Vérnyomásmérés súlyosan elhízott betegeknél: az alkar megközelítés érvényesítése a különböző karpozíciókban

Marie-Ève ​​Leblanc, Audrey Auclair, Jacinthe Leclerc, Jean Bussières, Mohsen Agharazii, Frédéric-Simon Hould, Simon Marceau, Patrice Brassard, Christian Godbout, Audrey Grenier, Lyne Cloutier, Paul Poirier, Súlyosan elhízott betegek vérnyomásmérése: validálás az alkar megközelítése a különböző karpozíciókban, American Journal of Hypertension, 32. évfolyam, 2. szám, 2019. február, 175–185. oldal, https://doi.org/10.1093/ajh/hpy152

betegeknél

Absztrakt

A vérnyomásmérés súlyos elhízás esetén technikailag nehéz lehet, mivel a készülék mandzsettája nem biztos, hogy megfelelően illeszkedik a felkar köré. A vizsgálat célja az intraartériás vérnyomásértékek (arany standard) közötti egyeztetés értékelése volt az alkar vérnyomásmérésével összehasonlítva súlyosan elhízott, különböző kar helyzetben lévő betegeknél.

Harminchárom súlyosan elhízott beteg és 21 kontroll vett részt a vizsgálatban. Az intraartériás vérnyomás párjait összehasonlítottuk az alkar egyidejű mérésével oszcillometriás eszközzel 4 helyzetben: (i) hanyattfekvésben, (ii) félbarlangban, az alkar szívszinten nyugvó, (iii) félbaromfi kar lefelé, és (iv) félbaromfi, feje fölé emelt karral. A mérések közötti egyeztetés mértékét értékelték.

Összességében a szisztolés és a diasztolés vérnyomásmérés korrelációja az arany standard és az alkar vérnyomása között 0,95 volt (n = 722; P

A vizsgálat célja az alkar vérnyomásmérésének validálása volt a súlyosan elhízott, különböző test és kar helyzetben lévő betegeknél. Feltételeztük, hogy az alkar szisztolés és diasztolés vérnyomásmérései (i) szorosan egyetértenek az intraartériás értékekkel, amikor a betegek fekvő vagy félmadár helyzetben nyugszanak, az alkar szív szinten támogatott, és (ii) nem értenek egyet az arany standarddal, amikor a betegek félbaromfi helyzetben pihentek karral lefelé vagy felemelt karral.

MÓD

Vizsgálati populáció

Azokat a betegeket, akiket műtéti beavatkozásoknak kellett alávetni általános érzéstelenítésben radiális katéteres artériás nyomás monitorozással, preoperatív módon toborozták. Harminchárom, súlyosan elhízott és 21 nem elhízott, 18 évesnél idősebb beteget vontak be a vizsgálatba az Institut Universitaire de Cardiologie et de Pneumologie de Québec (IUCPQ) intézményben. A súlyosan elhízott betegeket akkor vették fel, ha testtömeg-indexük (BMI) ≥40 kg/m 2 vagy ≥35 kg/m 2 volt társbetegségekkel, és ha bariatrikus műtétre tervezték őket. Nem elhízott betegeket (kontrollcsoport) vontak be, ha BMI 2 volt, és ha szívműtétre tervezték őket, beleértve a szívkoszorúér bypass ojtást és/vagy a szeleppótló eljárásokat. A kizárási kritériumok a szignifikáns ritmuszavar (azaz pitvarfibrilláció), a pacemaker és a karok közötti szisztolés vérnyomáskülönbség volt ≥20 Hgmm 14, a preoperatív vérnyomásmérések során megállapítva. A betegeket a műtét előtti műtét előtti felvétel során kényelmes mintavételi módszerrel toborozták. Az IUCPQ kutatóközpont etikai bizottsága jóváhagyta a kutatási protokollt. Minden résztvevő írásos tájékozott beleegyezést adott a vizsgálatba való felvétel előtt.

