A birsalma kivonat hatása biokémiai markerekre és koszorúér hisztopatológiai változásokra nyulakban

Farzaneh Khademi

1 PhD-jelölt, Szövetmérnöki és Sejtterápiás Tanszék, Fejlett Orvostechnológiai Iskola, Teheráni Orvostudományi Egyetem, Teherán, Irán

Behnam Danesh

1 PhD-jelölt, Szövetmérnöki és Sejtterápiás Tanszék, Fejlett Orvostechnológiai Iskola, Teheráni Orvostudományi Egyetem, Teherán, Irán

Abbas Delazar

2 egyetemi tanár, a Tabriz Orvostudományi Egyetem Farmakognóziai Tanszéke, Tabriz, Irán

Daryoush Mohammad Nejad

3 adjunktus, Anatómiai Tudományok Tanszék, Orvostudományi Kar, Tabriz Orvostudományi Egyetem, Tabriz, Irán

Masoud Ghorbani

1 PhD-jelölt, Szövetmérnöki és Sejtterápiás Tanszék, Fejlett Orvostechnológiai Iskola, Teheráni Orvostudományi Egyetem, Teherán, Irán

Jafar Soleimani Rad

4 Professzor, Anatómiai Tudományok Tanszék, Orvostudományi Kar, Tabriz Orvostudományi Egyetem, Tabriz, Irán

Absztrakt

HÁTTÉR

A magas zsírtartalmú étrend okozta szív- és érrendszeri betegségek fő oka az érelmeszesedés. Ezek közül a betegek közül sok főtt birsalmát használ a kezelésére. Az alátámasztó tudományos információk azonban korlátozottak. A tanulmány célja annak értékelése volt, hogy a birsalma milyen hatással van az ateroszklerózis előrehaladására, és hogy vajon megfelelő alternatíva-e a sztatinokhoz.

MÓD

24 hím nyulat véletlenszerűen két csoportba osztottak: normál étrend (6 n) és magas koleszterinszintű étrend (2% koleszterin, 18 n) 8 héten keresztül. A 8 hét végén mindkét csoportnak vérmintát vettek, és megmérték biokémiai markereiket. Ezután a normál étrendben lévő összes állatot és a magas koleszterinszintű étrendből álló csoport három állatot leöltek, hogy megvizsgálják a szívkoszorúérükben található ateromiás lepedéket. A magas koleszterinszintű diéta csoport 15 megmaradt nyulat véletlenszerűen 3 csoportra (5 n) osztották fel a zsíros étrend leállítása után. Az első csoport nem kapott semmilyen kezelést, a második orálisan atorvastatint (0,5 mg/kg), a harmadik pedig 12 héten át szájon át birsalma kivonatot (50 mg/kg) kapott. Ennek az időszaknak a végén, vérvétel után, a szívkoszorúér biopsziáját végezték el szövettani vizsgálat céljából.

EREDMÉNYEK

Az eredmények azt mutatták, hogy az atorvasztatin és a birsalma szignifikánsan csökkentette az összkoleszterin, a triglicerid, az LDL, az AST, az ALT, az AP, a BUN és a Cr szintjét a magas koleszterinszintű diéta csoport első csoportjához képest (P Kulcsszavak: Hyperlipidemia, ateroszklerózis, koszorúerek, biokémiai markerek, ateromi plakk, atorvasztatin, birsalevél kivonat

Bevezetés

Anyagok és metódusok

Kábítószerek és vegyszerek

Az ebben a vizsgálatban használt összes gyógyszert és biokémiai anyagot a Sigma Co-tól (St, Louis, Mo, USA) és a Merck Company-tól (Darmstadt, Németország) vásároltuk. Az összes többi vegyszer és reagens analitikai minőségű volt.

Aterogén étel

A tiszta koleszterinport a Farzan Teb Co.-tól (Merck, Németország) vásároltuk. A táplálék napi adagját 3 egymást követő napon mértük. Az aterogén étrend-képlet kiszámításához bevételi arányt kaptunk, és minden állat esetében figyelembe vettük az 54 gr-os mennyiséget. 2% koleszterin tartalmú, magas zsírtartalmú étrendet készítettek és 4 ° C-on tárolták.

