A BEVEZETETT Fajok SZEREPE SZIGETI ÖKOSZISZTÉMÁK LEBONYZÁSÁBAN: Guam esettörténete

Az ökológia és a szisztematika éves áttekintése

szigeti

Thomas H. Fritts

US Geological Survey, Patuxent Wildlife Research Center, Nemzeti Természettudományi Múzeum, MRC 111, Washington, DC 20560; e-mail: [e-mail védett]

Amerikai Földtani Intézet, Patuxent Wildlife Research Center, Fort Collins, Colorado, 80525-3400; e-mail: [e-mail védett]

Absztrakt

▪ Absztrakt A véletlenszerű bevezetése a barnaBoiga szabálytalan) Guam-on 1950 körül olyan kihalások lépcsőjét váltotta ki, amelyekre a történeti kihalási események között taxonómiai terjedelemben és súlyosságban példátlan lehet. A madarak, a denevérek és a hüllők érintettek voltak, és 1990-re Guam legtöbb erdős területe csak három bennszülött gerincest tartott meg, amelyek mind kicsi gyíkok voltak. A kihalási esemény súlyosságát figyelembe vevő hipotézisek közül némi támogatást találunk a bevitt ragadozó és a zsákmány közötti koevolúció hiányának, az alternatív zsákmány elérhetőségének, a kígyó rendkívüli ragadozó képességeinek és a guami ökoszisztéma sebezhetőségének fontosságára. Ezenkívül fontos kölcsönhatások voltak ezen tényezők között, különösen a bevitt zsákmány jelenléte (koevolúciós tapasztalattal rendelkezik), amelyek így képesek voltak fenntartani populációikat és alternatív zsákmányt szolgáltatni a betelepített ragadozónak, miközben az őshonos zsákmányfajokat kihalásba sodorta. Ez a sérülékenységi komplexus az óceáni szigeteken általános.

1 Az amerikai kormánynak joga van fenntartani egy nem kizárólagos, jogdíjmentes licencet és bármilyen, a jelen dokumentumra kiterjedő szerzői jogot.