Antropometriai és vérminták mérése

Mindkét csoport esetében 12 órás éjszakai böjt után vérmintákat vettünk. A rutin laboratóriumi elemzéseket standard módszerekkel végeztük. A műtét előtt 1 nappal a testtömeget (kg) és a magasságot (cm) mértük kalibrált mérlegeken; Detectomedical-skálát (Brooklyn) vagy Healthometer-skálát (Bridgeview) alkalmaztak a betegek testtömegére 2). A kar hosszát a lapocka akromion folyamatától az olecranonig mértük. 15 A kar kerületét az anatómiai referenciák közötti középpont távolságban határoztuk meg. 11, 15 Az alkar hosszát az olecranontól a styloid apophysisig mértük. 15 Az alkar kerülete az anatómiai referenciák közötti középpont távolságban került meghatározásra. 15 A hosszt és a kerületet 0,1 cm pontossággal mértük. 11, 15

Preoperatív vérnyomásmérés

Az alapszintű vérnyomásméréseket a kanadai Hypertension Education program (CHEP) irányelvei szerint 16 végeztük, ugyanazon oszcillometrikus eszközzel minden résztvevő számára (Welch Allyn, Life sign monitor 5200 Series NY). 5 perces pihenő után ülő helyzetben, a bal és a jobb felső karon és az alkaron véletlenszerűen elvégezték a vérnyomásméréseket, hogy értékeljék a karok közötti különbségeket, 1 perces késéssel az intézkedések között. A magas vérnyomásról szóló irányelvekben ajánlottak szerint a mandzsetta méretét (kicsi mandzsetta (20,0–26,0 cm), normál mandzsetta (25,4–40,6 és 25,0–34,0 cm) és nagy mandzsetta (32,0–43,0 cm)) választottuk ki a résztvevő karjának kerületének megfelelően. 5 A mandzsettát hasonlóan választották ki az alkar kerülete alapján. Ugyanaz a mandzsettaméretet alkalmaztuk a kísérlet pillanatában. A 43,0 cm-t meghaladó kar kerületű résztvevők számára a nagy mandzsettát használták.

Vérnyomásmérés validálása

Ezt az alkar vérnyomásmérési validálási vizsgálatot a gyógyító helyiségben végezték műtét után (szív- vagy bariatrikus) minden a priori toborzott betegnél, akinek intraartériás kanülje volt. Az intraartériás vérnyomásmérés volt a referencia módszer (arany standard), míg az alkar és a felkar mérését értékeltük. A vérnyomásméréseket páros módon, ebben a meghatározott sorrendben végeztük: (i) intraarteriális kontra laterális alkar és (ii) intraartériás kontra kontra laterális felkar legalább 2 perces késéssel az egyes mérések.

Intraartériás vérnyomás módszer.

Egy műtét előtt egy aneszteziológus intraartériás katétert helyezett be az egyes betegek bal vagy jobb radiális artériájába (katéter: BD Insyte Autoguard BC, Mississauga, Kanada; nyomástartó: Edwards Lifesciences, Irvine, États-Unis; Cső a katéter és a nyomástartó között: Microbore Angiography Set MEDXL, Montréal, Kanada). Az artériás hullámformák pontosságát a vérnyomásmérés során gondosan ellenőriztük az artériás monitorozó rendszerrel (Phillips MX700 és MX800, Markham, Kanada) 18, a katéterérzékelőt a mobilizációt követően a szív szintjén állítottuk be. 19.

Alkar oszcillometrikus vérnyomásmérési módszer.

Önkényesen meghatároztuk az alkar helyzetét a mandzsetta felszereléséhez. Pontosan a mandzsetta alsó szélére (ahol a cső csatlakozik) utalunk, amely 6 cm-re helyezkedik el az ulna styloid folyamatától a csuklónál tapinthatóan, az intraartériás katéterrel ellentétesen. Ugyanezt az ambulánsan beállító oszcillometriás eszközt (Mobil-O-graph I.E.M. GmbH, Stolberg, Németország) 20 alkalmazták az alkar vérnyomásmérése során. Az alkar mandzsettájának méretét a fent részletezett módon választottuk meg.

Felsőkar oszcillometrikus vérnyomás módszer.

A felkar vérnyomását az ágy melletti falfestményekkel kalibrált oszcillometriás eszközökkel mértük (Phillips MX600 és MX700, Markham, Kanada). 18 Ezt az eszközt az intenzív osztályon rendszeresen használják a szokásos, nem invazív vérnyomásmérésre a felkar szintjén. 2 különböző eszköz használata az alkaron és a felkaron lehetővé tette számunkra, hogy mindkét mandzsettát a helyén hagyjuk a kísérlet során. A felső kar mandzsettájának méretét a fent részletezett módon választottuk meg.

