6 dolog, amit tudni akar az étkezési rendellenességekről - pszichológus által

Az étkezési rendellenességeket nehéz diagnosztizálni, és az összes mentális rendellenesség közül a legmagasabb a halálozási arány.

Az étkezési rendellenesség reménye szerint az étkezési rendellenességek nem tesznek különbséget. Ezek a rendellenességek összetett mentális szenvedések, bárkit érinthetnek, kortól, nemtől és fajtól függetlenül.

Bár ez igaz, globálisan az étkezési rendellenességek gyakoriak a kisgyermekek és a tizenévesek körében.

Megkerestük Janet Earl klinikai pszichológust, hogy segítsen megválaszolni a témával kapcsolatos gyakori kérdéseket.

1. Szülőként milyen jelekre kell figyelnem a gyermekemben/tinédzseremben?

Nagyon fontos, hogy a szülők tisztában legyenek az étkezési rendellenesség lehetséges figyelmeztető jeleivel, mert minél előbb beavatkozik és kezelést kap, annál jobb a prognózis. A figyelmeztető táblák tartalmazzák (de nem kizárólag):

A szigorú fogyókúra és az étkezés egyre korlátozóbbá válik
Gyakran elutasítja bizonyos ételek vagy ételcsoportok fogyasztását
A túlzott mennyiségű étel eltűnik (potenciális falatozás)
Szokásos kirándulások a fürdőszobába étkezés/evés után
Társadalmi visszahúzódás (az egyik legkorábbi és legfontosabb figyelmeztető jel)
Kerülni kell a családdal vagy barátokkal való étkezést, valamint az olyan ételeket, ahol étel van jelen
Fokozott étellel való elfoglaltság
Túlzottan és kényszeresen gyakorol
Hangulatváltozások, például fokozott ingerlékenység
Gyakori és kényszeres mérés, valamint a súly és a test alakjának fokozott foglalkoztatása
Amenorrhoea (menstruáció elvesztése) vagy menstruációs rendellenesség
Fokozott fáradtság

2. Hallottam, hogy az étkezési rendellenességek nem korlátozódnak az étvágytalanságra vagy a fogyásra. Mi a véleményed a mértéktelen evésről? Mennyire elterjedt?

A DSM 5-ben (diagnosztikai kézikönyv) azonosított három fő étkezési rendellenesség az anorexia nervosa, a bulimia nervosa és a mértéktelen étkezési rendellenesség. A három közül a mértéktelen étkezési rendellenesség a leggyakoribb. Az emberek anorexiánál és bulimiánál szélesebb rétegeket érint. Különösen elhízottak és krónikus fogyókúrázók körében elég gyakori. A nemek közötti megoszlás is egyenletesebb, az esetek mintegy harmada férfi.

A korosztály is szélesebb, a tizenévesektől a középkorig terjed. Míg a mértéktelen étkezési rendellenesség egy teljes értékű étkezési rendellenesség (azaz diagnosztizálható), az ember rendezetlen étkezést vagy érzelmi étkezést is lát. A mértéktelen evés az érzelmi evés általános jellemzője.

3. Hogyan teremthetek egészséges étkezési környezetet otthonomban anélkül, hogy kislányomat vagy fiamat megszállottá tennék az étel iránt?

Az elsődleges cél, hogy gyermekeink egészséges kapcsolatot teremthessenek az étellel és a testükkel. Fontos kiküszöbölni az ételt, mint életük fő fókuszpontját. Ott van az üzemanyagért és élvezhető. Adjon gyermekének egészséges ételválasztékot, hogy felhatalmazza őket az étterembe. Próbáljon egészséges ételeket kínálni, de álljon rendelkezésére a kezelt ételekkel. Segítsen gyermekeinek különválasztani az ételt és az érzéseket. Segítsen gyermekének befelé hangolódni és azonosítani saját jeleit. Szoronganak, vagy fizikailag éhesek?

Hasznos kérdés: „Mire vagy éhes?” Ez lehet fizikai éhség, vagy érzelmi szeretet iránti igény. Segítsen nekik ráhangolódni és felismerni a teljességet és az éhséget. Ne legyen túlságosan korlátozó a csemegékkel szemben, mivel ez a nélkülözés érzését keltheti. Ez kulcsfontosságú az étkezési rendellenességek kialakulásában. Szülőként fontos, hogy saját ételeivel és testével foglalkozzon saját problémáival. Ha egészséges kapcsolatot alakít ki az étellel, akkor gyermeke nagyobb valószínűséggel alakítja ki saját egészséges kapcsolatát az étellel.

Készítsen otthoni környezetet, ahol étkezési rutin van, és ahol a testet rendszeresen táplálják. Állandó étkezési idő helyett állandó harapnivaló.

4. Szeretnék testbizalmat kelteni fiatal tinédzseremben. Hogyan tehetném ezt?

A rossz önértékelés nyilvánvaló minden étkezési rendellenességben, és gyakran a skála egy számához kapcsolódik. Tinédzsere azt gondolhatja: "Ha elérek egy bizonyos súlyt, jobban fogom érezni magam." Ez azonban nem igaz. A testbizalom növelése érdekében fontos a belső önértékelés építése. Segítsen a tinédzsernek, hogy testét egészében lássa. (Vannak olyan részek, amelyek tetszenek nekik, és amelyek nem.) Segítsen nekik kezelni az érzelmi problémákat, hogy ezek ne „tárolódjanak” el a testben.

5. Kamaszom túlsúlyos és segíteni akarok, de nem akarok kárt tenni. Mit tegyek szülőként?

Összpontosítson egy egészséges étkezési környezet kialakítására otthon. Ne legyél rendőr az étel körül. Segítsen gyermekének egészséges kapcsolatot kialakítani az étellel, ahelyett, hogy a fogyásra koncentrálna. Segítsen nekik szétválasztani az ételt és az érzéseket, és jobban figyelni az ételekre. Kérjen szakembertől segítséget.

6. Még mindig sokan hisszük, hogy csak a lányok hajlamosak étkezési rendellenességekre. Milyen gyakran találkozik fiúkkal, akiknek problémája van? Hogyan tudnánk felhívni a figyelmet az étkezési rendellenességekre?

Míg a fiúk kevésbé vannak kitéve az általános szociokulturális nyomásnak, hogy karcsúak legyenek, az étkezési rendellenességek is veszélyeztetik őket. A fiúknál nagyobb az étkezési rendellenesség kialakulása, mint az étvágytalanság vagy a bulimia. Néhányan azonban étvágytalansággal és bulimiával jelentkeznek.

A fiúk megnyilvánulhatnak úgynevezett „izomdiszmorfia” vagy testdiszmorf rendellenességként. Erre jellemző a soványság szubjektív észlelése vagy az észlelt kis testalkat elfoglaltsága, nagyobb és izmosabb vágy. Az ilyen állapotú fiúk túlzottan az étrendre, a testmozgásra és a testzsírra koncentrálnak (gyakran szteroidokat használva). Oktatással és korai beavatkozással lehet felhívni a figyelmet.

Kép jóváírás: iStock