átmeneti megnagyobbodására utal. Bár az ok-okozati összefüggés ismeretlen, a folyamat krónikus irritációval, hősérüléssel, erős dohány- vagy alkoholfogyasztással, fűszeres vagy savas ételekkel, allergiákkal, gyomor-bélrendszeri rendellenességekkel, ciklikus hormonális változásokkal, alváshiánnyal és stresszel társult.

Az eljárás lokalizálható egy vagy több papillára egy elszigetelt területen, vagy általánosítható számos megváltozott papillával, amelyek a nyelv jelentős részét érintik. A megváltozott papillák vörösvértestűnek, fehérnek vagy sárgának tűnnek, fájdalmasak lehetnek, vagy nem. A legtöbb betegben a papillák fájdalmasak és gyulladásos hiperpláziát mutatnak. Beszámoltak az általánosított minta terjedéséről a család többi tagjára. A gyakoribb tüneti változatokkal ellentétben van egy általános papulokeratotikus variáns, amelyben a megváltozott papillák fájdalommentesek és fehéresnek tűnnek a túlzott hiperparakeratózis miatt.

Az átmeneti nyelvi papillitis tüneti változatai általában 4 napon belül megszűnnek. Néhány beteg elismerte, hogy körömvágóval eltávolította az elváltozásokat. A hajlamosító tényezők kiküszöbölése mellett az ajánlott terápiák közé tartoznak a helyi érzéstelenítők, bevonószerek, antiszeptikus szájöblítők és helyi kortikoszteroidok.

Látóideg

Myron Yanoff MD, Joseph W. Sassani, MD MHA, az okuláris patológiában (nyolcadik kiadás), 2020

Az optikai neuritis szövettana

Általános információk.

Az optikai ideggyulladás, a retrobulbaris neuritis, a papillitis és a neuroretinitis klinikai fogalmak, és nem jelentenek konkrét okokat. Valójában sok oka létezik (pl. Gyulladásos, vaszkuláris és degeneratív).

A -itis utótag tehát, ahogy itt általában használjuk, nem feltétlenül azonos a gyulladással.

A látóideggyulladás topográfiai szövettani osztályozása 1.

Perineuritis: leptomeningealis érintettség (pl. Intracranialis meningitis, orbitális gyulladás vagy intraokuláris gyulladások kiterjesztése)

Periaxiális neuritis: A leptomeningealis érintettség a látóideg parenchymájába terjed, általában annak perifériáján.

Axiális neuritis: a látóideg belső vagy központi része (pl. SM, toxikus tényezők, alultápláltság és érrendszeri tényezők)

Transzverz neuritis: változó hosszúságú látóideg teljes keresztmetszeti pusztulása (pl. Devic-kór)

A szöveti reakció specifikus típusai.

Gyulladásos betegség: a látóideg gyulladásos betegségének típusai az októl függenek (lásd 13.8. És 13.13. Ábra; lásd még 4.27. Ábra; lásd az 1. fejezet gyulladásos szakaszát, valamint a 3. és 4. fejezetet).

Érbetegség: a klinikopatológiai kép a látóideget érintő érbetegség típusától függ. 1.

Időbeli (koponya) arteritis: granulomatosus arteritis (lásd 13.9. És 13.10. Ábra)

Nonarteriticus (ischaemiás) optikai neuropathia (lásd 13.11. Ábra)

Periarteritis nodosa: izomerek és arteriolák fibrinoid nekrózisa akut és krónikus nongranulomatosus intraartériás fal gyulladásos reakcióval

Pulzulus betegség és arterioszklerózis: koagulatív vagy iszkémiás típusú nekrózis

Demielinizáló betegségek.

Demielinizációs szakasz (lásd a 13.11–13.13. Ábrákat) a.

A mielinhüvelyek korai lebomlása következik be. A makrofágok fagocitálják a szétesett mielint.

A „zsírral terhelt” fagociták ezután perivaszkuláris helyekre költöznek. Az erek körül folyadék, limfociták és plazmasejtek perivaszkuláris „mandzsettája” vagy váladékozása gyakran megfigyelhető az akut reakciótól távol eső területeken.

Gyógyítási szakasz (lásd a 13.13B ábrát) a.

Az asztrocita válasz a demielinizáció területén jelentkezik.

Végül az érintettség területe gliózist mutat.

Táplálkozási, toxikus vagy anyagcsere-betegségek.

Kevéssé ismert az akut reakció.

Ezek az állapotok a látóideg parenchyma jelentős pusztulását okozhatják, amelynek következménye a másodlagos optikai atrófia.

