Hasnyálmirigy hormon

Kapcsolódó kifejezések:

  • Szőlőcukor
  • Eicosanoid Receptor
  • Enzimek
  • Peptidáz
  • Glükagon
  • Inzulin
  • Peptid
  • Fehérje
  • Sejt membrán

Letöltés PDF formátumban

témákról

Erről az oldalról

Incretinek és inzulin szekréció

Christopher H.S. McIntosh,. Su-Jin Kim, Vitaminok és hormonok, 2010

A máj és a vázizomzat

Hormonok és közlekedési rendszerek

Denovan P. Begg, Vitaminok és hormonok, 2015

Absztrakt

A hasnyálmirigy-hormon inzulin jól körülírt szerepet játszik a periférián, elsősorban azon a képességén alapul, hogy képes csökkenteni a keringő glükózszintet a glükóz transzporterek aktiválásával. Az inzulin azonban a központi idegrendszeren (CNS) belül is számos fiziológiai eredményt megváltoztat, az energiaegyensúlytól és a glükóz homeosztázistól a kognitív teljesítményig. Az inzulint telített receptor által közvetített eljárással szállítják a központi idegrendszerbe, amely az inzulinreceptortól függ. Az inzulin agyba történő szállítása számos tényezőtől függ, beleértve az étrendet, a glikémiát, a cukorbetegség állapotát és különösen az elhízást. Az elhízás az inzulin transzportjának jelentős csökkenéséhez vezet a perifériáról a központi idegrendszerbe, és a transzport csökkentésének biológiai alapja továbbra sem megoldott. A központi inzulin fiziológiai funkciók széles skálájára gyakorolt ​​hatásainak és a perifériáról a központi idegrendszerbe történő transzportjának évtizedes kutatása ellenére számos kérdés maradt megválaszolatlanul, beleértve azt is, hogy melyik receptor felelős a transzportért, valamint az inzulin pontos hatásmechanizmusait az agyban.

Hormonális jelzés az agyba az etetés/energiaegyensúly ellenőrzésére

Inzulin

Az inzulin egy hasnyálmirigy-hormon, amely szabályozza a vércukorszintet azáltal, hogy stimulálja a glükóz glikogénné történő átalakulását. A szénhidrát-anyagcserében ezen szerep mellett az inzulin elnyomja az étvágyat, amint azt az agyba történő közvetlen inzulininjekciók hatása is mutatja. Az inzulinreceptorok eloszlanak a hipotalamuszban és az NTS-ben, és különösen az NPY és a POMC neuronokra koncentrálódnak az íves magban, ahol eloszlásuk hasonló a leptin receptoréval. Az inzulin ezen további szerepe összefüggésben lehet a lipid homeosztázisban betöltött funkciójával, mivel a szénhidrátok tárolásának elősegítése mellett az inzulin elősegíti a zsírok tárolását is. Az inzulin teljes szintje a leptin által mutatott korrelációhoz hasonló módon korrelál az adipozitás mértékével.

Diabetes mellitus

Kórélettan

Egészséges egyéneknél az inzulin egy további hasnyálmirigy-hormonral, a glukagonnal (valamint más nem hasnyálmirigy-hormonokkal) együttesen működik, hogy fenntartsa a vércukorszint alapszintjét (euglikémia). Míg az inzulin hiperglikémia alatt csökkenti a vércukorszintet, addig a glükagon hipoglikémia során növeli a vércukorszintet. Diabetes mellitusban szenvedő egyéneknél az euglikémiás állapot fenntartásának képessége a legjobb esetben is zavart, és tipikusabban teljesen megzavart. Az inzulin hiánya vagy a hormonra való alacsony reakciókészség hiperglikémiát eredményez, mivel képtelen a glükózt a vérből a szövetekbe mozgatni. A hiperglikémiát tovább fokozza a glükagon fokozott szekréciója, mivel felszabadulását általában az inzulin gátolja. E két esemény összegzése mély hatással van az anyagcserére.

