A beteg testtömeg-indexe és az orvos sugárzási dózisa a koszorúér-angiográfia során

Ryan D. Madder, MD, Frederik Meijer Szív- és Érrendszeri Intézet, Spectrum Health, 100 Michigan St NE, Grand Rapids, MI 49503.

Frederik Meijer Szív- és Érgyógyászati ​​Intézet, Spectrum Health, Grand Rapids, MI.

Frederik Meijer Szív- és Érgyógyászati ​​Intézet, Spectrum Health, Grand Rapids, MI.

Frederik Meijer Szív- és Érgyógyászati ​​Intézet, Spectrum Health, Grand Rapids, MI.

Frederik Meijer Szív és Érrendszeri Intézet, Spectrum Health, Grand Rapids, MI.

Frederik Meijer Szív- és Érgyógyászati ​​Intézet, Spectrum Health, Grand Rapids, MI.

Frederik Meijer Szív és Érrendszeri Intézet, Spectrum Health, Grand Rapids, MI.

Frederik Meijer Szív- és Érgyógyászati ​​Intézet, Spectrum Health, Grand Rapids, MI.

Absztrakt

Háttér:

Az általános elhízás növekvő gyakoriságával összhangban az elhízás egyre inkább elterjedt a szívkatéterezésen átesett betegek körében. Ez a tanulmány a beteg testtömeg-indexe (BMI) és az orvos sugárterhelése közötti összefüggést értékelte a koszorúér-angiográfia során.

Módszerek és eredmények:

Valós idejű sugárterhelési adatokat gyűjtöttünk egymást követő koszorúér-angiográfiai eljárások során. A beteg sugárzási dózisát dózisterület-termék felhasználásával becsültük meg. Az orvos sugárzási dózisát minden esetben az orvos által viselt dózismérővel rögzítettük, és személyes dózisegyenértékként (Hp10) jelentettük. A beteg BMI-t 2 kategóriába sorolták; P 1 Összességében az elhízásnak a lakosság körében tapasztalható magas gyakoriságával összhangban az elhízás egyre inkább elterjedt a szívkatéterezésen átesett betegek körében. Az elhízásnak ez a növekedése valószínűleg hatással volt a katéterezési laboratórium sugárterhelésére, mivel a fluoroszkópos eljárásokon átesett elhízott betegek nagyobb sugárzási dózist kapnak, mint a nem elhízottak. 3–5 Ez a sugárterhelés-növekedés annak a megnövekedett energiának tulajdonítható, amely szükséges a szövetek gyengülésének leküzdéséhez, és elegendő számú foton elősegítéséhez, amely eléri a képerősítőt a megfelelő képek létrehozásához. 3–5

A szívkatéterezés során az orvos sugárterhelésének legnagyobb forrása a páciens által kibocsátott szórt sugárzás, amely maga arányos a beteg sugárzási dózisával. 6 Mivel az elhízott betegek megfelelő képének előállításához nagyobb sugárzási dózisokra van szükség, nagyobb mennyiségű szórt sugárzás bocsátódik ki, 3–5, következésképpen az elhízási járvány megváltoztathatja a szívkatéterezést végző orvosok foglalkozási kockázatait. A beteg testtömeg-indexe (BMI) egyértelműen kimutatta, hogy befolyásolja a beteg sugárzási dózisát a fluoroszkópos eljárások során, 3–5, de a beteg BMI hatása az operáló orvosok által kapott sugárzási dózisokra kevésbé ismert. Jelen vizsgálatot a beteg BMI és az orvos sugárterhelésének összefüggésének értékelésére végeztük a koszorúér-angiográfia során.