Test és kar helyzet

A test és a kar helyzetének értékelését ugyanabban a mintában végeztük súlyosan elhízott és kontroll csoportok esetében (1. ábra). Ugyanaz a nyomozó (M.E.L.) végezte el az összes mérést.

A súlyosan elhízott csoport (bal oldal) és a kontrollcsoport (jobb oldal) test- és karhelyzete (alkar-módszer a felső részen, a felkar-módszer alul) és az oszlop kontrollcsoportja (jobb oldali). (a) 1. helyzet: fekvő helyzet, alkar vagy kar pihen a szív szintjén; (b) 2. pozíció: félmadár, alkar vagy kar pihen a szív szintjén; (c) 3. helyzet: félbaromfi, alkar vagy felkar lefelé; (d) 4. helyzet: félbaromfi, alkar vagy felkar fölött. Rövidítések: DBP, durva átlagos torzítás a diasztolés vérnyomás SD-vel; F-ia, alkar összehasonlítva az intraartériás módszerrel; n, az olvasási párok száma; SBP, nyers átlagos szisztolés vérnyomás torzítása SD-vel; U-ia, felkar összehasonlítva az intraartériás módszerrel.

A súlyosan elhízott csoport (bal oldal) és a kontrollcsoport (jobb oldal) test- és karhelyzete (alkar-módszer a felső részen, a felkar-módszer alul) és az oszlop kontrollcsoportja (jobb oldali). (a) 1. helyzet: fekvő helyzet, alkar vagy kar pihen a szív szintjén; (b) 2. pozíció: félmadár, alkar vagy kar pihen a szív szintjén; (c) 3. helyzet: félbaromfi, alkar vagy felkar lefelé; (d) 4. helyzet: félbaromfi, alkar vagy felkar fölött. Rövidítések: DBP, durva átlagos torzítás a diasztolés vérnyomás SD-vel; F-ia, alkar összehasonlítva az intraartériás módszerrel; n, az olvasási párok száma; SBP, nyers átlagos szisztolés vérnyomás torzítása SD-vel; U-ia, felkar összehasonlítva az intraartériás módszerrel.

A szekvenciát akkor hajtották végre, amikor a betegek hanyatt fekvő helyzetben voltak (1. helyzet; 1a. Ábra), a kar és az alkar a szív szintjén pihent. A második szekvenciát a beteg ágyának fejével 45 ° -kal félig szárnyas helyzetben emelték meg, a kórházi ágy automatikus rendszerének használatával, jelezve a fej szintjének pontos fokát. A méréseket úgy végeztük, hogy a kar és az alkar 3 különböző helyzetben volt: (i) a kar szívmagasságban támogatott (2. helyzet; 1b. Ábra), (ii) kar lefelé (3. helyzet; 1c. Ábra) és (iii) kar a feje fölé emelve (4. helyzet; 1d. ábra). Amikor a kar szívmagasságban volt, vagy a feje fölé emelkedett (2. és 4. helyzet), a kar egy állítható éjjeliszekrényre helyezett párnán pihent. A 4. pozíció esetében az egész kar 45 ° -ra volt pozícionálva a vállra vonatkoztatva egy nemzetközi szabványos kézi goniométerrel (kat. Sz. 238., Rajowalt T Company, Atwood, Indiana).

statisztikai elemzések

A résztvevők alapjellemzői

Rövidítések: HDL, nagy sűrűségű lipoprotein; LDL, alacsony sűrűségű lipoprotein; TC, teljes koleszterin; TG, trigliceridek.

A résztvevők alapjellemzői

Rövidítések: HDL, nagy sűrűségű lipoprotein; LDL, alacsony sűrűségű lipoprotein; TC, teljes koleszterin; TG, trigliceridek.

Súlyosan elhízott csoport

Az alkar vérnyomása az intraartériás mérésekhez képest.

