1. eset: Hasi fájdalom fogyással

A szerkesztőbizottság arra ösztönzi az összes olvasót, hogy nyújtson be érdekes esetet a „Klinikus sarkába”

fogyással

Az eset bemutatása nem haladhatja meg a 200 szót, és elegendő információt kell adnia az olvasónak a diagnózis gyanításához anélkül, hogy nyilvánvaló lenne. A megbeszélés nem haladhatja meg a 600 szót, és ezt pár „klinikai gyöngynek” kell követnie. Legfeljebb két referencia szerepelhet, ha hasznos. A benyújtott eseteket a szerkesztők döntése alapján szakértői felülvizsgálatnak és felülvizsgálatnak vetik alá. Elsőbbséget élveznek azok az esetek, amelyek szemléltetik a közös problémák megközelítését, vagy a kevésbé gyakori diagnózisok fontos klinikai nyomai, amelyeket nem szabad kihagyni. A szerkesztõbizottság reméli, hogy ez lehetõséget nyújt a tanítókórházakon kívül gyakorló gyakornokoknak és gyermekorvosoknak, hogy megosszák klinikai tapasztalataikat, és publikálhassanak a Gyermekgyógyászat és gyermekgyógyászatban. Ha ügye van benyújtandó, forduljon Dr. Friedmanhez e-mailben az [email protected] címen.

Egy ötéves fiú csökkent étvágyat és hasi fájdalmat mutatott. Növekedése megdőlt, súlya a 75. percentilisről az 50. percentilis alá, a magassága pedig a 90. percentilisről a 75. percentilisre emelkedett. Vérszegénynek találták, amelynek hemoglobinszintje 72 g/l volt. Vaspótlással kezdték. A hasi fájdalmai a következő három évben tovább és tovább folytatódtak. A bélmozgások fájdalmának és gyakoriságának növekedése, valamint az akut súlycsökkenés nyolcéves korában visszahozta orvoshoz. A hasi fájdalom a széklet előtt vagy alatt jelentkezett, némi enyhüléssel később. Naponta öt nyálkás, véres bélmozgás volt, éjjel kettő-három. Tenesmus és sürgősség volt jelen. Időnként hányingerei és hányingerei voltak, esetenként hányással. Étvágya csökkent és három hónap alatt 5 kg-ot fogyott.

Vizsgálatkor vékonynak, sápadtnak és rosszullétnek tűnt. Súlya 22 kg (25. percentilis), magassága 132 cm (50. és 75. percentilis). A digitális klubozás jelen volt. Számos orális aftos fekély volt jelen. A hasa puha volt, feszültség, érzékenység, organomegalia vagy tömeg nélkül. Bélhangok voltak jelen. A perianalis vizsgálat néhány bőrpírt, bőrcímkét és anális repedést mutatott ki.

A laboratóriumi vizsgálatok során 100 g/l hemoglobint, átlagos corpuscularis térfogatot 70 fL, albumint 28 g/l és eritrocita ülepítési sebességet mutattak ki 58 mm/h-val. A vérlemezkeszám, a nemzetközi normalizált arány, a részleges tromboplasztin idő és a májenzimek normálisak voltak. A diagnosztikai képalkotó teszt feltárta a diagnózist.

1. ESET DIAGNOSZTIKA: CROHN-BETEGSÉG

A vékonybél követi a felső gyomor-bélrendszeri (GI) sorozatot, amely egy beteg terminális ileumot tárt fel, luminális szűkülettel és macskaköves nyálkahártya megjelenéssel. A felső endoszkópia a nyelőcső és a nyombél erythemáját és aftás fekélyét mutatta. A kolonoszkópia súlyos erythemát, ödémát, törékenységet és fekélyesedést mutatott. A vastagbélbiopsziák akut és szubakut granulomatózisos gyulladást mutattak kriptatályogokkal.

