BLOG | Az alváshiány hozzájárul-e az elhízáshoz?

Hírek BLOG | Az alváshiány hozzájárul-e az elhízáshoz?

Az alváshiány hozzájárul-e az elhízáshoz?

Szerző: Jean-Philippe Chaput, Ph.D.
Adjunktus gyermekgyógyászat, Ottawa Egyetem, Kanada

Annak a lehetősége, hogy az alvás - az összes leginkább mozgásszegény tevékenység - hozzájárul az elhízási járványhoz, egyre nagyobb elismerést élvez a tudományos közösségben. A termelékenységet értékelő világban az idő értékes árucikk. Ezért nem szokatlan, hogy az emberek csökkentik alvási idejüket, hogy befejezzék mindazt, amit szerintük egy nap alatt el kell végezniük, vagy lefeküdnek lefekvés előtt. Valójában egyre gyakoribb, hogy az emberek kevesebb alvást tartanak előnyösnek és azzal kapcsolatban, hogy „szorgalmasak”. Sajnos sokan figyelmen kívül hagyják az ilyen viselkedés egészségre gyakorolt negatív hatását. Szerencsére az alvás hatásaival kapcsolatos legújabb kutatások segítenek az embereknek megismerni a jó alváshigiéné előnyeit az általános egészségi állapot szempontjából.

Az „alváshiány” kifejezés általában az alvás elégtelen mennyiségére utal az optimális működés érdekében. Míg az ideális éjszakai alvásmennyiség személyenként változik, az Országos Alvási Alapítvány által kiadott alvási ajánlások (lásd alább) azt sugallják, hogy a felnőttek éjszakánként kevesebb mint 7 órát és az iskoláskorú gyermekek éjszakánként kevesebb mint 9 órát alszanak. nagyobb a súlygyarapodás és a rossz egészségügyi eredmények kockázata, mint a megfelelő alvási szokásokkal rendelkezőknél. Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy az egészséges alvás az alvásmennyiségen kívül egyéb dimenziókat is tartalmaz, mint például az alvás minősége, időzítése, architektúrája, következetessége és folytonossága.

Az Országos Alvási Alapítvány által kiadott alvási ajánlások.

A súlygyarapodás kiváltása érdekében a csökkent alvásnak vagy növelnie kell az étkezés mennyiségét és/vagy csökkentenie kell az energiafelhasználást. Az alábbiakban szemléltetjük azokat a mechanizmusokat, amelyek révén az alváshiány súlygyarapodást okozhat. Hormonális szinten az alváshiány számos olyan hormont megzavarhat, amelyek befolyásolják az étkezési hajlandóságunkat. A kevesebb alvással töltött idő több időt és lehetőséget jelent az evésre is. Kimutatták, hogy az alváshiány növeli a nassolást, a napi elfogyasztott ételek számát és az energiatartalmú ételek preferálását. Az alváshiánnyal járó megnövekedett táplálékfelvétel normális fiziológiai alkalmazkodásnak is tekinthető, amely biztosítja a további ébrenlét fenntartásához szükséges energiát. Az energiamérleg-egyenlet másik oldalán az alvásvesztés általában általános fáradtságérzethez vezet, ami kevésbé hajlandóságot mutat arra, hogy fizikai aktivitásra vágyunk.

A legvalószínűbb mechanizmusok, amelyek révén az alváshiány súlygyarapodáshoz vezethet.

Összefoglalva: az alváshiány általános a modern társadalmakban, és ma már szilárd bizonyítékok támasztják alá a csökkent alvás szerepét, amely hozzájárul a jelenlegi elhízási járványhoz. A megnövekedett táplálékfogyasztás tűnik a fő magyarázat arra, hogy az alváshiány miért vezethet súlygyarapodáshoz. A jövőbeni kutatások célja az alvási időtartam növelésének klinikai előnyeinek megvizsgálása az étkezési magatartás és a testsúlykontroll szempontjából. Ezenkívül jobban meg kell értenünk a megfelelő alvás fontosságát az elhízás kezelésének javítása érdekében. Tekintettel arra, hogy a magatartási alváskorlátozás a modern életmódunkhoz kapcsolódik, a rövid alvók nehezen tudják fenntartani az egészséges életmódot a jelenlegi környezetben, amely elősegíti az ételek túlfogyasztását és az ülő magatartást. Az alvás nem „időpazarlás”, és a közegészségügyi erőfeszítéseknek arra kell irányulniuk, hogy az általános egészségi állapot érdekében jobban elősegítsék a jó éjszakai alvást.