A 722 adat (361 szisztolés és 361 diasztolés vérnyomásmérés) szoros korrelációt mutatott minden helyzetben (összességében: r ≥ 0,95, P 2a ábra), és fekvő helyzetben a kar lefelé (3. helyzet; 3a ábra) szorosabban kapcsolódott az intraartériához leolvasások, mint a 2. és a 4. helyzet (a kiegészítő anyag S1a és S2a kiegészítő ábrái). Bland – Altman az 1. helyzetben mutatja a nyomáskülönbségeket (Hgmm-ben) (2b. Ábra) az intraartériás és alkaron; ez utóbbi kissé alábecsülte a szisztolés intraartériát. A 3. pozíciót illetően (3b. Ábra) az alkar szisztolés oszcillometriai leolvasásai kissé túlértékelték az intraartériás intézkedéseket. A 2. és 4. pozícióban az alkar mérése egyértelműen alábecsülte a szisztolés intraartériás leolvasást. Az 1. és 3. helyzetben lévő diasztolés vérnyomásméréseket (2c. És 3c. Ábra) túlértékelték. A 2. helyzetben az alkar módszer szerényen túlbecsülte a diasztolés intraartériás leolvasásokat. Megjegyzendő, hogy a 722 adatpontból (4%) csak 29 lépte túl a megállapodás határait. A 2. és 4. pozíció korrelációit és Bland – Altman grafikáját az S1 és S2a – c kiegészítő ábra Kiegészítő anyagai mutatják be. .

Alkar módszer és intraarteriális diasztolés és szisztolés intézkedések a súlyosan elhízott csoportban fekvő helyzetben (1. pozíció). (a) A módszerek közötti összefüggés a szisztolés és a diasztolés vérnyomásméréshez. A folytonos vonal elméleti 1-es korrelációt jelent, míg a szaggatott vonal a becsült korrelációt. (b) Bland – Altman reprezentáció a szisztolés és (c) diasztolés vérnyomás. r, Pearson-korrelációs együttható. n, az adathalmazok száma. 95% CI, konfidencia intervallum az az értéktartomány, amelyen belül 95% -ban bízunk abban, hogy az igazi populációs paraméter rejlik. A (b) és (c) pontokban: a folytonos vonal a módszerek közötti mért torzítást jelenti; a szaggatott vonal az átlag körüli SD-érték kétszerese, és a dobozban az előfeszítés Hgmm-ben van megadva. * P S5 - S8 kiegészítő ábrák). A diasztolés vérnyomás tekintetében a mérések hasonlóak voltak az 1., 2. és 3. pozícióban, míg a 4. helyzetben alulbecsülték.

Ellenőrző csoport

Alkar vs. intraartériás vérnyomásmérés.

A kapott 482 érték (241 szisztolés és 241 diasztolés vérnyomásmérés) szorosan korrelált minden helyzetben (összességében: r ≥ 0,89, P 4a ábra és 2 helyzet, 5a ábra). Az alkar szisztolés oszcillometriai leolvasásai hasonlóak voltak az intraartériás leolvasásokhoz az 1. helyzetben (4b. Ábra) és a 2. helyzetben (5b. Ábra). Az alkar módszer szignifikánsan túlbecsülte az intraartériás szisztolés vérnyomást a 3. helyzetben, míg a 4. helyzetben jelentősen alulbecsülte. A diasztolés vérnyomást illetően az alkar módszer túlbecsülte az intraartériás leolvasásokat az 1. pozícióban (4c. Ábra), a 2. pozícióban (5c. Ábra), és a 3. helyzetben. A 4. helyzetben az alkar módszer alábecsülte az intraartériás leolvasásokat. A 3. és 4. pozíció korrelációit és Bland – Altman-t a Kiegészítő anyagok (S3 és S4 kiegészítő ábra) mutatják be. Megjegyzendő, hogy 482 adatpontból 16 (3%) túllépte a megállapodás határait.

Alkar módszer és intraartériás diasztolés és szisztolés intézkedések a kontroll csoportban fekvő helyzetben (1. helyzet). (a) A módszerek közötti összefüggés a szisztolés és a diasztolés vérnyomásméréshez. A folytonos vonal elméleti 1-es korrelációt jelent, míg a szaggatott vonal a becsült korrelációt. (b) Bland – Altman reprezentáció a szisztolés és (c) diasztolés vérnyomás. r, Pearson-korrelációs együttható. n, az adatsorok száma. 95% CI, konfidencia intervallum az az értéktartomány, amelyen belül 95% -ban bízunk abban, hogy az igazi populációs paraméter rejlik. A b) és c) pontban: a folytonos vonal a módszerek közötti mért torzítást jelöli; a szaggatott vonal az átlag körüli SD-érték kétszerese, és a dobozban az elfogultság Hgmm-ben van megadva. * P Kiegészítő ábrák S9 - S12).