A kivonat elkészítése

A birsalma szárított leveleket a Herbs Chemist-től (Tabriz, Irán) vásároltuk. 70% -os metanolos extraktumot macerációs módszerrel állítottunk elő. Az extraktumokat háromszor szűrjük és vákuumban szárazra pároljuk. Ezután meghatároztuk a kapott száraz extraktum százalékos arányát (7%), és az adagolásig nulla centiméter fokon tartottuk. Az extraktumot vízben oldjuk, hogy szájon át adjuk be szondával.

Mód

Minta kollekció

Az összes nyúlból vérmintákat vettünk két lépésben, amelyeket korábban említettünk. A plazmát 3000 g-vel 15 percig végzett centrifugálással állítottuk elő. A lipidprofilok, például az összkoleszterin (TC), a triglicerid (TG), az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterin, a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin és a májenzimek, köztük az aszpartát-transzamináz (AST), az alanin-transzamináz (ALT), és alkalikus foszfatázt (AP), valamint a vesefunkció egyéb biomarkereit (BUN, Cr) egy Auto Analyzer rögzítette.

Szövettani vizsgálat

A mintavételhez az állatokat intramuszkuláris injekcióval megfelelő ketamin- és xilazin-dózisokkal altattuk. A rögzítést sóoldat formaldehid-hideg PBS 4% -os, PH: 7,2 pufferrel perfundáltuk a szívkamrába. A szívkoszorúér szövettani biopsziáját a torakotómiát követően végeztük el.

A thoracotomia után a koszorúér-mintákat 48-72 órán át 10% -os formalinba merítettük. Ezután paraffinba ágyazottuk és vastag szakaszokra (5 µm) vágtuk, majd etanol és xilol fokozatos koncentrációival deparaffináltuk, majd Weigert-féle vas-hematoxilinnel festettük. Végül a teljes plakkok felületét megmértük, és a Motic Software segítségével összehasonlítottuk a teljes koszorúerek felületével. A lepedék vastagságát három megfigyelő igazolta.

Statisztikai analízis

TC: összkoleszterin; TG: triglicerid; LDL: alacsony sűrűségű lipoprotein; HDL: nagy sűrűségű lipoprotein; AST: aszpartát-transzamináz; ALT: alanin-transzamináz; AP: alkalikus foszfatáz

A koszorúerek hisztopatológiai leletei

A festett koszorúerek szövettani metszeteit és a koszorúér plakk vastagságának váltakozását a nyulak összes csoportjából a 2., 3., 3. és 4. ábra mutatja. 4. Az ateroszklerotikus változásokat a normál étrend csoportban nem figyelték meg (3.a ábra). A magas koleszterinszintű diéta csoportból származó koszorúerek intim felületén azonban hiperpláziát tapasztaltunk a táptalaj rétegében, a sejtek nagy mértékben beszivárogtak a plakkképződés helyére (3. b ábra). A plakett vastagsága minden kísérleti csoportban megnőtt, miután leállította a magas koleszterinszintű étrendet. A kontrollcsoportban a plakkok vastagsága meghaladta a magas koleszterinszintű étrendet. Az atorvastatin és a birsalma kivonat csoportja, valamint a kontroll csoport között nem tapasztaltunk jelentős különbséget az érelmeszesedés vastagságában (4.a-c. Ábra).

A normál koszorúér (kontrollcsoport) (a) és hiperplázia metszetének mikroszkópos felvételét láttuk a médiumrétegben, valamint a sejtek nagyfokú beszivárgásával a plakkképződés helyére (b) X40

A kontrollcsoport koszorúér-szakaszának fotómikrográfja a magas koleszterinszintű étrend (a), atorvasztatin (b) és birsalma kivonat (c) csoportok abbahagyása után. Az atorvastatin és a birsalma között nem tapasztaltunk jelentős különbséget az érelmeszesedés vastagságában. kivonatcsoportok és kontrollcsoport

Vita

A kétségek árnyékán túl a hiperlipidémia az ateroszklerózis legfontosabb kockázati tényezője.1,19 A napi magas koleszterinszintű étrend felhalmozódásához vezet a plazmamembránban, ami membránkárosodást okoz. Ez mint atherogén inger növeli a növekedési faktorok termelését és a simaizomsejtek (SMC) szaporodását. 20 Ezért a koleszterinszintet csökkentő tényezők befolyásolhatják ezt a folyamatot.