Mód

Tanulmány a népességről

A SHIELD tanulmány (Robot-stentelés és proaktív árnyékolás technikák kombinálása a katéterezési laboratóriumban a lehető legkisebb sugárterhelés elérése érdekében az orvosok és a személyzet számára) egyközpontú prospektív megfigyelési tanulmány volt, amelynek célja az orvosok és a személyzet tagjainak a szívkatéterezés során történő sugárterhelésének vizsgálata. laboratórium. 7 A vizsgálatot a Frederik Meijer Szív- és Érgyógyászati ​​Intézet (Grand Rapids, MI) kutatói tervezték, tervezték és hajtották végre. A helyi intézményi felülvizsgálati testület jóváhagyta a protokollt, és minden résztvevő megalapozott beleegyezést adott. Ésszerű kérésre a tanulmány adatait, analitikai módszereit és anyagait más kutatók rendelkezésére bocsátják az eredmények reprodukálása céljából.

Az adatokat prospektív módon gyűjtöttük egymást követő esetekben 2 fluoroszkópia-lakosztályban, amelyek azonos fluoroszkópiai rendszerekkel rendelkeztek (Allura Xper FD10 röntgenrendszer; Philips, Amszterdam, Hollandia). Minden olyan esetet, amelynek kezdési ideje hétfőtől péntekig am 8 és 17 óra között volt, belefoglalták a vizsgálatba. Azokat az eseteket, amelyek nem alkalmaztak sugárzást, kizártuk a vizsgálati protokollban meghatározottak szerint. Ezen elemzés céljából csak azokat az eljárásokat vonták be, amelyekben koszorúér-angiográfiát végeztek. A koszorúér-angiográfiát nem tartalmazó eljárásokat, beleértve az önálló jobb szív katéterezéseket és a pacemaker beültetéseket, kizártuk az elemzésből.

Sugárzás figyelése

A valós idejű sugárterhelési adatokat egy kereskedelemben kapható dozimetriás rendszer segítségével gyűjtöttük össze, amely egy valós idejű sugárterhelés megjelenítésére alkalmas ágy melletti monitort tartalmaz (RaySafe i2; Unfors RaySafe, Billdal, Svédország). Az orvosokat és a személyzet tagjait megvakította a monitor kijelzője és a dózismérők által a vizsgálat ideje alatt összegyűjtött sugárzási adatok. A vizsgálat során minden orvos dózismérőt viselt, amely vagy a szemüveg bal elülső oldalán, vagy a pajzsmirigy gallérjának bal elülső oldalán található. A vizsgált intézmény szokásos működési eljárása szerint a beteg és az operáló orvos között minden esetben 2 pajzsot helyeztek el: mennyezetre szerelt felsőtest ólomvédő pajzsot a beteg kontúr kivágásával és az alsó test ólomvédőjét a műtét oldalához rögzítve. asztaltól padlóig terjedő asztal. 6 Sugárelnyelő eldobható betétet (RadPad; Worldwide Innovations & Technologies, Kansas City, MO) az operáló orvos és az alkalmazottak belátása szerint használtak fel.

A beteg és az orvos sugárzási dózisa

Az egyes esetekre rögzített sugárzási mutatók magukban foglalták a fluoroszkópia idejét, a levegő kermáját és a dózistermék-terméket (DAP), amelyeket a fluoroszkópiai képalkotó rendszer automatikusan kiszámított. Az előzetes módszertannak megfelelően a DAP megbecsülte a beteg sugárterhelését esetenként. 4,8,9 Az orvos sugárzási dózisa esetenként a személyes dózisegyenérték (Hp10) volt, amint azt a dozimetriai rendszer közvetlenül rögzítette és jelentette.

Statisztikai analízis

Eredmények

Tanulmány a népességről

2015. augusztus 3. és 2016. február 26. között 1119 egymást követő esetben gyűjtöttek sugárzási adatokat, amelyekben koszorúér-angiográfiát végeztek. Ezek közül a betegek sugárzási dózisa 1116 (99,7%), az orvos sugárzási dózisa 1114 (99,6%) esetben volt elérhető. Ezen eljárások jellemzőit az 1. táblázat foglalja össze. A betegek BMI megoszlását a vizsgálati populációban az 1. ábra mutatja be. Összességében a betegek 17,0% -ának volt BMI

