3) Élelmezés és táplálkozás ｜ Japan s ODA White Paper 2013 ｜ Japán Külügyminisztérium

(3) Élelmezés és táplálkozás

Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO), a Nemzetközi Agrárfejlesztési Alapnak (IFAD) és a Világélelmezési Programnak (WFP) közös jelentése szerint az alultápláltak száma 1990 óta csökkenő tendenciát mutat, de a tendencia 2007-2008 óta lelassult, és becslések szerint 2011 és 2013 között 842 millió ember szenved krónikus alultápláltságtól. Ez a szám még mindig magas, és az élelmiszer-segély iránti igény egyre növekszik a konfliktusok, a természeti katasztrófák és az emelkedő élelmiszerárak miatt. Ezenkívül nemzetközi koordinációra és sokoldalú intézkedésekre van szükség az élelmezésbiztonság megteremtése érdekében (garantálva minden ember jogát az elegendő élelemhez), mint például a szociális biztonsági háló biztosítása, a táplálkozás javítása, a kínálat és a kereslet egyensúlyának javítása az élelmiszerek alapos növelésével az állatállomány fertőző betegségei ellen.

A FAO, az IFAD és a WFP közös jelentése szerint azon vagyunk, hogy elérjük az 1. millenniumi fejlesztési célt, hogy az éhezéstől szenvedő népesség százalékos aránya 2015-re felére csökkenjen az 1990-es szintről (23,2–11,6%), és a cél elérhető lesz. ha a fent említett intézkedéseket továbbra is alaposan és megfelelően hajtják végre (a szint 2013-tól 14,3%).

Továbbá, mivel az anya terhességétől a gyermeke 2. születésnapjáig tartó első 1000 nap során különösen hatékony a táplálkozás javítása, ebben az időszakban támogatni kell a táplálkozás javítását.

Ezen körülmények fényében Japán élelmiszersegélyt nyújt az élelmiszerhiánnyal küzdő fejlődő országok kérelmei alapján. 2012-es pénzügyi évben Japán összesen 5,65 milliárd ¥ összegű kétoldalú élelmiszer-támogatási projektet biztosított 12 országnak.

Ezen túlmenően Japán a WFP-n keresztül sürgősségi élelmiszersegélyt, iskolai táplálkozási programok támogatását biztosítja az iskolai beiskolázás és a rendszeres látogatottság növelése érdekében, támogatást nyújt a mezőgazdasági területek és a szociális infrastruktúra fejlesztését szolgáló munkában való részvétel előmozdításához a helyi önellátás támogatása érdekében. közösségek. 2012-ben Japán összesen 190,75 millió dollárral járult hozzá a világszerte megvalósuló WFP-projektekhez.

Japán támogatja a fejlődő országok erőfeszítéseit saját élelmiszer-biztonságuk javítása érdekében. Japán az Állat-egészségügyi Világszervezettel (OIE) és a FAO-val együttműködve megerősíti az Ázsia-Csendes-óceáni térségben az állatfertőző betegségek - például a ragadós száj- és körömfájás - ellenintézkedéseit, ideértve a Progresszív Ellenőrzés Globális Keretét is. a határokon átnyúló állatbetegségek (GF-TAD). Ezenkívül Japán ígéretet tett arra, hogy mélyen részt vesz a táplálék fokozása (SUN) mozgalomban, amely kezdeményezéseket vezet a globális táplálkozás javítására és segítségének megerősítésére.

Táplálékkiegészítő kóstoló rendezvény csecsemők számára „KOKO Plus” Ghánában. (Fotó: Ajinomoto, Co., Inc.) (Lásd: „ODA témák”）)

Vidéki rugalmasságnövelő projekt
Technikai együttműködés a fejlesztés tervezéséhez (2012. március - folyamatban van)

Etiópia Afrika szarván található, szárazságra és élelmiszer-válságra hajlamos területen. Az élelmezésbiztonság ezért rendkívül fontos az országban. 2011-ben Etiópia az elmúlt hat évtized legrosszabb aszályának számított. Számos külföldi kormány és nemzetközi szervezet sürgősségi támogatási programokat indított a természeti katasztrófák okozta élelmiszer-válság leküzdésére. A közép- és hosszú távú természeti katasztrófák elleni küzdelem képességének megerősítésének szükségessége azonban sürgető szükséglet lett. Ennek fényében Japán 2012 márciusában megkezdte azt a projektet, amely elősegíti a mezőgazdasági közösségek képességét az aszály és az éghajlatváltozás egyéb hatásainak kezelésére Etiópia Oromia és szomáliai tartományaiban.

A projekt három alapvető kezdeményezésből áll: (1) közösségi alapú tevékenységek; (2) öntözőberendezések fejlesztése és öntözött mezőgazdasági képzés; és (3) klímaindex biztosítás. (1) A közösségi alapú tevékenységek magukban foglalják a közösségi projektek támogatását. E projektek célja a mezőgazdasági hozamképesség stabilizálása, az állatállomány-forgalmazás és a legeltetés-kezelés javítása, és végül a mezőgazdasági és állattenyésztő közösségek számára a klímaváltozással való megbirkózás képessége. (2) Az öntözőberendezések fejlesztése és az öntözött mezőgazdasági képzés magában foglalja a volt állattenyésztő legelők számára mezőgazdasági képzés biztosítását, hogy megerősítsék képességeiket a mezőgazdaság alkalmazkodására, ami számukra a mezőgazdasági képzés révén új életmódot jelent. (3) Az éghajlati index biztosítása olyan biztosítási rendszer, amelyben a biztosítást akkor fizetik ki a gazdálkodóknak, ha a csapadékmennyiség alacsonyabb, mint egy előre meghatározott szint. Ennek a biztosításnak a kidolgozása és elfogadása megerősíti az alacsony csapadékmennyiséggel rendelkező régiók felkészültségét az aszály kezelésére.

Ezekkel a tevékenységekkel Japán segített Etiópia mezőgazdasági régióinak abban, hogy jobban megbirkózzanak az éghajlatváltozással, hogy biztosítsák az élelmiszerbiztonságot.
(2013. augusztus)

A részvételi workshopon javasolt projekt támogatása érdekében a szükséges anyagokat és berendezéseket szétosztják, figyelembe véve a projekt méretét, időtartamát, a résztvevők számát, a kedvezményezettek számát és egyéb szempontokat. (Fotó: JICA)