A fiatalkori idiopátiás ízületi gyulladás kezelése

Eredmény

Az uveitis okozta szövődmények közé tartozik a posterior synechiae, a szürkehályog, a sávos keratopathia, a glaucoma, a papillitis vagy a cystoid macula ödéma. A hátsó synechiae (az íriszt a lencséhez tapadó rostos sávok, 107-4. Ábra) torz papilláris határt eredményez. A szalagos keratopathia (a szaruhártya Bowman-membránjában lerakódott kalciumréteg) nem ritka. A szürkehályog és a glaukóma az uveitis vagy annak szövődményeként kialakulhat, ezért kerülni kell a krónikus monoterápiát topikális kortikoszteroidokkal.

A JIA-val összefüggő uveitis okozta vizuális veszteség jelentett aránya az 1990 előtti vizsgálatokban 22% -ról 66% -ra, az újabb vizsgálatokban 3% -ról 25% -ra csökkent, ami arra utal, hogy az újabb és agresszívebb megközelítések hatékonyak. 87 Folyamatban lévő aktív intraokuláris gyulladás, amelynek értéke meghaladja vagy meghaladja a 0,5+ sejtet, a látásromlás és a vakság fokozott kockázatával járt.

A JIA-val összefüggő uveitis prognosztikai tényezőit nem határozzák meg egyértelműen, és a vizsgálatok eredményei gyakran ellentmondásosak. Különböző tanulmányok a következőket tárták fel a rossz prognózissal járó lehetséges tényezőként: rövid intervallumok az ízületi gyulladás és az uveitis diagnózisa között, az első vizsgálat során az uveitis 88-90 súlyossága, az elülső kamra érintettségének 91,92 jele (sejtek és fellángolás), 92 és férfi nem. 89-93

Gyermekgyógyászat a szisztémás autoimmun betegségekben

Szemészeti elváltozások

A hátsó vagy teljes uveitis, gyakran kétoldali, retina vasculitis, makula ödéma és papillitis kíséretében a legjellemzőbb a BD-re. Az uveitis gyakorisága országonként jelentősen eltér (60–80%), és gyermekkorban általában alacsonyabb (34%) [10,14,30]. A fiatal férfiak jelentősen jobban érintettek, mint a nők [10,14,31]. A hypopionos elülső uveitis a BD első leírásainak része volt, de végül kevésbé jellemző erre a betegségre, mint a posteye érintettségére. Egy tunéziai 62 beteg (111 szem) retrospektív felmérésében a panuveitis (68 szem, 61,3%) és a hátsó uveitis (38 szem, 34,2%) volt a leggyakoribb forma, amelyet az elülső uveitis (5 szem, 4,5%) követett. A retina vasculitist 89 szemnél találták (80,2%). A leggyakoribb szövődmények a hátsó synechiák (32,4%), a szürkehályog (31,5%) és a cystoid makula ödéma (19,8%) voltak [38]. Hasonló megállapításokat figyeltek meg felnőtt és gyermekkori uveitis esetén több esetsorból [39,40]. A BD-vel összefüggő uveitis lefolyása nagyon súlyos lehet, különösen azoknál a férfi betegeknél, akiket a nőknél lényegesen gyakrabban érintenek, a látásélesség határozott károsodása az optikai atrófia miatt [31]. A PEDBD nyilvántartásból származó adatok átlagosan 5 éves követés után azt mutatták, hogy a látásélesség csökkent [39]. .

Alapvető tudományok, örökletes retina betegség és daganatok

Brad J. Hinz, Andrew P. Schachat, Retina (negyedik kiadás), 2006

Megkülönböztető diagnózis

Ezeket az elváltozásokat összetéveszthetjük a papillemával (különösen a VHL koponyaűri megnyilvánulásaiban szenvedő betegeknél), papillitis, choroiditis, choroidalis neovascularisatio, choroidalis hemangioma, malignus melanoma, sarcoid és a peripapilláris retina pigment epithelium hiperpláziájával. 3, 65, 66 A papillemától való megkülönböztetést az segíti, hogy egyoldalúak, bár kétoldalúak is lehetnek, 66, 67 és a kiemelkedő váladék, ami a papillemában nem valószínű. A sztereoszkópos fluoreszcein angiográfia gyakran hasznos ezen elváltozások megkülönböztetésében a juxtapapilláris choroidalis neovaszkuláris membránoktól. A sztereo angiográfia lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a kapilláris hálózat a levált retina középső és külső retinarétegén belül helyezkedik el (angioma), vagy Bruch membránjának szintjén (choroidalis neovascularisatio). 65