Asztal 1. A beteg és az eljárás jellemzői

A normálisan elosztott értékeket átlag ± SD értékként mutatjuk be. A nem normálisan elosztott változókat mediánban (25. – 75. Percentilis) mutatjuk be. A kategorikus értékek n (% gyakoriság) formájában jelennek meg. A BMI a testtömeg-indexet jelzi; DAP, dózistermék-termék; FFR, frakcionált áramtartalék; PCI, perkután koszorúér-beavatkozás; és RHC, jobb szív katéterezés.

sugárzási

1.ábra. A testtömeg-index (BMI) megoszlása ​​a vizsgált populáció között. A bemutatott páciens BMI megoszlása ​​a vizsgálati populációban, amely 1119 egymást követő, koszorúér-angiográfiás betegből állt, akik megfeleltek a befogadási kritériumoknak.

A páciens és az eljárási jellemzőket BMI kategóriák szerint a 2. táblázat mutatja be. A BMI kategóriákban az eljárási jellemzők nem különböztek szignifikánsan a jobb szív katéterezés gyakoriságában (P= 0,78), FFR (P= 0,49), PCI (P= 0,63), robot PCI (P= 0,97), radiális hozzáférés (P= 0,10), vagy esetenként fluoroszkópia ideje (P= 0,26). A sugárelnyelő párna használatának gyakorisága jelentősen megnőtt a növekvő BMI kategóriákban (P= 0,007; 2. táblázat). Ha a BMI-t folyamatos változóként kezeljük, nem figyeltünk meg szignifikáns különbséget a betegek BMI-jében a jobb szív katéterezéssel és anélkül (P= 0,86), FFR (P= 0,78), PCI (P= 0,25), vagy robot PCI (P= 0,86). A betegek BMI-je szignifikánsan magasabb volt azokban az esetekben, amikor (31,4 ± 6,9) volt azokhoz képest, akiknél (30,0 ± 6,2) nem használtak sugárzást elnyelő betétet (P= 0,0003). Hasonlóképpen, a betegek BMI-je magasabb volt (31,3 ± 6,8) eseteknél, mint azoknál, akiknél (30,2 ± 6,3) nem használtak radiális hozzáférést (P= 0,01). Az életkor és a BMI között gyenge, negatív összefüggést figyeltünk meg (r = −0,17; P

2. táblázat. Beteg és eljárási jellemzők a beteg BMI szerint

3. táblázat. A beteg és az orvos sugárzási dózisai a szívkoszorúér-angiográfiás eljárások során a beteg BMI szerint

A bemutatott értékek mediánok (25. – 75. Percentilis). A BMI a testtömeg-indexet jelzi; DAP, dózistermék-termék; Hp (10), személyes dózisegyenérték; és PCI, perkután koszorúér-beavatkozás.

2. ábra. A beteg és az orvos sugárzási dózisa esetenként a koszorúér-angiográfia során a beteg testtömeg-indexe (BMI) szerint. Fokozatosan nőtt a beteg sugárzási dózisa (A) és az orvos sugárzási dózisa (B) a növekvő beteg BMI kategóriákban. P a bemutatott értékek a trendre vonatkoznak. A DAP a dózistermékre utal.

A DAP által meghatározott, a diagnosztikus koszorúér-angiográfiás eljárásokkal és a PCI-t tartalmazó eljárásokkal rétegzett betegsugárzási dózisokat a 3. táblázat tartalmazza. A diagnosztikus koszorúér-angiográfiás eljárásokkal összehasonlítva a PCI-t magában foglaló eljárások a DAP 1,9-szeres növekedésével jártak (101,7 [67,9 –156,1] vs. 54,4 [36,9–76,7] Gy × cm 2; P 2; P 2; P

4. táblázat. Az orvos sugárzási dózisának többszörös regressziós analízissel függetlenül társított változók

Δ% expozícióβP ÉrtékPCI166,7 (98,0–259,3)0,98 (0,68 - 1,28) 3–6 A tanulmányban tett megfigyelések arra vonatkoznak, hogy figyelembe vesszük, hogy az intervenciós kardiológusok hosszú távú sugárterhelése összefüggésbe hozható a 10–14-es többszörös egészségkárosító hatással, és hogy az elhízás prevalenciája a szívkatéterező laboratóriumban az idők során növekszik. 2 Míg az elhízás meggyőzően társul a betegek egészségügyi problémáihoz, 15 a jelen megfigyelések alátámasztják további vizsgálatok szükségességét annak megállapítására, hogy a betegek elhízása káros hatással lehet-e a kezelő orvosok egészségére azáltal, hogy nagyobb mértékű sugárzásnak teszik ki őket a koszorúér-angiográfia során.