2. kötet

Inzulin

Egy másik perifériás hormon, amely nagy szerepet játszik a szaporodás szabályozásában, a hasnyálmirigy-hormon, az inzulin. 8 Az inzulin, mint alapvető anyagcsere-szabályozó kulcsfontosságú funkciója régóta általánosan elismert, és anyagcsere-jellemzőinek részletes összefoglalása egyértelműen meghaladja e fejezet céljait és hatályát. Ennek ellenére fontos, hogy a felülvizsgálat során megjegyezzük, hogy az inzulin a leptin szintézisének fő szabályozójaként működik, és ezért azok szintje (és biológiai hatása) gyakran szorosan összefügg. Ennek az állításnak megfelelően javasolták, hogy az inzulin a HPG tengely modulátoraként is szerepet játszik, domináns stimuláló hatással, amit jól szemléltet az a tény, hogy az alacsony vagy null inzulinszintek, például a kontrollálatlan cukorbetegség általában társulnak elnyomta a gonadotropin szintet és a reproduktív elégtelenség különféle formáit. 8 Az inzulinhatás reproduktív dimenziója azonban továbbra sem jellemző annyira jól, mint a leptin, annak ellenére, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok arra utalnak, hogy az inzulinszignalizációnak lényeges fiziológiai szerepe van a HPG tengely szabályozásában.

GI hormonok a bélen kívül: központi és perifériás idegrendszer ☆

A Secretin/Glucagon/VIP/PHI/PACAP/GIP szupercsalád

A strukturálisan rokon peptidek szupercsaládja, amely tartalmazza a klasszikus bélhormonokat, a szekretint és a glükózfüggő inzulininotróp peptidet (GIP), valamint a hasnyálmirigy-hormon glükagonját, magában foglalja a főbb neuropeptid-transzmittereket is, mint például a VIP, a PHI és a PACAP. A glükagon esetében jó bizonyíték van arra, hogy egyetlen prekurzor molekula alternatív poszttranszlációs feldolgozással több különböző terméket hozhat létre. A hasnyálmirigy-szigetek alfa-sejtjeiben maga a glükagon az elsődleges termék; a bél L sejtjeiben a glükagonszerű peptid-1 (GLP-1) és a GLP-2 az elsődleges termék (de nem a glükagon). A központi idegrendszeri idegsejtek jobban hasonlítanak a bélhez, mint a hasnyálmirigy a glükagon prekurzor feldolgozása során; a központi idegrendszeri GLP-k egyik lehetséges szerepe az élelmiszer-bevitel ellenőrzése. A család két olyan tagja, amely látszólag túlnyomórészt neuronokban expresszálódik, és nem endokrin sejtekben, a VIP (amelynek prekurzora a kapcsolódó PHI peptidet is előidézi) és a szorosan rokon PACAP peptid.

Új irányok az élelmiszer-függőség, a túlevés és az elhízás farmakológiai kezelésében

Amelia A. Davis,. Mark S. Gold, a Viselkedési függőségekről, 2014

Pramlintide

A pramlintid egy viszonylag új kiegészítő a cukorbetegséghez, mind az 1., mind a 2. típusú cukorbetegséghez. Ez egy injektálható antihiperglikémiás szer, amely utánozza a hasnyálmirigy amilint és az inzulinnal együtt szabályozza az étkezés utáni glükózkontrollt. Az amylin egy kicsi peptid hormon, amelyet a hasnyálmirigy β-sejtjei szabadítanak fel az inzulinnal együtt (Neff & Aronne, 2007), és teljesen hiányzik az 1-es típusú cukorbetegségben szenvedőknél (Johns, 2007). Bár az FDA nem engedélyezte a fogyást, kimutatták, hogy a jóllakottság növelésével és az ételbevitel csökkentésével elősegíti a fogyást. A 2. fázisú multicentrikus vizsgálat 204, inzulinnal nem kezelt elhízott, 2-es típusú cukorbetegséggel vagy anélkül szenvedő alanyon 3,7% -os súlyvesztést és 3,6 cm-es derékkörfogat-csökkenést mutatott (Edelman, Maier és Wilhelm, 2008). Ezenkívül a pramlintiddal kezelt betegek mintegy 31% -a 5% -os súlycsökkenést ért el, szemben a placebóval kezelt betegek csak 2% -ával (Edelman et al., 2008). A leggyakoribb mellékhatások az émelygés és az injekcióval összefüggő mellékhatások voltak. Enyhe hipoglikémiás eseményekről, amelyek orvosi beavatkozás nélkül megszűntek, a pramlintiddal kezelt betegek 8% -ánál számoltak be, és nem számoltak be mérsékelt vagy súlyos hipoglikémiáról (Edelman et al., 2008).

