Minden, amit tudnia kell a vastagbélrákról

A vastagbélrák akkor alakul ki, amikor a vastagbélben daganatos növekedések alakulnak ki. Ez ma a harmadik leggyakoribb ráktípus az Egyesült Államokban.

A vastagbél vagy a vastagbél az, ahol a test vizet és sót merít szilárd hulladékokból. A hulladék ezután a végbélen keresztül mozog, és a végbélnyíláson keresztül távozik a testből.

A vastagbélrák a rákhoz kapcsolódó halálozás harmadik leggyakoribb oka az Egyesült Államokban. Valójában 2019-ben az American Cancer Society (ACS) előrejelzése szerint az Egyesült Államokban 101 420 ember kap új vastagbélrák diagnózist.

Az egészségügyi szakemberek 50 éves kortól javasolják a vastagbélrák rendszeres szűrésein való részvételt.

A kolorektális rák, amely együttesen előforduló vastagbélrákot és végbélrákot is leír, szintén gyakori. A végbélrák a végbélből származik, amely a vastagbél utolsó néhány centimétere, a végbélhez legközelebb.

Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan lehet felismerni és kezelni a vastagbélrákot, miért fejlődik ki és hogyan lehet megelőzni.

A vastagbélrák az egyik leggyakoribb rákforma az Egyesült Államokban.

A vastagbélrák gyakran nem okoz tüneteket a legkorábbi szakaszokban. A tünetek azonban előrehaladásával észrevehetőbbé válhatnak.

Ezek a tünetek a következők lehetnek:

hasmenés vagy székrekedés
változások a széklet konzisztenciájában
laza, keskeny széklet
vér a székletben, amely lehet, hogy nem látható
hasi fájdalom, görcsök, puffadás vagy gáz
folyamatos székletürítés sürgeti a széklet ellenére
gyengeség és fáradtság
megmagyarázhatatlan fogyás
irritábilis bél szindróma
vashiányos vérszegénység

Ha a rák átterjed a test egy új helyére, például a májba, további tüneteket okozhat az új területen.

Különböző módon lehet a stádiumot hozzárendelni a rákhoz. A szakaszok jelzik, hogy a rák milyen mértékben terjedt el, és a daganatok méretét.

A vastagbélrákban a szakaszok a következők szerint alakulnak:

0. szakasz: In situ karcinóma néven is ismert, ezen a ponton a rák nagyon korai stádiumban van. Nem nőtt tovább a vastagbél belső rétegénél, és általában könnyen kezelhető lesz.
1. szakasz: A rák a következő szövetréteggé nőtte ki magát, de nem érte el a nyirokcsomókat vagy más szerveket.
2. szakasz: A rák eljutott a vastagbél külső rétegeibe, de nem terjedt túl a vastagbélen.
3. szakasz: A rák a vastagbél külső rétegein keresztül nőtt, és elérte az egy-három nyirokcsomót. Távoli helyekre azonban nem terjedt el.
4. szakasz: A rák a vastagbél falán túl lévő más szövetekhez is eljutott. A 4. szakasz előrehaladtával a vastagbélrák eljut a test távoli részeire.

A kezelés a vastagbélrák típusától és stádiumától függ. Az orvos a legjobb kezelési lehetőség eldöntésekor figyelembe veszi az egyén életkorát, általános egészségi állapotát és egyéb jellemzőit is.

Egyetlen rák esetében sem létezik egyetlen kezelés. A vastagbélrák leggyakoribb lehetőségei a műtét, a kemoterápia és a sugárterápia.

A kezelés célja a rák eltávolítása, terjedésének megakadályozása és a kellemetlen tünetek csökkentése lesz.

Sebészet

A vastagbél egy részének vagy egészének eltávolítását célzó műtétet kolektómiának nevezzük. Ezen eljárás során egy sebész eltávolítja a vastagbél rákot tartalmazó részét, valamint a környező területek egy részét.

Például általában eltávolítják a közeli nyirokcsomókat a terjedés kockázatának csökkentése érdekében. Ezután a sebész vagy visszahelyezi a vastagbél egészséges részét, vagy sztómát hoz létre, a colectomia mértékétől függően.

A sztóma a hasfal műtéti nyílása. Ezen a nyíláson keresztül a hulladék egy zacskóba kerül, ami feleslegessé teszi a vastagbél alsó részének szükségességét. Ezt kolosztómiának hívják.

A műtét egyéb típusai a következők:

Endoszkópia: A sebész képes lehet eltávolítani néhány apró, lokalizált rákot ezzel az eljárással. Vékony, rugalmas csövet helyeznek be, amelyhez fény és kamera van rögzítve. Tartozéka lesz a rákos szövet eltávolítására is.
Laparoszkópos műtét: Egy sebész több apró metszést hajt végre a hasban. Ez lehet egy lehetőség a nagyobb polipok eltávolítására.
Palliatív műtét: Az ilyen típusú műtét célja a tünetek enyhítése kezelhetetlen vagy előrehaladott rákos megbetegedések esetén. A sebész megkísérli enyhíteni a vastagbél minden elzáródását és kezelni a fájdalmat, a vérzést és más tüneteket.