Az elhízás hatása a beteg sugárzási dózisára

A szívkatéterezésen átesett betegek körében az elhízás magas előfordulására utaló korábbi megfigyelésekkel összhangban a jelenlegi vizsgálati populáció 2> 50% -a elhízott, és a vizsgálati populáció ~ 10% -a kórosan elhízott. 1998 és 2009 között Buschur és mtsai 2 kimutatták, hogy a morbid elhízás 91% -kal nőtt a PCI-n átesett betegek körében. Támogatva azt az elgondolást, hogy az elhízás növekvő előfordulása negatív hatást gyakorolhat a betegek sugárbiztonságára, a jelen tanulmány a betegek sugárterápiájának jelentős növekedését mutatta az egyre növekvő BMI-kategóriákban. Összehasonlítva a beteg sugárterhelésének megduplázásával, amelyet morbid elhízott betegeknél figyeltünk meg, Ector és mtsai 4 2,2-szeres növekedést mutattak a betegek sugárterápiájában elhízott, tüdővénás izoláció alatt álló betegeknél. Szintén hasonlóan eredményeinkhez, Shah és mtsai 5 azt találták, hogy az elhízott betegeknél koszorúér-angiográfiát végeznek, és 2,5-szer nagyobb a sugárzásuk, mint a sovány betegeknél.

A betegek elhízása és az orvos sugárzási dózisa

Sugárbiztonság az elhízási járványban

Figyelembe véve az intervenciós kardiológusok által tapasztalt egészségügyi kockázatok növekvő elismerését, valamint a katéterezési laboratóriumban tapasztalható növekvő prevalenciát, a jelen tanulmány megfigyelései talán agresszívebb sugárbiztonsági gyakorlatokat követelnek az elhízási járvány korában. Az a megfigyelés, miszerint a növekvő BMI kategóriákban szignifikánsan gyakrabban alkalmazták a sugárelnyelő párnákat, arra utalhat, hogy az operátorok tisztában vannak az elhízott betegek sugárterhelésének potenciálisan magasabb arányával, és további védelmi stratégiákat hajtottak végre az expozíció csökkentése érdekében. Nevezetesen, egy sugárelnyelő párna használata a többszörös regressziós elemzés során az orvos sugárterhelésének ~ 70% -os csökkenésével járt. Az expozíció csökkentésének másik eszközeként ösztönözni kell a fluoroszkópiai berendezések folyamatos fejlesztését. Figyelemre méltó, hogy az új fluoroszkópiai rendszerek, például a valós idejű képzajcsökkentő technológiát alkalmazó rendszerek bebizonyították, hogy a sugárzási dózisokat ~ 50% -kal vagy annál nagyobb mértékben csökkentik. 17–20 További vizsgálatokra lesz szükség a zajcsökkentő technológia hatásának meghatározásához az elhízott betegek katéterezésében.

Korlátozások

Következtetések

A koszorúér-angiográfián átesett betegek körében megfigyelték, hogy a betegek BMI növekedése összefügg az orvos sugárterhelésének jelentős növekedésével. Míg korábbi tanulmányok dokumentálták az elhízás egészségre gyakorolt ​​káros következményeit a betegre nézve, további vizsgálatokra van szükség annak megállapításához, hogy a beteg elhízása káros hatással lehet-e az orvosokra is, a szívkoszorúér-angiográfia során megnövekedett sugárterhelés formájában.

A finanszírozás forrásai

Ezt a munkát részben a Corindus Vascular Robotics (Waltham, MA) kutatási támogatásával finanszírozták.