Jelzési útvonalak, amelyek részt vesznek a kognitív fejlesztésben

Thomas J. Nelson,. Daniel L. Alkon, a kognitív fejlesztésről, 2015

Inzulin

A streptozotocin által kiváltott mesterséges cukorbetegségben szenvedő állatok memóriahiányokat mutatnak (Mayer és mtsai., 1990). Bár az inzulint általában hasnyálmirigy-hormonként gondolják, úgy tűnik, hogy az inzulin és az inzulinhoz kapcsolódó peptidek egymástól függetlenül szegregálódnak és szintetizálódnak az agyban (Zhao et al., 1999), elsősorban a hipotalamuszban, a hippocampusban, a szaglóhagymában és a kisagyban. Az inzulin a vér-agy gáton is átjut az inzulinra specifikus telített transzporteren keresztül (Banks, 2004).

Az inzulinnak más funkciója lehet az agyban, mint a periférián, bár az inzulin és az inzulinszerű peptidek sok agyi hatása fontos viselkedési adaptáció az energiaellátáshoz, például a tápanyagok érzékelésének képessége és az értékes étel megszerzésének lehetőségeinek értékelése. . Ez ahhoz a hipotézishez vezetett, hogy az inzulin és az inzulinszerű növekedési faktor-1 (IGF-1) hasznos lehet erős szinaptikus fokozóként (Derakhshan és Toth, 2013). Azonban, hasonlóan a neuroszteroidokhoz, ezeknek a peptideknek is erős, nem neuronális hatásuk van a periférián, ami a szisztémásan alkalmazott gyógyszerek viselkedését teszteli.

Beszámoltak arról, hogy az inzulin akut intranazális beadása fokozza a verbális memóriát az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél és az idősebb, enyhe kognitív károsodásban szenvedő betegeknél (Reger et al., 2006, 2008). Az inzulin stimulálja a neuritok növekedését, valószínűleg az NGF-től lefelé vezető utakon hatva (Recio-Pinto és mtsai, 1984). Az IGF-1 és az inzulin szintén védi a sejteket az apoptózis ellen (Tanaka et al., 1998; Ghasemi et al., 2013).

A roziglitazon antidiabetikus gyógyszer, amelyet korábban Avandia néven forgalmazott a GlaxoSmithKline. Kötődik a peroxiszóma proliferátor által aktivált γ receptorhoz, és szabályozza a glükóz felvételével és ártalmatlanításával kapcsolatos gének expresszióját (Derosa és Maffioli, 2012). Mivel úgy gondolták, hogy gyulladáscsökkentő hatással bírnak és csökkentik az inzulinérzékenységet, a roziglitazont és a pioglitazont klinikai vizsgálatoknak vetették alá Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél, de eddig hatástalannak találták (Miller et al., 2011). Egyes beszámolók azonban azt mutatják, hogy a roziglitazon javíthatja a szinaptikus plaszticitást az idős patkányokban, esetleg a glükóz felhasználásának javításával (Derakhshan és Toth, 2013). Így a roziglitazon vagy annak valamilyen származéka még használható lehet általános kognitív fokozóként.