Ebben a vizsgálatban a magas koleszterinszintet a plazmában hiperkoleszterinémiás kezelés igazolta. Eredményeink hasonlóak voltak Adaramoye et al. patkányok magas koleszterinszintű étrendben részesültek. Salazar és mtsai. arról is beszámoltak, hogy a nyulak biokémiai paraméterei normalizálódtak azáltal, hogy normál étrendbe helyezték őket. A szövettani paramétereket azonban nem sikerült teljesen helyreállítani

A jelen tanulmányban az atorvasztatint használták standard gyógyszerként. Ez a gyógyszer a sztatincsaládba tartozik, amelyek csökkentik a koleszterinszintet a HMG-CoAreductase gátlásával. Továbbá, mivel ebben a vizsgálatban atorvasztatint alkalmaztak (orális beadás), az eredmények meglehetősen kiszámíthatók voltak. 23 Mostanáig ezt a gyógyszert alkalmazták a magas koleszterinszintű diétával megelőző módszerrel. Ezt a gyógyszert azonban a lepedék felhalmozódása után alkalmaztuk annak érdekében, hogy bemutassuk a plakk és a biokémiai marker változásainak csökkenését vagy visszatérését. A kapott eredmények azt mutatták, hogy a gyógyszer képes volt a pácienst normális állapotba (normális lipidprofilok és biomarkerek) visszaállítani, de hatékony volt, de kevesebb volt, mint a birsalevél kivonatot kapott csoport. A sztatin-terápia korai hatásai az LDL-szint 24-63% -os csökkentését eredményezték.24

Számos tanulmány kimutatta, hogy a növényi vagy szintetikus gyógyszerek csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek (CVD) mortalitását a koleszterin szabályozásával.25. Ennek megfelelően számos erőfeszítést tettek a CVD kockázatának csökkentésére a koleszterin szabályozásával. A növényi élelmiszerek egészségügyi előnyeit néhány tanulmány megállapította. 26,27 A növények különféle flavonoidokat tartalmaznak, például flavonolokat, flavonokat, antocianidineket és kvercetint.28 Ezenkívül értékeltük a birsalma levélkivonat hatékonyságát az ateromi plakkon. Hayek és mtsai. tanulmányukban kimutatták a flavonoidok oxidációjának csökkenését. 29 Egy másik vizsgálatban két flavonoidot glükuronid és szulfát vegyületek formájában adtak be orálisan patkányoknak, és antioxidáns kapacitásuk növekedett.

Kutatások igazolták, hogy a fenolos vegyületek, jellemzően flavonolszármazékok, például kaempferol-glikozid és 0-3 kaempferol-retinoid, megtalálhatók a levélben, és szűrővédelemként működnek az UV-sugárzás ellen. 12,13,15

A flavonoidok a vaszkuláris tágulást okozzák a nitrogén-oxid növelésével; ez antioxidáns tulajdonság az LDL-rel szemben. 30,31 Epidemiológiai vizsgálatok a vörösbor és a flavonoidokban gazdag ételek jótékony hatásáról számoltak be a magas koleszterinszint kockázatának csökkentésében. 31-33 Egy másik tanulmány a metanolos birsalma kivonat és a zöld védőhatását hasonlította össze. tea az eritrocita hemolízisén, amelyet a szabad gyökök oxidatív károsodása okoz. 21 Emberben a vérellenes hatásokat mindkét levél bizonyította. Ez a tanulmány azt is feltárta, hogy a levélkivonat antioxidáns kapacitása alacsonyabb volt, mint a zöld tea kivonata. Ezenkívül nem volt lineáris összefüggés az antioxidáns aktivitás és a szabad gyökök redukciója között. Valójában a levelek antioxidáns aktivitását a még ismeretlen bioaktív vegyületek antagonista vagy szinergikus aktivitása okozhatja.