Kemoterápia

A kemoterápia során a rákellenes csoport olyan gyógyszereket ad be, amelyek zavarják a sejtosztódási folyamatot. Ezt úgy érik el, hogy megbontják a fehérjéket vagy a DNS-t, hogy károsítsák és elpusztítsák a rákos sejteket.

Ezek a kezelések bármely gyorsan osztódó sejtet megcéloznak, beleértve az egészségeseket is. Ezek általában felépülhetnek bármilyen kemoterápia okozta károsodásból, de a rákos sejtek nem.

A rákos szakember vagy onkológus általában kemoterápiát javasol a vastagbélrák kezelésére, ha terjed. A gyógyszerek az egész testet bejárják, és a kezelés ciklusokban zajlik, így a testnek ideje van gyógyulni az adagok között.

A kemoterápia gyakori mellékhatásai a következők:

hajhullás
hányinger
fáradtság
hányás

A kombinált terápiák gyakran többféle kemoterápiát alkalmaznak, vagy kombinálják a kemoterápiát más kezelésekkel.

Sugárkezelés

A sugárterápia megöli a rákos sejteket azáltal, hogy rájuk összpontosítja a magas energiájú gammasugarakat. A rákellenes csoport külső sugárterápiát alkalmazhat, amely ezeket a sugarakat a testen kívüli gépből kiűzi.

Belső sugárzással az orvos radioaktív anyagokat ültet be a rák helye közelében mag formájában.

Egyes fémek, például a rádium, gammasugarakat bocsátanak ki. A sugárzás nagy energiájú röntgensugarakból is származhat. Az orvos sugárterápiát kérhet önálló kezelésként a daganat csökkentésére vagy a rákos sejtek elpusztítására. Más rákkezelések mellett is hatékony lehet.

A vastagbélrák esetében a rákellenes csoportok csak a későbbi szakaszokban hajlamosak a sugárkezeléseket alkalmazni. Akkor használhatják őket, ha a korai stádiumú végbélrák behatolt a végbél falába, vagy a közeli nyirokcsomókba utazott.

A sugárkezelés mellékhatásai lehetnek:

enyhe bőrelváltozások, amelyek hasonlítanak a leégésre vagy a napbarnulásra
hányinger
hányás
hasmenés
fáradtság
étvágycsökkenés
fogyás

A legtöbb mellékhatás a kezelés befejezése után néhány hét múlva megszűnik vagy megszűnik.

Az orvos teljes fizikális vizsgálatot végez, és megkérdezi a személyes és a családi kórelőzményeket.

A következő diagnosztikai technikákat is alkalmazhatják a rák azonosítására és stádiumára:

Kolonoszkópia

Az orvos behúz egy hosszú, rugalmas csövet, amelynek egyik végén kamera van, a végbélbe, hogy megvizsgálja a vastagbél belsejét.

Előfordulhat, hogy az eljárás előtt 24–48 órán át különleges étrendet kell követnie. A vastagbél erős hashajtókkal történő tisztítást is igényel a bélpreparátumként ismert folyamatban.

Ha az orvos polipokat talál a vastagbélben, egy sebész eltávolítja a polipokat, és biopsziára utalja őket. Biopsziában a patológus mikroszkóp alatt megvizsgálja a polipokat, hogy rákos vagy rákot megelőző sejteket keressen.

Egy hasonló eljárás, amelyet rugalmas sigmoidoszkópiának hívnak, lehetővé teszi az orvos számára, hogy megvizsgálja a vastagbél területének egy kisebb részét. Ez a módszer kevesebb előkészítést igényel. Szükség lehet a teljes kolonoszkópiára sem, ha a sigmoidoszkópia nem mutat ki polipokat, vagy ha kis területen helyezkednek el.

Dupla kontrasztú bárium beöntés

Ez a röntgen eljárás a bárium nevű folyadékot használja a vastagbél tisztább képének biztosításához, mint egy szokásos röntgen. Egy személynek több órán keresztül böjtölnie kell, mielőtt bárium röntgenfelvételen esne át.

Az orvos a báriumot tartalmazó folyékony oldatot injektálja a végbélen keresztül a vastagbélbe. Ezt egy rövid levegőszivattyúzással követik, hogy a báriumréteg kisimuljon a legpontosabb eredmények érdekében.

Ezután egy radiológus elvégzi a vastagbél és a végbél röntgenfelvételét. A bárium fehérnek tűnik a röntgenfelvételen, az esetleges daganatok és polipok sötét körvonalakként jelennek meg.

Ha egy biopszia a vastagbélrák jelenlétét sugallja, az orvos mellkasröntgent, ultrahangot vagy tüdő, máj és has CT-vizsgálatot rendelhet el a rák terjedésének felmérésére.

A diagnózist követően az orvos meghatározza a rák stádiumát a daganat mérete és kiterjedése, valamint a közeli nyirokcsomókba és távoli szervekbe történő terjedés alapján.

A rák stádiuma meghatározza a kezelési lehetőségeket és tájékoztatja a kilátásokat.