Neuro-oftalmológia az orvostudományban

Papilledema

A papillémát a megemelkedett koponyaűri nyomás (ICP) által okozott optikai korong ödéma határozza meg, amelyet meg kell különböztetni a papillitistől. A papilléma szinte mindig kétoldalú, a vénás pulzációk elvesztésével jár, és megjelenése enyhétől súlyosig változik (24–7. Ábra). Ez a megjelenési tartomány a Frisén-skála segítségével írható le (24-5. Táblázat). A papilléma klinikai jellemzői gyakran tükrözik az emelkedett ICP tulajdonságait, és fejfájást, abducens neuropathiához kapcsolódó diplópiát és átmeneti vizuális homályokat tartalmazhatnak; az előrehaladott papilléma a látómező veszteséget okoz, gyakran megnövekedett vakfoltgal kezdődik, és előrehalad az idegrostréteg ívének kialakulásához, amelyek ellenőrizetlenül a központi látásvesztés felé haladhatnak. A kezelés a mögöttes patológiára irányul; néha a látóideg hüvelyének fenestrációját végzik a látás megőrzésének elősegítése érdekében a közvetlen látóideg nyomás enyhítésével. A papilléma leggyakoribb okait a 24-6. Táblázat sorolja fel .

24-7. Ábra. A szemfenék fotói papillemát mutatnak. Mindkét szem érintett, mint jellemző. A bemutatott jellemzők között szerepel a retina idegrétegeinek megemelkedése, ami egy „fánk” alakú opacitás megjelenését eredményezi az optikai lemez körül. Láthatóak a peripapilláris láng alakú vérzések, valamint a retina vénáinak beégése. Észrevehető a peripapilláris erek homályossága, amikor áthaladnak a korongon. A fiziológiás poharak eltűntek.

24-5. Táblázat. Frisén skála a Papilledema értékeléséhez

Frisen GradeFunduscopic jellemzők

0	Normális, kivéve az orr és az időbeli korong enyhe elmosódását
1	C alakú peripapilláris szürke halo, megkímélve az időnegyedet
2	360 fokos szürke peripapilláris glória, orrmagasság
3	≥1 fő érszakasz elhomályosítása koronghatáron, 360 fokos magasságban
4	A korongon lévő fő ér teljes elhomályosulása
5.	A korong összes edényének részleges elhomályosítása

24-6. Táblázat. A megnövekedett koponyaűri nyomás okai a papillémában

Együttműködő jellemzők

Helyfoglaló agyi elváltozás	Szubakutan súlyosbodó fejfájás. Különböző neurológiai hibák a helytől függően
Meningoencephalitis	Meningismus, kóros cerebrospinalis folyadékkémia
Subarachnoidális vérzés	Terson szindróma (intravitrealis vérzés)
Agyödéma	Vasogén (az intracranialis kapilláris integritásának elvesztése miatt), citotoxikus (sejtpusztulás miatt, gyakran ischaemiás stroke következtében), vagy intersticiális ödéma
Vénás sinus trombózis	A rohamok, az encephalopathia és a fejfájás hármasa a klasszikus akut megjelenés
Agyi akveduktális szűkület	Tünetmentes lehet, amíg a kritikus szűkület álmosságot és kábultságot nem okoz
Superior vena cava szindróma	Dyspnoe, arc- és karduzzanat, Pemberton-jel
Jobb szívelégtelenség	Perifériás ödéma, ascites, hepatomegalia
Alvási apnoe	Magas vérnyomás, gyakori szunyókálás, zsúfolt oropharynx
Pulmonális hipertónia	Parasztrális emelés, nyaki vénás duzzanat, klubozás
Idiopátiás koponyaűri magas vérnyomás	Elhízás, női nem, fogamzóképes kor

Specifikus fémek

7.1 Laboratóriumi állatok

Akut mérgezés esetén a fő hatások az emésztőrendszerben és az idegrendszerben jelentkeznek, a nekrotizáló vesepapillitis mellett. A krónikus mérgezéseknél a legszembetűnőbb a hajhullás. Ez a tallium-mérgezésre oly jellemző jelenség valószínűleg a szőrtüszők sejtszaporodásának megszűnésének eredménye (Cavanagh és Gregson, 1978), és így nagyon hasonlít az X-besugárzás és a radiomimetikus vegyszerek által okozott hajhullásra.

Emlős fajokban a tallium-vegyületek akut mediális letális dózisa (LD50) az összes beadási mód esetében körülbelül 5 és 70 mg/kg között mozog (Adamson és mtsai., 1975; Hart és mtsai., 1971; Truhaut, 1959).

Ajánlott kiadványok:

American Journal of Ophthalmology

A ScienceDirectről
Távoli hozzáférés
Bevásárlókocsi
Hirdet
Kapcsolat és támogatás
Felhasználási feltételek
Adatvédelmi irányelvek

A cookie-kat a szolgáltatásunk nyújtásában és fejlesztésében, valamint a tartalom és a hirdetések személyre szabásában segítjük. A folytatással elfogadja a sütik használata .