Ezenkívül a jelenlegi vizsgálat az összes kísérleti csoportban a lipidprofil (TC, TG és LDL) szignifikáns csökkenését és a HDL-koleszterinszint növekedését tárta fel az aterogén étrend leállítása után. Ezek az eredmények szemléltették, hogy a birsalevél kivonatot kapó csoport jobban hasonlított a normál étrendhez, és az atorvasztatin csoport jobb státusszal rendelkezett, mint az a csoport, amely nem szedett gyógyszert. Másrészt Suk és mtsai. kimutatta, hogy a magas koleszterintartalmú étrendben részesülő patkányok szérumszintje magasabb volt, mint a szokásos étrendet kapó patkányokban. Miután 6 hétig normál étrendet kaptak, vissza tudtak térni normális szérum koleszterinszintjükre. A triglicerid szintjükben azonban nem tapasztaltak változást.36 Vizsgálatunkban mind a TC, mind a TG szintje szignifikánsan csökkent; a birsalmalevél-kivonatot kapó csoport ebből a szempontból jobban hasonlított a standard kezelést kapó csoportra. Megerősítésképpen ugyanezeket az eredményeket figyelték meg az almalével táplált nyulak és a magas koleszterinszintet kapott csoport esetében. Ez az eredmény azt jelzi, hogy az almalé hatékonyan igazította a magas koleszterinszintű étrend okozta diszlipidémiát.37 Másrészt a fogyasztást magas koleszterinszintű étrenddel társították.

A vizes birsalma kivonatot három, 50, 100 és 200 mg/kg dózisban adagoltuk izoproterenollal (ISO) Rajadurai és mtsai. Szájon át adták be őket, injekciózták és összehasonlították az eredményeket az alfa-tokoferollal. Vizsgálatunkból kiderült, hogy a birsalevél-kivonat 200 mg/kg dózisban szabályozhatja a lipidprofil szintjét, és csökkentheti az ISO által megnövelt CK és LDH enzimeket. A vizes birsalevél-kivonat 200 mg/kg hatását megállapították, hogy megegyezik a 60 mg/kg alfa-tokoferolin hatásával.17 A vizsgálat vizsgálati módszere és célkitűzése különbözött a vizsgálatunktól; atherogén étrendet alkalmaztak birsalmakivonattal az extraktum megelőző hatásának értékelésére. Továbbá megvizsgáltuk a birsalma kivonat fejlődésének vagy regressziójának folyamatát. Ebben a tanulmányban teljes kivonatot használtunk, míg a korábbi vizsgálatok nem említették a felhasznált levélkivonat összetevőjét.

A gyulladás fontos szerepet játszik az érelmeszesedés kialakulásában. Az atorvasztatint kapó csoportban a koszorúér plakk gyulladásának csökkentése a sztatinok már bizonyított gyulladáscsökkentő hatásának köszönhető.

Egyes kutatások során egyes enzimek aktivitása a gyulladásos folyamat során gátolt volt. 41–43 A sztatinok plakkstabilizáló hatása annak is köszönhető, hogy egyes gyulladásos citokinek csökkentik a plazma lipidszintjét. A csökkent gyulladáscsökkentő citokinszintek, mint például a CRP, a TC és az LDL csökkenésével megakadályozták az érelmeszesedés kialakulását.37

Következtetés

A jelen tanulmány eredményei megerősítették a korrelációt a hiperkoleszterinémia és az érelmeszesedés között, valamint azt is, hogy a birsalma kivonat, mint az atorvasztatin, hatékonyan képes csökkenteni a magas zsírtartalmú étrend okozta érelmeszesedést.

A szövettani meghatározás szerint azonban az atorvasztatin és a birsalevél-kivonat 12 hétig nem tudta megakadályozni a lepedék növekedését a koszorúérben. Mindkét kezelés képes volt a szérumszint szinte normális szintre csökkentésére a lepedék képződése és felhalmozódása után; a birsalma kivonat hatékonyabb volt, mint az atorvasztatin, ami annak fenolos összetevőinek köszönhető. Úgy tűnik, hogy a plakk csökkenését hosszabb ideig kell tanulmányozni, legalábbis a vizsgálatunkban alkalmazott dózis esetében.

További vizsgálatok ajánlottak annak érdekében, hogy megtalálják a birsalma kivonat pontos mechanizmusát az endotheliális funkció javításában. E természetes vegyületek hatékonyabb klinikai alkalmazását határozzák meg.