A felső kar szisztolés vérnyomása minden helyzetben jelentősen alábecsülte az intraartériás szisztolés vérnyomás értékeket. A diasztolés vérnyomás esetében a felkar túlbecsülte az intraartériás leolvasást az 1., 2. és 3. pozícióban, de alábecsülte az intraartériás leolvasást a 4. helyzetben. Megjegyzendő, hogy a 328 adatpontból 19 (6%) adat túllépte a megegyezés határait.

Független változók hozzájárulása a módszerek közötti különbségekhez

Az intraarteriális szisztolés és a diasztolés vérnyomásmérés közötti különbségeket az alkarral összehasonlítva marginálisan magyarázzák az életkor (26) Ez a jelenség a vaszkuláris szint fiziológiai összetevőit érintette a pozíciós hemodinamikai perturbációt követően. Az elhízás magasabb szívteljesítményhez 1, 27–29 és megváltozott/csökkent vaszkuláris rezisztencia 27, 29, a vérnyomás ingadozását kiváltó állapotok, következésképpen potenciálisan megmagyarázzák a módszerek közötti megnövekedett különbségeket. vaszkulatúra. 30 Ezeket a mechanizmusokat az elhízás potenciálisan felerősítheti, főleg ha az alkar a szív szintjén van, nem pedig lefelé. Az is lehetséges, hogy a műtét utáni gyógyszerekre (pl. értágítókra) adott érrendszeri válaszok hangsúlyozták a módszerek közötti különbségeket, annak ellenére, hogy az egyidejű méréspárok során szinkronizált.

A módszerek közötti különbségek: az oszcillometrikus mechanizmus és a szisztolés brachialis/artéria amplifikáció hatása

A módszerek közötti különbségek: az alkar értékei közelebb vannak az aranystandardhoz

Korábbi, hasonló tervezésű tanulmányunknak megfelelően a 11 alkar vérnyomásmérése úgy tűnik, hogy egyetért az arany standarddal, ezért a Bland – Altman módszertan szerint klinikailag felcserélhetőnek tekinthető. Annak ellenére, hogy a Dorsal decubitusban alkalmazott módszerek közötti átlagos különbségek (≤5 Hgmm) tekintetében az Orvosi Műszerek Fejlesztésének Szövetsége (AAMI) kritériumait betartották, a módszerek közötti különbségek eloszlása ​​meghaladta az ajánlott SD-t (> 8 Hgmm). Az alkar és az intraartériás különbségek amplitúdója szintén szorosan összefügg a tanulmány szisztolés, de nem a diasztolés vérnyomás (5/5 Hgmm) különbségével, míg a felkar és az intraartériás eltérések az elfogadható tartományon kívül voltak ( −8/9 Hgmm). 11.

Az alkar megközelítés jellemzői

Korlátozások

PERSPEKTÍVOK

Ebben a tanulmányban az alkar szisztolés vérnyomása következetesen egyetértett az arany standarddal a hanyatt fekvő helyzetben a súlyosan elhízott és a kontroll csoportokban. Az alkar megközelítést érvényesnek kell tekinteni ebben a helyzetben, és klinikai körülmények között alkalmazható a vérnyomás mérésére, amikor a felkar mérése súlyos elhízás esetén kihívást jelent.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ezúton szeretnénk köszönetet mondani minden, a vizsgálatban részt vevő betegnek, Serge Simard úrnak a statisztikai elemzésben nyújtott segítségért, valamint Francine Aumont asszonynak és Jocelyne Bellemare-nek a kézirat elkészítésében. Ezt a projektet az Institut Universitaire de Cardiologie et de Pneumologie de Québec Alapítvány támogatásával támogatták. Marie-Eve Leblancot a Fondation de la Recherche en Sciences Infirmières du Québec és a Ministère de l'Éducation, des Loisirs et du Sports (MELS) támogatja. Jacinthe Leclerc a Ministère de l'Éducation et de l'Enseignement supérieur-Universités programból kapott hallgatói díjat.

KÖZZÉTÉTEL

A szerzők nem jelentettek összeférhetetlenséget.