Vinpocetin

A vinpocetin a Periwinkle növény vegyülete, amelyet kognitív védő és öregedésgátlóként alkalmaznak. A nootropikumok közül az egyik leggyakoribb, a Vinpocetine fokozhatja a véráramlást, és a memória növelése érdekében emlegetik; ez utóbbi állítást nem vizsgálták.

A vinpocetinnel kapcsolatos, bizonyítékokon alapuló elemzésünk 153 egyedi hivatkozást tartalmaz tudományos cikkekre.

Ezt az oldalt rendszeresen frissítik, hogy tartalmazza a legfrissebb klinikai vizsgálati bizonyítékokat.

Kutatócsoportunk minden tagjának nincs összeférhetetlensége, beleértve a kiegészítő gyártókat, az élelmiszeripari vállalatokat és az ipar finanszírozóit. A csapatba táplálkozási kutatók, regisztrált dietetikusok, orvosok és gyógyszerészek tartoznak. Szigorú szerkesztési eljárás van érvényben.

Ez az oldal 153 hivatkozást tartalmaz. Minden tényszerű állítást kifejezetten alkalmazható hivatkozások követnek. Kattintson ide az oldal teljes referenciakészletének megtekintéséhez.

Elsődleges információk, egészségügyi előnyök, mellékhatások, használat és más fontos részletek

A vinpocetin egy szintetikus alkaloid, amely a periwinkle növényből származik (konkrétan a „vinkamin” néven ismert molekulából szintetizálva), és úgy tűnik, hogy az európai országokban a kognitív hanyatlás, a stroke helyreállítása és az epilepszia kezelésében történő alkalmazásról van szó. A vinpocetint gyakran használják nootropikus vegyületként abban a reményben, hogy elősegítheti a memória kialakulását.

A vinpocetin nem teljesen felszívódik, de ami felszívódik, a vérben gyorsan eléri a csúcsot, és könnyen bejut az agyba, ahol képes ellátni funkcióit. Az orális vinpocetin-kiegészítésre alkalmazható tulajdonságok közé tartozik a neuroprotekció (a toxinok és a felesleges stimuláció ellen) és az idegi gyulladás csökkentése, míg a kognitív javító hatást úgy tűnik, hogy ebben a pillanatban nem támasztják alá bizonyítékok. Míg a vinpocetin hatékonynak tűnik a méreganyagok vagy stressz okozta amnézia kialakulásának megakadályozásában, még nem bizonyítottan javítja a memória kialakulását.

Úgy tűnik, hogy a vinpocetinnek is van némi hatékonysága a kognitív hanyatlás ellen, de az erről a témáról szóló szakirodalom mennyisége sokkal kevesebb, mint más, erre a célra tesztelt gyógyszereké (különösen a CDP-kolin vagy az Alpha-GPC). Legalább egy tanulmány megállapította a reakcióidő javulását egy 40 mg-os vinpocetin tabletta alkalmazásával, amely az egészséges emberek számára az egyetlen gyakorlatilag releváns javulás lehet ebben az időben.

Úgy tűnik, hogy a vinpocetin infúziók fokozzák az agy véráramlását anélkül, hogy a nyomást eredendően módosítanák, és úgy gondolják (de nem mutatják be), hogy szájon át történő lenyelésre vonatkozik. Ez potenciálisan csökkentené a túlzott nyomás okozta fejfájást, és összhangban van a periwinkle növény hagyományos használatával (a fejfájás csökkentésére).

Úgy tűnik, hogy a vinpocetinnek szerepe van a neuroprotekcióban és az idegi gyulladás csökkentésében, és egészséges emberek számára potenciálisan növelheti az agy véráramlását és javíthatja a reakcióidőt (korlátozott bizonyíték van a környéken). A vinpocetin előnye a memória kialakulásában még nem bizonyított, de megvédheti az agyat az amnéziától

A vinpocetin mechanizmusa számos. Úgy tűnik, hogy kölcsönhatásba lép több ioncsatornával (nátrium, kálium és kalcium), miközben a dopamin vagy a glutamát elnyomásakor általában elnyomó hatást gyakorol a neurotranszmitter felszabadulására és a neuroprotekcióra (ez a kettő, ha a toxinok szükségtelenül stimulálják, oxidatív károsodást okozhatnak). Kölcsönhatásba lép az alfa adrenerg receptorokkal és a TPSO receptorral is, és bár ezen receptor kölcsönhatások pontos előnye nem egyértelmű, valószínűleg relevánsak, mivel ugyanazon koncentrációban fordulnak elő, mint az ioncsatorna kölcsönhatások.

A vinpocetin egyben PDE1 inhibitor is, amely egy olyan mechanizmus, amely kardioprotektív és kognitív hatást fejt ki. Sajnos ez a gátlás meglehetősen nagy dózisban jelentkezik, és nem feltétlenül vonatkozik a vinpocetin szokásos kiegészítő adagjaira.

A PDE1-hez hasonlóan úgy tűnik, hogy a vinpocetin antidopaminerg potenciálja és a glutaminerg receptorok közvetlen gátlása is nagyon magas koncentrációban fordul elő in vitro, és nem feltétlenül releváns a standard pótlásokban.

A vinpocetin valószínűleg az ioncsatorna-aktivitás modulátora, bár vannak olyan alfa-adrenerg és TSPO receptor kölcsönhatások, amelyek relevánsnak tűnnek. Egyéb mechanizmusokat, beleértve a PDE1 gátlását vagy a glutaminerg/dopaminerg neurotranszmisszió gátlását, in vitro észlelték, de sokkal magasabb koncentrációban, és ezért nem relevánsak a vinpocetin orális bevétele után

A vinpocetint számos állatkísérletben összefüggésbe hozták a magzati toxicitással. Óvatosság szükséges.