782 szovjet emigráns felmérése szerint az orosz élelmiszerek helyzete súlyosbodik

A 782 szovjet emigráns tavalyi kimerítő felmérése új bizonyítékokkal szolgált a romló szovjet élelmiszerhelyzetről, amelyben a hús és tejtermékek gyakran adagolva vannak, és a 18 diétás alapanyagból csak négy kapható az állami üzletekben.

szovjet

Olyan súlyos az egyes városokban az élelmezés helyzete, hogy egy novoszibirszki ember arról számolt be, hogy a hiány miatt az emberek "nagyon rosszindulatúvá és agresszívvé teszik az embereket", és egy moszkvai emigráns orvos szerint "az élelmiszerek hiánya és minőségének romlása hirtelen megugrást okozott. a bélbetegségek előfordulása "- áll a felmérésben.

"Az élelmiszer-vásárlás problémája uralja az emberek életét" - mondta az egyik nő, moszkvai közgazdász.

Az élelmiszerek elérhetőségéről és az árakról szóló felmérést tavaly több hónapon keresztül végezte a Szabad Európa Rádió és a Szabadság Rádió, amelyek műsorokat sugároztak a kommunista országok felé, és kutatásokat folytattak róluk. Az állomásokat egy magán igazgatóság működteti, de azokat az Egyesült Államok kormányzati forrásokból finanszírozzák.

Bár a megkérdezett 782 ember mind szovjet emigráns volt, a jelentés szerint "szilárd adatalapot" szolgáltattak. Mindenki kitöltötte a részletes kérdőívet, és több oldalnyi megjegyzést adott. Az élelmiszerek elérhetőségére és az árakra vonatkozó információkat összehasonlíthatnánk más válaszokkal, és "a pontatlan árak egyértelműen kiemelkedtek" - áll a felmérésben.

A felmérés által festett sivár kép párhuzamba állítja a szovjet élelmiszer- és mezőgazdasági helyzet más, független elemzéseiből származó leírásokat.

Egy moszkvai székhelyű nyugati mezőgazdasági elemző például arról számolt be, hogy a szovjet tejkészlet az 1978-as 95 millió tonnáról 1981-ben 88,5 millió tonnára csökkent, annak ellenére, hogy az ország tehénállománya egymillió állattal nőtt. Ez azért történt, mert egy átlagos tehén leadott tejmennyisége 15% -kal csökkent a széna, a szilázs és a takarmányszemek hiánya miatt.

Hasonlóképpen a hústermelés is kissé csökkent, 15,5 millió tonnáról 15,2 millió tonnára, amikor a szovjet tervezők fő célja az volt, hogy több marhahúst, sertéshúst és baromfit tegyenek a szovjet asztalokra.

Az elemző szerint a gyenge teljesítmény részben az 1979-es, 1980-as és 1981-es gyenge betakarítások okolható. Annyira kiábrándító volt a tavalyi gabonatermés, hogy a moszkvai kormány még nem közölte a méretének végleges becslését.

A probléma ellensúlyozására a szovjetek erőteljesen a nyugati élelmiszerimport felé fordultak. Tavaly ezek a behozatalok becslések szerint 14,4 milliárd dollárba kerültek, vagyis annak az átváltható pénznemnek a fele, amelyet olaj, gáz, gépek és fegyverek eladásával szereztek a világ többi részének.

1978 és 1981 között a húsimport 611 000 tonnáról 980 000 tonnára emelkedett - ez több mint 50 százalékos növekedést jelent. A gabonaimport pedig megközelíti a szovjet kikötők évi 42 millió tonnás maximumát.

Ezek a hatalmas importok még mindig nem tudták kitölteni az ország élelmiszer-gazdaságának lyukait. De új politikai és pénzügyi problémákhoz vezettek. Amerikai gabonakereskedelmi források szerint a szovjetek ebben az évben hosszú évek óta először keresik gabonaimportjuk rövid távú finanszírozását. A brit – argentin háború pedig új bizonytalanságokat hozott létre.

Argentína szállítja a szovjetek búza-, kukorica- és cirokimportjának körülbelül egyharmadát, és évente 100 000 tonna húst szállít, elsősorban a szovjet kolbászgyáraknak. Ennek az ellátási vonalnak bármilyen megszakadása arra kényszerítené a szovjetuniókat, hogy nagyobb mértékben támaszkodjanak az Egyesült Államokra, amely már annyi gabonát ad el az oroszoknak, mint Argentína.

A felmérés szerint, amely 102 város és település lakosságát kérdőjelezte meg, az állami üzletekben rendszeresen csak kenyér, cukor, margarin és konzerv hal volt kapható. A skála másik végén olyan elemek szerepeltek, mint a marha, sertés, csirke és kolbász, a válaszadók kevesebb, mint 20 százaléka szerint rendszeresen elérhetőek.

A mintában szereplő emberek több mint fele szerint vaj, tej, sajt, gyümölcs, káposzta és liszt csak szabálytalanul vásárolható meg.

A vodka állítólag könnyebben kapható az állami üzletekben, mint bármely 18 élelmiszer.

Ez a helyzet sok városi fogyasztót arra kényszerített, hogy forduljon azokhoz a piacokhoz, ahol a kollektív gazdálkodók magánterületein termesztett termékeket vásárolhatnak. Sok tétel sokkal elérhetőbb ott. Például a megkérdezettek 59 százaléka szerint a kolbász általában kapható a piacokon, míg az állami üzletekben csak 18 százalék.

Az összes hús és tej mintegy 30, a zöldségek és burgonyák 60 százaléka ezeken a parcellákon termelődik. A legjobb termékek nagy része azonban soha nem éri el a városi piacokat. "A bal oldalon" adják el, amely kifejezés a hatalmas szovjet feketepiacot jelöli, vagy az állami és kolhozokban fogyasztják.

A piacok másik hátránya, hogy a felmérés szerint az áruk ára 1/1–4-szerese az állami üzletekben mért áraknak. Emellett a belvárosban munkát vállalók nehezen jutnak el a piacokra, amelyek hajlamosak korai bezárásra és kényelmetlen elhelyezkedésre.

"A tej, a hús és a vaj vásárlásához hajnalban fel kellett kelni, és el kellett utazni a város szélére" - mondta egy volt moszkva. Egy másik szerint "a tej két órán belül elfogyott". Más volt lakosok arról beszéltek, hogy a vajat 1,1 fontra osztják vásárlásonként, a burgonyát pedig 4 fontra korlátozzák vásárlónként.

Egy leningrádi emigráns művész elmondta, hogy "a vaj néha két napig eltűnt egymás után ... A tej reggel elkelt, de két-három óra alatt elfogyott".

A balti térségben egy könyvelő elmondta: "a lisztet csak ünnepenként 8,8 font fejenként osztották el - és itt ismét sorba kellett állni". Rigában a kávé fontként 15 dollárnak felel meg.

Egy közép-ázsiai emigráns tanár azt mondta, hogy "a spekulánsok virágoznak", és hozzátette, hogy "jobb étellel fizetni, mint pénzzel". A transzkaukuszok területén lévő Bakuban egy mérnök elmondta: "csak a legnagyobb nehézségekkel lehet élelmiszert vásárolni. Az azeriek, a helyi kisebbségi lakosság mindent az oroszokért és az afganisztáni háborúért vádoltak".