A klinikai megjelenés, a laboratóriumi és az endoszkópos eredmények összhangban voltak a Crohn-kórval (CD). Napi 25 mg prednizonnal kezelték a gyulladásos komponensre, és naponta kétszer 125 mg metronidazollal kezelték a perianalis érintettséget. Étvágya, fájdalma és hasmenése javult.

Tekintettel az IBD klinikai megjelenésének széles spektrumára, más rendellenességeket is figyelembe kell venni, amelyeknek hasonló megjelenése lehet. A krónikus hasmenésnek széles a differenciáldiagnózisa. Ha a növekedés megmarad, fertőző hasmenés, kisgyermek hasmenése és laktázhiány lehetséges diagnózis. A növekedési paraméterek befolyásolása esetén a figyelembe veendő etiológiák közé tartoznak a bél okai (pl. Lisztérzékenység és tejfehérje allergia), hasnyálmirigy-elégtelenség (pl. Cisztás fibrózis), metabolikus okok (pl. Tirotoxikózis), immunhibák vagy daganatos betegségek. A hasi fájdalom nagyon gyakori gyermekkorban, és a klinikusnak meg kell határoznia, mikor szükséges további vizsgálat. A hasi fájdalom szerves és nem szerves okainak megkülönböztetését elősegítő vörös zászlók közé tartozik a súlycsökkenés vagy a boldogulás sikertelensége, láz, a köldöktől távol eső vagy éjszaka felébresztő fájdalom, ízületi fájdalom, végbélvérzés és vérszegénység.

Az IBD diagnózisának gyanúja esetén a bél teljes felmérését el kell végezni. A vékonybelet leggyakrabban egy felső GI sorozat értékeli, vékonybél követésével. A végleges diagnózis megköveteli a bél közvetlen vizualizálását biopsziával végzett endoszkópiával. A CD klasszikus leletei közé tartozik a mélyen behatoló vagy aftos fekélyek, macskaköves és átugrási elváltozások. Az esetek hozzávetőlegesen 30% -ában nem szemcsés granulomaták láthatók. A vékonybél, különösen a terminális ileum, gyakran érintett, míg a végbél megkímélt. A CD jellemzői a perianális részvétel a bőrcímkékkel, repedésekkel, sipolyokkal vagy tályogokkal is. Az UC-ben az endoszkópos leletek a vastagbélre korlátozódnak, folyamatos nongranulomatosus gyulladás a végbéltől kezdődik és változó távolságokig terjed proximálisan. A mérgező megakolon a súlyos vastagbélgyulladás fontos szövődménye, amelyet azonnal diagnosztizálni és kezelni kell.

A közepes vagy súlyos IBD elsődleges terápiája gyakran kortikoszteroidokat igényel. Egyéb kezelési lehetőségek közé tartozik az enterális táplálkozás, az 5-amino-szalicilsav és az antibiotikumok. Immunmoduláló gyógyszereket (pl. Azatioprin, metotrexát, ciklosporin, takrolimusz) és biológiai terápiákat (pl. Infliximab) is alkalmaznak súlyosabb vagy refrakterebb esetekben remisszió kiváltása és fenntartása céljából. A terápiát a betegség súlyossága és eloszlása ​​vezérli. A műtét lehet gyógyító az UC-ben, de csak a CD kezelésének kiegészítéseként hasznos. Az IBD krónikus betegség, amelynek lefolyása általában visszaesésre és remisszióra hajlamos, és elkötelezettség szükséges a hosszú távú orvosi terápia és az esetleges sebészeti beavatkozás iránt.

KLINIKAI GYÖNGY

A lineáris növekedés fennsíkja, késleltetett pubertás, perianalis elváltozások és az ujjak elütése a CD klinikai tünetei, amelyeket gyakran figyelmen kívül hagynak.

A gyanúmutató és néhány alapvető vizsgálat, beleértve az akut fázisú reagenseket, az albumint és a teljes vérképet, kritikus lépések a gyermekek IBD korai diagnosztizálásában és kezelésében.

A vashiány a normál étrendet folytató férfiaknál és koraszülött gyermekeknél felgyorsítja a GI patológiájának kivizsgálását.